2014. december 31., szerda

Üzenet - 111.


Minden halál áldozat. Emberáldozat. Közülük hősök azok, akiket az aktuális politika annak nyilvánít.

2014. december 29., hétfő

Napló




Évzáró egyenleg.
            Nagyok az idei veszteségeim. Barátaim, közelebbi és távolabbi ismerőseim hunytak el. Sokan. Maradtak az emlékeim róluk. Jó, hogy ismertem őket.
            Elvesztettem a barátnőm, aki a társam lehetne, lehetett volna…
            A betegség nagy úr, valamennyiünk fölött.
            Mindennek ideje van, mindennek rendeltetése van, mondja a prédikátor a Bibliában. Csak későn, vagy sosem jövünk rá.
            Veszteségeinkből is építkezhetünk. Lelkileg.
            Keressük utunkat, helyünket a világban. Erre is jók az ismeretségek, emberi kapcsolatok.

x x x

Nem értem a számháborút. Azt hallani, olvasni, hogy kétmillió-hárommillió-négymillió a szegény… A kétmillió már nem több a kelleténél?
            Ahogy elnézem, az ingyenes ételosztásoknál hosszabbodnak a sorok. Amik azért megint csak a szegénységet, az elszegényedést jelzik valamiképp, valamicskét…

x x x
Az elmúlt hetek politikusi gagyi megnyilatkozások után szinte üdítően hatottak a karácsonyi gagyi tévéműsorok. Örömmel néztem a Reszkessetek betörők! 1-2-3-at. Jövőre várom a negyedik és ötödik változatot is.

x x x

A gyerekek betlehemi műsora december 24-én a református templomban, amely gyülekezethez jómagam is tartozok, ünnepi, megható és felemelő volt. Alig fértünk el a templomban, és ezt jó volt megélni így együtt.

x x x

Karácsony másnapján a lelkész úr a Prédikátorok könyvét idézte, ehhez kapcsolta beszédét az istentiszteleten.
            Mindennek rendeltetése, ideje vagyon.
            És a megbékélésnek mikor lesz ideje vajon? 

Ölelés


Két kar ölel át.
Nézd felhők közt az ívet!
Ölelkezések.

2014. december 24., szerda

Napló




A technika segítségével - online-közvetítéssel – élőben láttam a Paraszupersztár döntőjét december 05-én. Nagy és felemelő élményvolt. A döntő valamennyi résztvevője elismerést érdemel.
            Olyan volt ez, mikor a csoda a szemünk láttára születik. Láthattuk, hallhattuk, hogy hogyan tangóharmonikázik a vak fiatalember, hogyan klarinétozik a kerekes-székes ifjú hölgy, hogyan énekelnek a vak hölgyek, hogyan népi táncol egy másik fiatal férfi, hogy milyen művészi színvonalon zongoráznak a vak fiatalok…
           A Para Dance Company nekem különösen nagy meglepetést okozott. Nem klasszikus kerekes-székes táncot adtak elő, hanem „eljátszották” Babits Mihály Fekete ország versének megzenésített változatát. Ez kerekes-székes balett volt.
            Most már csak az kellene, hogy - azért néha – a mezei rokikkal is foglalkozzanak.

x x x

A Liget irodalmi és ökológiai folyóirat - tudomásom szerint - januártól már csak online lesz olvasható. Ezt rossz hírnek tartom.
            Több száz évvel ezelőtt nyomtatott könyveket is olvashatunk. Azt viszont még nem tudhatjuk, hogy az internet világában meddig őrződik meg egy elektronikus folyóirat.

x x x

Megszűnik a huszonöt éves Holmi irodalmi folyóirat. Ráz Pál főszerkesztő korára való tekintettel bejelentette, hogy nem tudja tovább vállalni az ezzel együtt járó kötelezettséget. A szerkesztőség többi tagja erre azt mondta, hogy akkor lap sincs.
            A Holmi a legnívósabb irodalmi folyóiratunk volt.
            Egy kicsit ismerve a mai magyar kulturális életet, senki nem fogja megsiratni.

2014. december 23., kedd

Istenem


Istenem, Istenem,
nálad a kegyelem...
Vezess utamon,
magamat rád hagyom!

Istenem, Istenem,
nálad a kegyelem...
Add, hogy kérjen,
a kéréssel is beérem!

Istenem, Istenem,
nálad a kegyelem...
Érte a szélben,
a kékes fényben.
 
Istenem, Istenem,
nálad a kegyelem...
Add, hogy a születésben
őt is elérjem!
 
Istenem, Istenem,
nálad a kegyelem...
Teherrel a vállamon
segíts utamon!

2014. december 21., vasárnap

Uram


Uram, vesd rám tekinteted!
Égnek meredő kezem
észre miért nem veszed?
Uram, hallgasd meg szavaimat,
ne a semmibe szálljanak!
Én itt a porban könyörgésre fogom
a szót
és várok tőled biztatót.
Fölényesen elnézel a fejem fölött,
mintha hozzám és a többiekhez
nem volna közöd.
Magunkra hagytál. Mondtad:
Boldoguljatok nélkülem!
Lett közöttünk csúszó-mászó
számtalan és meztelen,
és lett közöttünk számtalan cédrus,
idegen,
és lett közöttünk számtalan bűnös
és embertelen,
és mi, akik - azt hisszük -
jó úton járunk,
őrlődünk és morzsolódunk,
lassú haladásunk
és már örömünk sincs benne,
de próbálkozunk, mert hajt
az ember ösztöne.


Uram, vesd rám tekinteted!
Égnek meredő kezem
észre miért nem veszed?
Fogadj szívedbe engem,
a száműzöttet,
és fogadd szívedbe társaim,
a száműzötteket!
Elhagyhat a kedves, a szerető és a barát,
csak mellettem tudjalak.


Uram, süket vagy,
hogy nem érted szavam?!
Vagy nem is akarod érteni,
mert már nem emberi?
Előtted – csak előtted –
megalázkodhatok,
szavaim némaságodban
tovább nem adod.
Tisztellek, mint egy ismeretlen
barátot,
akit érzek és akit szemem még
nem látott.
És lássatok csodát emberek!
Mire idáig értem szavaimban,
megérintett a szeretet.

2014. december 15., hétfő

Martfűi levelek - Van még remény?





Kedves Barátom,

most valami ütős történik.
            Annak idején, amikor az általános iskolák és a középiskolák - ismét - államosításra kerültek, az egyik érv az volt, hogy egyenlő szintre kell hozni az iskolákat a gyerekek esélyegyenlősége érdekében. Nem engedhető meg, hogy például az egyik általános iskolában rosszabb körülmények között tanuljanak, mint a másikban.
            Azt tudjuk, hogy az államosításon kívül ebből semmi nem teljesült, de az érv, az indokolás jól hangzik.
       Most a szociális szférában ellentétes folyamat zajlik, mint az alsó- és középfokú iskolák esetében. A kormány a szociális ügyekben a gyeplőt a települési önkormányzatokhoz dobja. Megszüntetnek segélyezési jogcímeket és az ezekkel együtt járó finanszírozást, és azt mondják az önkormányzatoknak, oldják meg. Ennek érdekében megkapják az önkormányzatok azt a lehetőséget, hogy adott feltételek mellett úgynevezett települési adót vessenek ki, szinte bármire.
      A szociális ügyekben az önkormányzatokon kívül senkit nem zavar, hogy eltérő az önkormányzatok és nem utolsó sorban az egyes települések teherbíró-képessége.
            A tervek szerint a hátrányos helyzetű települések pályázhatnak egy központi alaphoz. Ez egy kicsit olyan kutya-macska vacsorája.
            Martfű biztosan nem lesz hátrányos helyzetű ebből a szempontból. Önkormányzatunk a mostani ismereteink szerint az e miatti változások miatt hatvanmillió forinttal kevesebb állami forrást kapunk jövőre.
            Kedves Barátom, ez egy ütős történet lesz.
            Próbálom végiggondolni ezt az egészet, s mindig odalyukadok ki, hogy a k….va életbe!
      Természetesen tudjuk, hogy egy kormányzati döntéssel és egy parlamenti szavazással, a kapcsolódó jogszabályi változásokkal nem lesz kevesebb szociálisan rászorult. Egyéb okok miatt inkább nőni foga számuk.
       De érdekel még valakit a szegénység? Kit érdekelnek a szegények, még inkább a rokkant szegények? Barátom, van még remény?
            Ezekkel a kérdésekkel búcsúzok.
            Üdvözöl barátod:

2014. december 13., szombat

A szeretet szava


A tehetetlenségben
időtlenné válik minden;
álomba szőtt képzetek
már nem védenek.
Újra és újra 
kérdezed: minek
visz a lendület?
Mindenki saját
köreit éli,
a másikat,
a másikét féli.
Aki a szeretet
szavát nem érzi,
Jézus szavát sem érti.

2014. december 8., hétfő

Üzenet - 110.


Kérdésben az üzenet: " Például, hogy van az (az elmúlt pár nap levelei között tallózva), hogy legnagyobb sikerünk a "foglalkoztatás" növelése (vagyis adóforintjainkból a közmunkások számának GDP-t nem növelő és valós foglalkoztatást nem jelentő jelenség) ellenére jövőre elveszik a fogyatékosok foglalkoztatását elősegítő civil szervezetek támogatását? Hogy a független színházak (és akkor a színház helyére lassan bármilyen szó behelyettesíthető) a megszűnés szélére kerültek? De hogy időben kiterjesszem a visszatekintést: először adó és kamattámogatással, majd szabadságharccal és elszámoltatással segítettünk jó anyagi helyzetben (is) lévő több százezer hitelfelvevőt, majd adókedvezménnyel és szociális támogatással látjuk el az ezen legjobban kereső rétegeket, ingyenpénzzel támogatunk (mindkettő ezermilliárdos nagyságrend önmagában) vállalati hitelezést, de nem tudunk ehhez illeszkedő színvonalú ellátást biztosítani egészségügyi és szociális szempontból kiszolgáltatott polgártársainknak, és civil intézmények szűnnek meg, amelyek megpróbáltak ez ellen tenni" (Jaksity György közgazdász).

2014. december 5., péntek

Világnap





Van egy világnapunk. És? Sokra megyünk vele.
            A fogyatékossággal élő emberek az elmúlt néhány évben sok sérelmet kaptak. A meglévő sérültségeik mellé megkapták a jogaik sérelmét.
            Állítólag vannak jogaink, de már nem igazán tudunk élni vele. Jogosultak lehetünk támogatásokra, de már nem bírunk élni velük (lakás akadálymentesítési támogatása, gépjárműszerzési támogatás).
            Voltunk rokkantnyugdíjasok, lettünk rokkantsági ellátottak. Voltunk csalók, lettünk megtűrtek.
            A legtöbbünknek már a szociális otthon sem perspektíva. A legtöbb fogyatékossággal élő ember ma már nem tudná fizetni a térítési díjat. Sőt, a legújabb hírek szerint jogilag szabályozni kívánják a „beugrót” a szociális otthonokba.
            Örülünk, hogy a kerekes-székes táncosokra, a New York maratón kerekes-székes magyar résztvevőjére, a paraszupersztár versenyzőire médiafigyelem irányul. És a többi néma csend…
            December harmadika nem csak József Attila halálának napja, hanem a fogyatékossággal élők világnapja is.
            Világnap ide, világnap oda, fogyatékossággal élő társaim, próbáljunk megélni! Próbáljunk meg élni!

2014. december 1., hétfő

Martfűi mozaikok - Előkészületek 2015-re




Az önkormányzati választásokat követő alakuló ülés utáni első ülése is megvolt a martfűi képviselő-testületnek november 27-én.

A 2015. évi állami költségvetés tervezetéből, a főszámokból lehet tudni, hogy önkormányzatunk a szociális ellátások finanszírozása terén körülbelül hatvanmillió forinttal kevesebbet kap az államtól.

            Ezzel is összefüggésben, szerény mértékben, infláció-követő módon emelkedik az építményadó. 

                Emelkednek a szobabérlők és a garzon díjai, lényegében itt is az infláció mértékében. Az önkormányzati bérlakások bérleti díja viszont jelentősen, a piaci értékhez közelítve emelkedik. 

                 Az emelkedések 2015. január elsején lépnek hatályba.

            A félreértések elkerülése érdekében hangsúlyozni kell, hogy a martfűi önkormányzati bérlakások nem szociális bérlakások.

            Emelkedik az idegenforgalmi adó is. Az emelkedéshez kapcsolódó állami kiegészítést az önkormányzat idegenforgalmi célok támogatására kívánja majd fölhasználni, másra nem is használható föl (például az Örök Zöld Tisza-fesztivál támogatására fölhasználható).

            A mostani adó- és díjemelkedések csak kismértékben pótolják a kieső állami finanszírozást (körülbelül csak tizenkétmillió forintos mértékben). Hogy a többit miből pótolja az önkormányzat, azt egyelőre nem lehet tudni. Ez ma még a jövő évi martfűi önkormányzat költségvetésének a rejtélye.

2014. november 28., péntek

A rend




                                    Sutba dobott fogalmak, elvek,
                                    a felejtés szül rendet;
                                    kóbor kutya csahol
egy kuka mögül valahol;
öregeknek délelőtti program
ebédért állni tizenegytől
sorban;
fekete autó gumija csikordul,
minden tekintet
arra fordul…
Pénz csinál érdemet…
Hagyd, ó, hagyd az érveket!

Érzés



              
                                    Az élet rokkantjai

                                    korkülönbség nélkül;

                                    a tegnapot feledve, törölve,

                                    az ember a ma

miatt rémül.

Smink: hangzatos

szavak;

 nem várok semmit,

a múltba hánytalak.

2014. november 27., csütörtök

Üzenet - 109.


A minap hallottam egy ismeretlentől: "Ne arról beszélj, hogy meghalt, hanem hogy hogyan élt!"

2014. november 22., szombat

Napló




A jövő évi állami költségvetési törvény tervezete szerint a szociális kiadások hetvenmilliárd forint körüli összeggel csökkennek.
            Mindez történik egy olyan időszakban, amikor a szociálisan rászorulók aránya nőni fog, és nem csökkenni. Mindez történik egy olyan időszakban, amikor - elsősorban vidéken – két minimálbéres szülő két gyerekkel már szociálisan rászoruló…

x x x

Hallgatom a magyar gazdaság teljesítőképességéről szóló híreket, beszámolókat. Ezek közé tartozik, hogy az idén két-három százalék közötti a gazdasági növekedés és jövőre is körülbelül ugyanennyi várható.
            Ezek a növekedési mutatók több mint a semmi, több mint amik néhány évvel ezelőtt voltak. Mondhatjuk, hogy önmagunkhoz képest jobbak vagyunk. Azt viszont látnunk kell, hogy Európában - néhány dél-európai országot leszámítva – magasabb százalékú a növekedés. Vagyis lemaradóban vagyunk Európa legtöbb országával szemben.

x x x

A hetvenes évek középső harmadában voltam középiskolás. Magyar tanárunk, Szabó András tanár úr, nekünk beszélt a Sztanyiszlavszkij-színházról, e módszer színészi játékáról.
            Azt már csak megemlítem, hogy ebben az időszakban – a hetvenes években - vált legendássá nálunk is Peter Brook rendezése, a Marat halála. Szabó tanár úr nekünk erről is beszélt.
            Ilyen tanárokat kívánok a mai diákoknak.

2014. november 17., hétfő

2014. november 15., szombat

Üzenet - 107.


A kilencvenen felüli hölgyet megkérdezik, hogy mi a hosszú élet titka, mire ezt válaszolja: "Túl kell élnem ezeket."

2014. november 11., kedd

Martfűi levelek - Érzelmi radar





Kedves Barátom,

az ember néha nem tudja megfogalmazni, hogy mit érez. Aztán olvasol valamit, látsz egy filmet, és a homlokodra csapsz, ez az, amit kerestél magadban, magad körül. Ott van előtted, ami napok, hetek… óta őrlődött benned.
            Sokadjára láttam a Szakíts, ha bírsz! című amerikai filmet. A nő és a férfi szeretik egymást, összekerülnek. Aztán az idő, a mindennapok szétrázzák őket. Amikor már mentenék a menthetőt, gesztusokat tesznek, tennének egymás felé, azok is balul sülnek el. Ez így megy egy darabig, aztán elválnak útjaik.
Akkor szakítanak, amikor már tudják, hogy hol rontották el, legalábbis így gondolják.
Úgy szakítottak, hogy szerették egymást.
Tulajdonképpen miért is nem találjuk meg egymást? Miért is nem tudjuk megtartani a másikat? Legfőképp akkor, ha szeretjük is.
Ehhez képest nincs mit csodálkozni azon, hogy pozitív érzelmi kapcsolatok sem tudnak kialakulni. Az még a jobbik eset, ha az emberek intelligens módon kitérnek egymás elől, vagy intelligens módon utasítják el egymást.
Nyújtod a kezed a másik felé, keresed az utat hozzá, és magadra maradsz.
Más szempontból a negatív kapcsolódás pillanatok alatt kialakul. Állítasz valamit X.Y-ról, s már nem is jöhetsz jól ki a helyzetből. Lehet napestig, hetekig vetyengeni, hogy akkor most hogyan is van ez?
Kedves Barátom, ismét a Szakíts, ha bírsz! című film története.
Nem arról kellene szólnia az életnek, hogy legalább azok megtalálják egymást, megmaradjanak egymásnak, akik szeretettel, szerelemmel vannak a másik iránt? Szerintem igen.
Ebben a hitben üdvözöl barátod:


2014. november 9., vasárnap

Napló




Elhunyt Margitai Ági színésznő, hetvenhét éves volt.
        Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy a kilencvenes években láthattam játszani a Szolnoki Szigligeti Színházban. Színészi játéka varázsának személyes megtapasztalása nekem érték.
           Éppen csak kamasz voltam, amikor láttam a Fiúk a térről című magyar filmet, amit Szász Péter rendezett. Fiatal csinos nőt alakított benne, akibe mindjárt szerelmesek lettünk, mi, fiúk.
               A filmben partnere volt többek között Bujtor István, Kovács István.
           Szerettük a srácokkal ezt a filmet. Bunyós film volt. A film politikai töltete, üzenete nem különösebben érdekelt bennünket. Annál inkább Margitai Ági, Bujtor…
             A film utolsó jelenetei nagyon belém ivódtak. A fiúk „harcoltak”, verekedtek a térért. Mert az élet megy tovább. Nekik még volt terük.

x x x

A történelem nagy tanítómester. A magyar történelem nekünk még inkább.
            Történelmi emlékek alapján mondom, nem jó látni, hogy kurucok akarnak labanckodni.   

2014. november 6., csütörtök

Martfűi mozaikok - Egy döntés margójára







Túl vagyunk az önkormányzati választásokon. A választási eredmények ismertek, amiket lehet magyarázni így is, lehet magyarázni úgy is, az eredmények azonban ténykérdések.
       Az újonnan megválasztott képviselő-testület első vitatott döntése, hogy a leköszönt polgármester-asszony részére háromhavi jogszabály alapján adható jutalomról döntött.
       Akik ellenzik, vitatják ezt, úgy gondolják, hogy a régi polgármester érdemtelen erre, mivel a választók nem választották meg. Megjegyzem, ha megválasztották volna, ez a kérdés föl sem merül.
       Jómagam is egyetértettem ezzel a döntéssel, a támogató döntésem indokai: Véleményem szerint Martfű az elmúlt nyolc évben, vagyis az elmúlt négy évben is fejlődött. Az elmúlt négy év eredményei ebből a szempontból: Egészségház, piactér, sportcsarnok, középiskola, energetikai fejlesztések… Az önkormányzat ingatlanokat vásárolt. Az önkormányzat az általános iskolás gyerekek úszásoktatását támogatja.... Az előző négy évet az önkormányzat anyagi tartalékokkal zárta.
       Ezek megvannak, ezeket a város elérte, ezekkel a város több lett, nem kevesebb. Ez akkor is így van, ha utólag sokan vitatják. Az „utólag” szót szeretném hangsúlyozni, mert folyamatában nem vagy alig vitatta ezeket bárki is, az önkormányzati választást megelőző kampányban lettek bölcsek sokan.
       Az általam említett eredményeket megalapozó teljesítményben dr.Kiss Edit polgármester-asszony munkája is benne van. Ezt gondolhatta a testület is.
       Megjegyzem, hogy a magam részéről örülnék, ha a jelenlegi önkormányzati ciklust legalább ilyen paraméterekkel tudná az önkormányzat zárni a jelenlegi polgármesterével. A félreértések elkerülése érdekében, ezzel nem dr.Papp Antal polgármester úr szándékát, készségét és képességeit kérdőjelezem meg, hanem a jelenlegi magyarországi realitásokból, ezen belül is az önkormányzatok és legfőképp Martfű lehetőségeiből indulok ki.
         A magam részéről a város, illetőleg az itt lakók érdekeit fogom szolgálni a következő önkormányzati ciklusban is, ennek érdekében mindenkivel együttműködök, különösen a város polgármesterével, képviselő-társaimmal, a polgármesteri hivatal munkatársaival és a martfűiekkel.

        Utóirat: Ezzel az írással nem szeretnék vitát generálni. Egy kérdés hangzott el a képviselő-testület tagjai felé, így felém is. Erre próbáltam válaszolni.  
   

2014. november 5., szerda

Utazás feléd


Utazás feléd
térben és időben,
szüntelen keresem
társam a nőben.

Visszafelé
minden egyszerű,
tudjuk, hol a tövis,
hol a kazalban a tű.

Előttünk kanyarok,
félelemcsavarok,
hitek és remények,
sejted a holnapot.

Utazás feléd
térben és időben,
szüntelen keresem
társam a nőben.


2014. november 3., hétfő

Móricz Zsigmond



- ajánló sorok Szilágyi Zsófia Móricz Zsigmond című könyvéhez -


Sok jó könyvet írnak mostanában, és ez nagyon jó. Ezek egyike Szilágyi Zsófia Móricz Zsigmond című monográfiája (Kalligram Kiadó, 2013.).
       Nem a szó klasszikus értelmében vett monográfiáról van szó. Értelmezi, adott esetben újraértelmezi a Móricz-életműhöz kapcsolódó kritikus kérdéseket, véleményeket. Nem tudóskodó okfejtéseket olvashatunk. A könyv rendkívül olvasmányos, szinte letehetetlen. Ritka kivétel ebben a műfajban, egy több mint hétszázötven oldalas könyv esetében.
        Az idén van a rendszerváltás huszonötödik évfordulója.. Olykor elcsodálkozunk, hogy mennyi minden volt ebben az időszakban. Móricz 1942-ben halt meg. Ha visszafelé nézzük a huszonöt évet, és 1917-től nézzük, hogy mi minden történt vele, számba venni se egyszerű.
         Életének, életművének legfontosabb kérdései, területei:  Népi vagy modern, vagy mindkettő? Móricz és az első világháború, és a Tanácsköztársaság, és Trianon. Móricz és Ady, Babits, a Nyugat folyóirat, majd a Kelet Népe. Móricz és a zsidóság. Móricz és a népiek.
         Lehazaárulózzák, szeméremsértés elleni pert indítanak vele szemben.
       Nem szobairodalmár volt, járta az országot, az elszakított országrészeket. Ott van a nagyrévi arzénes per tárgyalásán.
       Zaklatott, kanyargós magánélete volt. Az első felesége öngyilkos lett, a másodiktól elvált. Aztán jött, ott volt Magos Olga, őt követte Csibe, akit nevelt, majd akitől fia született.
        És közben rengeteget dolgozik, ír, újságot szerkeszt. Folyamatosan harcol a pénztelenséggel.
      Szilágyi Zsófia egy nagyívű pályaképet rajzol. Mindeközben megerősítést kapunk, hogy olvasnunk kell Móriczot, egy nagy író jelentős műveit.
       Láthatunk egy magatartás-mintát is. Móricz sosem tért ki a társadalmi problémák elől, fölvállalta azokat, szolidáris volt írótársaival.

2014. november 2., vasárnap

A szeretet akadálymentes



                     



Ahogy öregszek, egyre jobban megviselnek ezek a rendezvények. Lelkileg nehezen bírom.
            Sérült, fogyatékossággal élő emberek kulturális fesztiválja. Vers, jelenet, ének, tánc.
            Mindig megfogadom, hogy nem vállalok többet semmilyen szerepet, de amikor jön a felkérés a szervezőktől, vállaljam el a zsűritagságot vagy akár az elnökséget, nem tudok ellenállni. Aztán a rendezvény után napokig nem találom a helyemet.
            Egy középsúlyos értelmileg sérült középkorú nő tízperces Romhányi József rímes paródiáját adja elő. Egy speciális általános iskola szintén értelmileg sérült tanulói csinosan felöltözve a Fogj egy sétapálcát! Slágerre táncolnak…
            Nagyon ügyesek. A tízperces szövegmondás bárkinek a becsületére válna. Az előadó a szöveget el is játssza.
            A gyerekek a zene ritmusára összehangoltan mozognak. A koreográfus szép és jó munkát végzett.
            Nézem a felkészítő nevelőket, együtt izgulnak a fellépőkkel. Amikor a produkciónak vége, velük együtt örülnek.
            A sérült emberek legtöbbjében is megvan a szereplési vágy. Az esetükben sosem a művészeti teljesítmény a lényeg.  Nekik már az is feladat, hogy kiállnak a nézők elé.
            Ha lehetőségem van rá, ezeket a gondolatokat elmondom minden egyes alkalommal. Most is.
            A műsor végén beszélgetés a fellépőkkel, a nevelőkkel, a nézőkkel. Egyszer csak megáll előttem egy szemüveges, rövid hajú, kissé pufók tizenöt év körüli fiú. Kezet nyújt.
            - Hoogy híívnak? – kérdezte.
            - Béla. És téged?
            Néhány pillanatig tétován álldogál előttem az értelmileg sérült fiú.
            - Saajnállaak, hogy iilyen széékben üülsz – mondta jobb kezét a bal vállamra téve.
            Néztem ezt a fiút némán, nem bírtam szólni. Csak ültem kerekes-székembe szögezve.

2014. november 1., szombat

Egy régi dal




                                               Egy régi dal,
                                               egy régi kép,
                                               új az ének,
                                               várod az estét,
                                               az emberek félnek;
                                               egy régi dal,
                                               egy régi kép,
                                               kérés a reménynek,
                                               miért és kinek,
                                               minek éljek?
                                               Egy régi dal,
                                               egy régi kép,
                                               túl az őrültségen,
                                               a napi keménységen.
                                               Szólj a halál
                                               jegyesének!
                                               Egy régi kép,
                                               egy régi dal,
                                               tánc az éjszakába;
                                               nem enged, visszatart
                                               szívem kalodája;
                                               egy régi dal,
                                               egy régi kép,
                                               forgás a tegnapból
                                               a mába,
                                               egy lépés a halálba;
                                               egy régi dal,
                                               egy régi kép,
                                               zuhanás az éjszakába,
                                               ölelésre várva;
                                               egy régi dal,
                                               egy régi kép,
                                               új az ének,
                                               álomba zuhant
                                               idegek,
                                               ölel sötétje
                                               az éjnek

2014. október 28., kedd

Napló


A hét egyik nagy híre a netadó. Néhány évvel ezelőtt a Fidesz tiltakozott, amikor az MSZP beakarta vezetni. Ma már tudjuk, az akkori tiltakozás azért volt, hogy ők vezethessék be.
       Az elmúlt napokban többször is hallhattuk, hogy nem lesznek megszorítások. Egy újabb adó nyílván nem az.
       Nem önmagában a netadó mértéke a sok, hanem az egyebekkel együtt az.
       Sok sérült ember számára különösen hátrányos az intézkedés. Nekik az internet az egyetlen kapcsolat a világgal. Akinek hatvan-hetvenezer forint a rokkantsági ellátása, annak már sok lehet a havi hétszáz forint plusz is.

x x x

Sajnálom, hogy nem lehettem ott a Rehab Critical Mass október 19-i rendezvényén Budapesten. Több korábbi hasonló rendezvényen vettem már részt, azoknak nem nagyon volt foganatjuk a társadalomban. Azt még nem tudhatjuk, hogy ennek a vasárnapinak lesz-e hatása.
       Azt viszont megtudhattuk, hogy a stadionokba, amelyek most épültek, épülnek, akadálymentesen be lehet jutni meccset nézni.
         Alkalomszerűen a hetvenes-nyolcvanas években is jártam a Népstadionba és az Üllői úti pályára kerekes-székesként. Akadálymentesen bejutottam akkor is. Ismertem kerekes-székes srácokat, akik viszont rendszeresen jártak meccsekre.

2014. október 26., vasárnap

Üzenet - 106.


Daniel Glaltauer: Gyógyír északi szélre (színmű): "Az írás olyan, mint a csók, csók ajkak nélkül. Az írás annyi, mint csókolózni , de ésszel."  

2014. október 18., szombat

Napló




Túl vagyunk az önkormányzati választásokon. A Fidesz-KDNP jelöltjei, egy-egy kivételtől eltekintve, taroltak. Martfű is a kivételek közé tartozik, itt a képviselő-testületbe egy jelöltjük került.
            A nyolcadikként a testületbe került tag és a kilencedik helyen végzett képviselőjelölt között egy szavazatkülönbség volt.
            Ez a mostani választás is bizonyság arra - szerintem -, hogy kistelepüléseken nem a pártpreferenciák alapján választanak az emberek.

x x x

 Jómagam hatodik alkalommal kaptam bizalmat a választóktól. Az adott aktuális testülettől egyszer alpolgármesteri, egyszer bizottsági elnöki tisztségre kaptam megbízást.
            Mit is mondhatnék így a hatodik ciklus kezdetén? Úgy érzem, hogy az önkormányzatok legnehezebb időszaka lesz a következő. Még azt is elképzelhetőnek tartom, hogy ebben a formában ez volt az utolsó önkormányzati választás.
            Meglátjuk.

x x x

A közelmúltban két nagy színész is távozott közülünk, Avar István és Sztankay István. Ahhoz a generációhoz tartoztak, akiket még szinte az egész ország ismert (színházból, filmekből, tévéfilmekből, rádiójátékokból).
            Ezeknek a színészeknek a legnagyobb reklám a tévéjátékok voltak. Ilyen filmek ma gyakorlatilag nincsenek is.   


2014. október 17., péntek

Az élet rövid története





- ajánló sorok Stephen Hawking Az én rövid történetem című könyvéhez -



Stephen Hawking Az én rövid történetem című könyvét - dr.Both Előd fordította – az Akkord Kiadó adta ki 2014-ben.
            Aki azt hiszi, hogy egy szokványos életrajzi kötetet fog olvasni, csalódás éri. Ezek a hagyományos elemek is benne vannak a könyvben, de csak mintegy másodlagosan.
            A könyv leginkább tudományos érdeklődése, élete fejlődésének története. Ha tetszik Az idő rövid történetének története. Őszintén megvallom, ezeknél a részeknél nem mindig értettem mindent.
            Születéséről így ír: „Jómagam 1942. január 8-án születtem napra pontosan 300 évvel Galilei halála után. Becslésem szerint azon a napon további kétszázezer újszülött jött a világra. Nincs tudomásom róla, hogy bármelyikük is érdeklődne a csillagászat iránt.
            Oxfordban születtem, jóllehet szüleim Londonban éltek. Azért alakult így a helyzet, mert a II. világháborúban a nácik megállapodtak az angolokkal, hogy Oxfordot és Cambridge-et nem bombázzák, cserébe az angolok megkímélték Heidelberget és Göttingent. Kár, hogy ezt a kulturált megállapodást nem lehetett kiterjeszteni további városokra.”
            Kétszer nősült, kétszer elvált; három gyereke van, tíz könyvet írt, egyet a lányával közösen, szakcikkeket publikált, tanít, konferenciákon előadásokat tart. Államfők, uralkodók fogadták.
            Cambridge-ben 1979-ben megválasztották a matematikai tanszék Lucas-féle professzorává, így sír Isac Newton utóda lehetett.
            Hawking az az angol tudós, aki elektromos kerekes-széket használ és számítógép segítségével - géphangon – kommunikál. Einstein mellett az elmúlt száz év legnagyobb elméleti fizikusa.
            A könyv stílusából látszik, hogy humora is van. Néhány példa erre:
            „Soha nem voltam jobb tanuló az osztály átlagánál. (Nagyon kiváló osztály volt.) Az órai munkám rendetlen volt, kézírásom pedig kétségbe ejtette a tanáraimat. Osztálytársaim azonban az Einstein becenevet ragasztották rám, ők talán észrevették valamilyen jó tulajdonságaimat. Tizenkét éves koromban az egyik barátom egy zacskó cukorkában fogadott egy másik barátommal, hogy semmire sem viszem az életben. Nem tudom, eldőlt-e végül is a fogadás, és ha igen, kinek a javára.”
            „Ha meglegyint a közeli halál szele, akkor rájössz, hogy érdemes élni, és sok mindent meg akarsz még tenni az életben.”
            „Kollégáim számára csak egy vagyok a fizikusok közül, a széles közvélemény azonban a világ talán legismertebb tudósának tart. Ez részben azért van így, mert Einstein kivételével a tudósok nem olyan ismertek, mint a rocksztárok, részben pedig azért, mert személyiségemre jól illet a testi fogyatékos zseni képe. Nem tudom parókával és sötét szemüveggel álcázni magam – a kerekes székem mindig leleplez.”
            Miközben olvastam a könyvet, egyfolytában az járt az eszemben, Stephen Hawking mire vitte volna ezzel a handicappal Magyarországon. Azt hiszem, jobb nem belegondolni. 


2014. október 15., szerda

Remény


Megajándékoztam
veled magamat,
ezért szép a nap...
Szeretetre hívlak,
kikéred magadnak;
marad az esély,
a sírig tartó
remény.

2014. október 11., szombat

Martfűi mozaikok (7.)



Benyomások egy fórumon

2014. október 02-án volt Martfűn a Fidesz-KDNP jelöltjeinek a lakossági fóruma, amelyre a környező településekről is érkeztek. Gondolom elsősorban Németh Szilárd, a rezsicsökkentésért felelős kormánybiztos miatt. Jelen volt és felszólalt Boldog István országgyűlési képviselő és Szalay Ferenc szolnoki polgármester.
            Mindhárman beszéltek arról, hogy azért kell a Fidesz-KDNP jelöltjeire szavazni, mert akkor lesz pénz fejlesztésre Martfűn.
            A másik érdekes fölvetés mindhármuk részéről, hogy ha nem a Fidesz-KDNP jelöltjei nyerik a választást Martfűn, a városban ellenzékieskedés, tüntetések lesznek…
            Mindkét fölvetést méltatlannak tartom mind a kormánypárti képviselőktől, mind a városra nézve.
            Annak viszont örülök, hogy Szalay polgármester úr megemlékezett dr.Bakonyi Péterről, a város 2006-2014, közötti polgármesteréről. Ezt a Fidesz-KDNP mostani jelöltjei is megtehették volna. 


2014. október 10., péntek

Martfűi mozaikok (6.)




Röviden


A lakossággal való párbeszédről: Évente kétszer biztosan volt közmeghallgatás. A most viharos sebességgel kommentelők túlnyomó többsége sosem jött el. Az elmúlt két-három évben többször is meg lettek kérdezve a martfűiek közvélemény-kutatásszerűen, hogy mit tartanak fontosnak a városban.
Arra pedig csak utalok, hogy egy országos felmérés szerint a martfűi városi honlap az egyik leginformatívabb, az egyik legátláthatóbb...

----

A martfűi fiatalokért: Az önkormányzat többféle ösztöndíjjal támogatja a fiatalok tanulását. A óvoda és az iskola felújítása is a fiatalok érdekeit szolgálja. Az önkormányzat változatlanul működteti a bőlcsödét, ami a kisgyerekesek érdekeit szolgálja... Ettől az évtől az önkormányzat támogatja a gyerekek úszásoktatását... A sporttámogatások is a fiatalok érdekeit szolgálják elsősorban...

---

Látszat és valóság: Hankiss Elemér A befejezetlen ember című kötetében olvastam a következő történetet (nem szó szerinti a hivatkozás): Molotov izgatottan megy Sztálinhoz. „Sztálin elvtárs, teljesen mást tapasztaltam az emberek között, mint amiről a Pravda ír.” Mire Sztálin: „Molotov elvtárs, maga csak olvassa a Pravdát!”
            Ez jutott az eszembe a Fidesz-KDNP martfűi polgármester-jelöltje programadó filmjének a kapcsán, ami a youtube-n is látható. Ez a tizenkét perces film olyan, mint egy vegyes saláta, van itt minden, csak az élethez, a valósághoz nem sok köze van.

---

A martfűi sport: A focival nem dicsekedhetünk, de ezzel nem dicsekedhetünk országosan sem. 
Sajnálatos, hogy megszűnt - felfüggesztették a működést - a férfi kézilabda, úgy áll, ahogy, vagyis sehogy. A nők viszont jól állnak. Szeretném hangsúlyozni, hogy a férfi kézilabda mostani helyzete nem a martfűi önkormányzat miatt lett ilyen.
Annak idején mind a férfi, mind a női kézilabdának jó utánpótlás-nevelő háttere volt az általános iskola Mészárosné Katika vezetésével.
Most viszont a karatéban világhírű versenyzőink vannak, a triatlonosok országos hírűek. Jók a kosarasok (egy országos program keretében az általános iskolában).
A martfűi sportéletet mindig is támogatta az önkormányzat anyagilag is és a létesítmények biztosításával. Az önkormányzat külön támogatja a gyerekek úszásoktatását.
A sport-teljesítményeket mindig is befolyásolta, hogy milyen generáció jött éppen össze az adott sportágban. Ez így van Martfűn is.
Azt se felejtsük, hogy a gyereklétszám Martfűn is csökkenő számú és a gyerekek által választható lehetőségek nem csökkennek. Az említett sportágakon túlmenően ott vannak a különböző táncos körök.