Égre kiáltott szavak, mint borsó a falon; semmi különös, csak vártalak. Várom azt az órát, azt az egyet, ami másnak kijár... Mondod, ne kiabálj! Körbefon a sugárkoszorú, vezeklésed a jövés-menés, nincs menekvés, barátod szomorú. Ha megálljt parancsol az idő, és körötted már senki sem, a távolban az a pont vagyok, én az ő. Égre kiáltott szavak, földi tusakodás, szeretetben a kegyelem, csak várlak és vártalak...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése