Hallgatásod tanácstalanság, mondanád, de néma a szád; körbejársz, csak útra nem találsz. Valamit kellene mondani, a némasághoz kezdesz hozzászokni; becsapva érzed magad, ágyúval lőttek, nincsenek madarak. Tanácstalanság hallgatásod, a semmiben a valamit vágyod; egyre csak nő benned hiányod, az éj leple alatt kapsz csillagvirágot.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése