Van, amikor a suttogás is hangosan szól, mikor néven nevezed a rosszat, nevén a jót. Mások mögött látod, alakoskodás a szavakban, érzed: nem szűnő hatalmi vágy.
Örömöd hangos, mikor meglátod a hajnali fényt, és már tudod, hogy a napod miért.
Éltető erőd, a hit benned él, napról napra cipeled magaddal a reményt.
Találóan optimista, mindenek dacára!
VálaszTörlés