A te életed

Szállni tanítalak...
Örülük, hogy vagy;
bilincsek akadnak
lépten-nyomon,
ezektől szabadítalak.

A te életed
csak te élheted,
mikor, ha most nem,
mikor vagyunk ketten
és van a szerelem.

A béklyók vannak,
maguktól szaporodnak...
Együtt könnyebb,
azért is vagyok,
hogy szabadítsalak.

Röpülni, szállni,
a széllel szárnyalni,
a földtől elemelkedni
és csak úgy merengeni,
és szeretni, csak szeretni.

Szeretni, úgy szeretni,
szerelembe lenni,
felhőkön lépkedve,
felhőkön lovagolva...
Lelkünknek mi a gondja?

Ha egyszer végre megértjük,
tettünk, amit tettünk,
a jó Isten meg értünk...
Egy életünk és halálunk,
de közös az álmunk.

Teljes

Törött szárnyaim
csak veled lehet teljes;
így vagyok egész.

Nehéz szerelem

Nehéz szerelem...
Segítsél nekem,
könnyítsük meg
egymás életét,
fogadjuk el 
a másik szeretét...
Könnypárában
úszik a szemünk,
tisztán ragyog
szerelmünk,
átbukdácsolunk
egy életen,
segítsél nekem.

Hú, de nehéz
ez a szerelem,
de nincs 
szebb nekem,
etttől szép
az életem
és kell nekem
ez a nehéz
szerelem.

Üzenet

Sugárzó arcod
arnyló mosolyát
lelkemnek adod át,
az üzenet
lélektől lélekig,
erre vágytam évekig;
reggeltől estelig
tőled kapom,
amit még soha,
az életem
volt mostoha...
Éljük a szerelmet,
míg életünk engedi,
mi, két szerelmes,
egymást szeretgeti.

Rózsa

Kopik a testem,
de a szivem
hevesen kalapál,
ha rád gondolok,
ha téged lát,
mert vagy nekem
egy rózsaszál.

Jó Uram

Jó Uram,
egy kérésem volna,
ha kedvesemnél
értem szólna.

Jó Uram, 
volna egy kérésem,
hogy szerethessem
szerelmem szépen.

Jó Uram,
egy kérésem volna,
bajban és örömben
hozzám hajolna és tolna.

Jó Uram,
volna egy kérésem,
csak ő, csak ő,
legyen a feleségem.

Jó Uram,
egy kérésem volna,
változnék örömmel,
ha hozzám szólna.

Jó Uram,
volna egy kérésem,
boldogságban
hadd részesítsem.

Jó Uram,
egy kérésem volna,
ha úgy láthatnám,
hogy boldog volna.

Jó Uram,
volna egy kérésem,
ketten üdvözöljünk
a keresztségben.

Dicsérem az Urat

Dicsérem az Urat
és a nőt, mit veled adhat,
dicsérem jóságát, szépségét,
különösképpen kedvességét,
figyelmességét,
dicsérem a konyha művészét,
nem felejthető főztjét,
dicsérem több szintes
süteményét,
két kecses keze
minden szüleményét,
dicsérem a nagymamát,
vele a négy unokát,
dicsérem benned a nőt,
a mindig szerethetőt,
dicsérem nőben a szerelmet,
velem szemben
gyakorol kegyelmet,
dicsérem a szerelem 
művészetét,
amiből soha, de soha
nem elég,
dicsérem teste nőiességét,
merész szépségét,
dicsérem nyakad, melled,
öled befogadó melegét,
dicsérem hátad, combod ívét,
dicsérem lankás hasad,
lassan, csendesen 
bejárom az utat,
dicsérem arcodon a tisztaságot,
nem feledhetem azt a simaságot,
dicsérem benned a szerelmem,
áldjon és éltessen a jó Isten.

Nyugalmam kerestem

Felhőkkel táncolunk,
vezet bennünket
őrangyalunk...
Engem te vezess tovább
hegyeken-völgyeken át,
át a Golgotán...
Hosszú éveken
nyugalmam kerestem,
melletted immár
megleltem...
Hagyd, hogy 
veled pihenjen
megfáradt életem.

Fénylő csillag

Ha adsz reményt,
adsz esélyt,
eséllyel lehetőséget,
lehetőséggel reménységet...
Ott az én helyem,
hová másnak bejárása nincsen;
szépszerelmemnek titkai,
szerelmünk örök pillanatai;
arcod holdfényben ragyog,
ezt a fényességet
nekem tartogatod...
Ha adsz reményt,
vele adsz esélyt,
eséllyel lehetőséget,
lehetőséggel reménységet,
a reménységgel új távlatot,
egy fénylő csillagot,
az a csillag benned ragyog,
az a csillag nekem ragyog.

Megváltozott minden

Megváltozott minden
mióta vagy nekem;
megvátozott minden,
lettél az életem;
megváltozott minden,
hogy vagy nekem;
megváltozott minden,
értelme van a napot újrakezdeni,
van értelme a napot újratervezni;
megváltozott minden,
kigyulladt a fény előttem,
megcsillant a remény;
megváltozott minden,
életemnek van értelme,
életemnek van már szerelme;
megváltozott minden,
magadhoz emeltél,
átöleltél és nem engedtél;
megváltozott minden,
visszaadtad a hitem;
megvátozott minden,
most már elhiszem, van Isten.

Dal

A megszólaló dalban
fölhangzik a dallam;
szépszerelmemnek éneke,
kedvesemnek szép üzenete.
Halld a jóság, a szépség énekét,
kedvünkre örömzenét.

Fohász

Szeretlek, mint
anyját a gyermek,
szeretlek, mint
ember az Istent.
Nélküled oly
sekély az élet, 
nélküled semmit
nem érek;
valaki lehetek veled,
de ne legyek 
a játékszered.
Ha már melletted
valaki én lehetek,
örök társad leszek,
amíg élek.

Szerelemmel

Harangok szólnak,
hogy Toscana már vár rád,
szerelemmel vár.

Hol vagy?

- könyvajánló -

Schäffer Erzsébet különleges szereplője, szerzője irodalmunknak. Évtizedek óta munkatársa, újságírója a Nők Lapja című hetilapnak.

            És időről időre könyvvel is jelentkezik. Ennek egyik példája a Hol vagy? című kötete, amely 2017-ben jelent meg a Centrál Médiacsoport Kft. gondozásában.

       A könyv műfaját szinte lehetetlen meghatározni. Talán napló, emlékirat, szerelmi vallomás…. A kötetet elolvasva mindegyik külön-külön is igaz, és együtt is.

            A könyv Schäffer Erzsébet és férje kapcsolatáról, szerelméről szól visszaemlékezésszerűen.

            Találkozik egy fiú és egy lány, szerelmesek lesznek, összeházasodnak, lesz négy gyermekük, három lány és egy fiú, és aztán lesz hét unoka.

Eddig ez egy hagyományosnak tekinthető családmodell. Amitől eltér és különleges, hogy a családfő, Schäffer Erzsébet férje beteg lesz, teljesen magatehetetlen és kommunikációra képtelen.

A könyv címe Hol vagy? A válasz maga a könyv, a másik ott van, jelen van, akit elfogad, akiről gondoskodni kell, aki ott van a másik szobában, akit lehet simogatni, szeretgetni.

A gondoskodás, a szeretet kötelezettsége belső kényszer, ezért jelenthet boldogságot. A szerző írja: „…Itt kell lennem…itt kell lennem minden reggel fél hétkor. Amíg csak lehetek. Nem teher, nem kereszt, valami másféle kényszer. Belülről jön, és szorongató boldogságot okoz…”

A szeretet vállalás kérdése, és ahol szeretet van a vállalás nem kérdés.

A feleség, amikor a férje beteg, teljesen magatehetetlen lesz, akkor döbben rá, hogy mennyire szereti ezt a férfit, a férjét. Ez a szerelem akkor teljesedik ki, amikor a köznapi tapasztalat szerint be szokott fejeződni.

A férfi és nő kapcsolatról - a szeretetről, a szerelemről – a legszebb leírás amit valaha olvastam: „…Most a testemmel ráhajolok a testedre, a két kezemmel fogom a beteg kezedet, a szám az arcodat simogatja, mint kinyílt szirom, úgy érintem az arcodat, finoman a szádat, éppen csak érintés ez, hogy a bőrödön át az érzékeny idegszálak üzenete a rendeltetési helyére érjen – a megtépázott agyba és szívbe. Hogy itt vagyok, hogy nem hagylak el, hogy veled, mindig veled, egészen, míg lélegzetet hagy venni a Végtelen Rend…”

A szerelem regénye ez.

            A test apró rezdülésekkel, ellazulásokkal válaszol… Ez a „közös hang”.

Egy szerelem, egy házasság általában nem viseli el ezeket a problémákat, amiket az ő házasságuk. Ettől viszont ők erősödtek, és nem gyengültek.

            Ahogy az írónő mondja Elisabeth Kübler Ross szavaival: „… Minden próba. A csapás, a legnagyobb veszteség – még amikor azt mondjuk is, „ha ezt előre tudtam volna, inkább halált választom” – ajándék,…”

Mert mi a szeretet, a szerelem? Mi a boldogság?

Schäffer Erzsébet könyve arról is szól… Ez egy végtelen egyszerű történet. Szeretni kell szerelemmel. És ez erőt, hitet ad az embernek minden körülmények között.

Ebben a könyvben a szerelem nem egy szentimentális lányregény, nagyon is földön járó.

Schäffer Erzsébet évek óta nap, mint nap gondoskodik a férfiról. És közben éli a boldogságot, amit az a másik jelent, hogy van.

Arról szól ez a könyv, hogy nem sok kell a boldogsághoz. Feltétel nélkül szeressünk… Schäffer Erzsébet ezt tudja, érzi, vállalja és lehet, hogy éppen ezért boldog. Így legyen és így maradjon, amíg a jó Isten is így akarja!

Ezt a könyvet, a benne foglaltakat tanítani kellene. Egyszer azért, hogy milyen kevés kell a szeretethez, a boldogságunkhoz, másrészt milyen sok, amikor át kellene lépnünk a korlátainkon. Változtatnunk kellene, amikor, amikben jól éreznénk magunkat a magunk és párunk örömére.

A szeretetszolgálatról szól ez a könyv, arról, amiről a mindennapi életünk a legkevésbé szól…

Sajnos. 

Ima érted és magunkért

Uram, Mindenható Istenem,

a jót miért bünteted?

Hol az irgalmasság?

Hol a kegyelem?

Büntetésed én is szenvedem…

Szerelmemet segítsd át

a nehézségeken!

Tudom, próbára teszel

bennünket

és kimondatlanul is biztatsz,

ne veszítsük el hitünket.

Mindenható Istenem,

segíts, hogy ismerjem

magam és páromat!

Segítsd szerető szerelmes

fiad és lányodat!

Mindenható Istenem,

adj türelmet és kellő alázatot,

hogy méltósággal tűrje

betegségét és a gyarló

emberektől a rosszat!

Adj neki erőt, hogy elviselje

aggódásomat és

akaratlanul is bántásomat!

Mindenható Istenem,

őrizz meg bennünket

szeretetben, szerelemben!

Őrizz meg bennünket

egymásnak életünk tartamában!

Mindenható Istenem,

adj erőt nekünk,

erőt a fáradtságban,

a fájdalomban, csüggedésünkben,

erőt a gyengeségben!

Uram, Mindenható Istenem,

adj erőt boldogságban,

békességben!I

A csalóka csóka

Nézd a kezem, két kacsóka,

megcsípte a csúnya csóka.

Hej, te csóka, csúnya csóka,

milyen lett már a kacsóka!

Irult és pirult a csóka,

rosszul sikerült a móka.

Jó volna melletted

Jó volna, melletted lenni

és téged csak szeretgetni,

kezed kezembe venni.

Ahol érnélek,

tested simogatnám,

mondhatnál bármit, hagynám.

Jó volna, melletted lenni,

nem okoskodni, csak úgy lenni,

mondanék jókat, szépeket,

mi vagy nekem,

mi vagyok én neked.

Jó volna, melletted lenni,

szófüzérből csokrot

kezedbe tenni;

jó volna, fájdalmadra

vigasztalást adni,

jó volna, örökké így maradni.

Jó volna, melletted lenni,

csendben szerelmesen szeretni,

jövőnkbe együtt utat keresni;

jó volna, mindent úgy adni,

hogy gyógyszerként

tudjon hatni.

Jó volna, melletted lenni,

neked és az angyaloknak

társa lenni;

jó volna, együtt lélegezni,

hajnalban veled lélegezni.

Jó volna, melletted lenni,

soha többé nem keseregni;

 jó volna, veled minden jó volna,

legfőképp, ha életünk

és halálunk egy volna.

Jó volna, melletted lenni,

a jó Istent együtt kérni, szeretni,

hogy együtt menjünk át

ezernyi tű fokán,

közösen üdvözüljünk  a Golgotán.

Szabad...

Szabad szeretnünk,

boldognak lennünk;

szabad terveznünk,

előre mennünk;

szabad szárnyalnunk,

vadrózsák közt sétálnunk;

szabad egymásért aggódnunk,

egymásért fáradnunk…

Szabad a szépnek,

jónak örülnünk;

szabad egymás karjaiban

csókba merülnünk;

szabad a Mindenhatót kérni,

szabad a holnaptól

nem félni;

szabad a  Mindenhatót kérni,

szabad egymásért,

egymásnak élni…, élni…

Szolgálat

Mi a szerelem?
Egy szeretetszolgálat
éjjel és nappal.

Martfűi levelek - Ami vállalható

  

Kedves Barátom,

tavasz derekára kitört a nyár, ennél melegebb már nyáron sem kell.

            Évek óta próbálom megérteni a világot. Ahogy múlik az idő felettem, egyre kevésbé értem. Ez a nagy meleg még rátesz egy lapáttal, elájulás ez a korai kánikula.

            Képzeld, Martfűn is lesz Ki kicsoda? című könyv, amelyben várhatóan én is benne leszek. Ha minden jól megy, jövőre jelenik meg.

            Írni kell magamról egy rövid ismertetőt, bemutatkozást. Nincs is ezzel baj és mégis lett egy pillanatnyi dilemmám.

            Tudod, a kilencvenes évek végén pályázat útján elnyertem egy Soros-ösztöndíjat három évre. Sérült emberek részére végeztem jogvédelmi tevékenységet.

            Ebben a mai Soros elleni kampányban egy pillanatra fölmerült bennem a kérdés, hogy ezt az ismertetőben szerepeltessem-e. De a következő pillanatban máris elhesegettem a gondolatatot.

            Hülye vagyok én? Miért ne szerepeltetném?

            Nem loptam, nem csaltam, megdolgoztam az ösztöndíjért, a sérült emberekért tettem.

            Barátom, az az őrület, hogy egy pillanatra is fölvetődhetett bennem ez a gondolat. Restellem is… Na, ezt restellem!

            A világ megbolondult, hogy egyáltalán ilyen kérdések fölmerülhetnek.

            Eszembe jut néhai barátom, Hideg Anti, aki biztatott erre a pályázatra. Mit szólna mai világunkhoz? Hogy nem érezné jól magát, az biztos.

            Azért, mert a világ megőrült, nekünk még nem kell, nem kellene.

            Az a pályázat, az a három év az én vállalásom, az életem része, amire büszke vagyok.

            Akinek meg nem tetszik, Barátom, tehet egy szívességet.

            Egyébként is, leginkább már csak magamnak és a páromnak szeretnék megfelelni.

            Most elköszönök, barátod:

                                                           Urbán-Szabó Béla