Körvándor

Álmatlanul forgolódsz
az ágyadban,
veled forognak
a gondjaid,
pörgésben vagy;
éjjeli körvándor.
Szembe jön veled
az előző nap,
a jövő távoli mámor.
Ébren tart
a tegnap gondja,
a várakozás mámora,
magadba forgolódsz,
elragad a pörgő
szédület;
még nem tudod,
a reggel
megváltás vagy rémület,
az induló nap szólít:
üdvözöllek ember.