Életed a napokkal forog, hiányosak a válaszok; kellék vagyok csupán, hogy mikor, miért és kinek, mindez napi talány. Lépések szóról szóra, keringő, felhívás a jóra; fáj ölelésed hiánya, nem pótol a rózsa, a szegfű, a mályva... Napok múlnak válaszra várva: hogy mikor, miért és kinek; barátod barátnőjét várja.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése