2015. március 22., vasárnap

Napló



Idős ismerősömnek még én javasoltam, gondolkozzon el azon, mi lenne, ha kérné a felvételét egy öregek szociális otthonába. Idős is, egyre inkább segítségre, ellátásra szorul, egyedül maradt, a felesége több mint tíz éve meghalt, pár éve a fiát is eltemették, vele egyébként sem volt jó a kapcsolata, a menyével pedig különösképpen nem.
            Hümmögött az öreg. Majd meglátjuk mondta.
        Néhány héttel később azzal jött, hogy nincs szerencséje. Nyolcvanötezer forint térítési díjat kellene fizetni az otthonban, neki meg nyolcvanháromezer a nyugdíja. A nyugdíj húsz százalékát pedig meg kell hagyniuk. Szóval nagyon mínuszban vagyok, méltatlankodott. Száz fölött kellene lennie a nyugdíjamnak, hogy fogadjanak az otthonba. Én már meg se érem, hogy ilyen magas legyen a nyugdíjam, fejezte be lemondóan.
            Kis idő múlva megkérdezte: Akkor mit lehet ilyenkor tenni?
            Van az a tanácstalanság, aminek nincs föloldása.

x x x

Az enyhe tél után kitört a tavasz.
            De hol van ez attól a jó időtől, amiről szegény apám mesélt gyakran! Gyerekkorában volt olyan meleg is március 15-én, hogy mezítláb szaladgáltak a szántáson.

x x x

A szántóföldek belvizesek, siralmas látványt nyújtanak. Olyan vízfoltok állnak rajtuk, mintha legalábbis harminc centis hó olvadása után lennénk.
            Hogy ez mennyibe fog kerülni a gazdáknak, nekünk, az országnak, azt még senki nem tudja!

2015. március 12., csütörtök

Napló


Kedves ismerősöm, Ungvári Györgyi köremailben értesített egy programról: Filmbemutató és pódiumbeszélgetés a fogyatékosság és a design összefüggéseiről. A program helyszíne a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem auditóriuma. Fontos figyelmeztetésként írja, hogy a helyszín nem akadálymentes.
     A szervezőknek nem jutott az eszükbe, hogy mégse itt kellene megrendezni a programot? Néha olyan érzésem van, hogy az elmúlt harminc évben a fejekben történt a legkevesebb változás.

x x x

A szolnoki Tiszamozi most ünnepelte március nyolcadikán működésének hatvanadik évfordulóját, az üzemeltető kft pedig a huszonötödiket.
     Az első film, amit vetítettek a moziban, a Liliomfi volt. Ebből az alkalomból most ismét levetítették. Vetítés utáni beszéllgetésre a szervezők meghívták Makk Károly rendezőt és Báron György filmkritikust.
     A Liliomfi vetítésére nem mentem be, már sokszor láttam. Korábbi tapasztalatok alapján tudtam, hogy a közönségtalálkozóra meghívott alkotóknem nézik meg az aktuális filmet, kint vannak a kávézóban. Most is így történt. 
     Summa summarum, életem egyik nagy elményeként megadatott, hogy fél órát beszélgethettem Makk Károllyal. Beszéltünk filmekről, színészekről, a közelmúltban megjelent könyvéről...
      Megkérdeztem tőle - többek között -, hogy mikor volt rendezőként nehezebb alkalmazkodni, a szocializmusban vagy a mostani viszonyok között, amikor is a pénz diktál mindent elsődlegesen. Azt válaszolta, hogy Kádár egy idő után  rájött, nem lehet irányítani sem azt a társadalmat, amelynek a tagjai nem rendelkeznek véleménnyel, erre Orbán Viktor még nem jött rá.

2015. március 11., szerda

Örzött álmunk


Ki keresi az igazat?
Látszatok között
az igéretek hamisak.
Igazunk a várunk,
hol féltve örzött álmunk.
Nyugtatnak bennünket,
ne vesszítsük el hitünket!

2015. március 4., szerda

Etűdök


Partok között
sirály köröz,
körtánc
a víz fölött.
A holnapra
mi ösztönöz?
Hány szó egy vers?
Hány csepp a tenger?

x x x

Partok között
úszik a végtelen.
Ami történik,
miért velem?
Megtart
a szerelem;
nem is sejted,
mit adtál nekem.



2015. március 3., kedd

Széljegy - 66.


A közmunkákat az önkormányzatok fél évre, augusztus 31-ig tervezhetik. A fővárosban csökken a finanszírozási összeg, amiből következik, hogy csökken a közmunka-programban foglalkoztathatók száma is. Ezek a "finanszírozási tervek" féltételezhetően elérik a vidéki önkormányzatokat is.
       Onnantól kezdve, hogy a szociális problémák pénzügyi kezelése átkerült az önkormányzatokhoz, már nem is olyan fontos a közmunka-program és a munkaalapú társadalom?

2015. február 24., kedd

Credo


Annyiszor mondtam,
még sem érted,
meg se próbálom
magyarázni:
a szerelem lélek.
Akit szeretnek,
kitérhet,
aki szeret, annak
a szerelem maga
az élet.

2015. február 21., szombat

Martfűi levelek - Minek nevezzelek?





Kedves Barátom,

minek a csimborasszója mindaz, ami az Emberi Erőforrások Minisztériumban történik? Bizonyos szavakat, szókapcsolatokat az itt dolgozók nem használhatnak, mint például: szegény, szegénység, mélyszegénység, esélyegyenlőség, fogyatékos, stadion…
            Erről több minden eszembe jut.
       Az EMMI munkatársai ezeket a tiltólistára került szavakat egy szakmai konferencián, egy tanulmányban sem használhatják? Mennyire elfogadhatóak az e szavak helyett a minisztérium által javasolt szavak, kifejezések?
          Van egy mondás, hogy nevezzük nevén a dolgokat. Vagy akkor most nem nevén nevezzük a dolgokat, hanem mellébeszélünk?
          Abba már bele se merek gondolni, hogy mi lesz azokkal a munkatársakkal, akik a tiltás ellenére használják ezeket a szavakat.
      Tudod Barátom, innen már csak egy ugrás a gondolatrendőrség. Igen, Orwell. Kötelező olvasmánnyá tenném az 1984 című regényét azzal a felkiáltással, hogy ilyen világot ne!
            De idézhetnék néhány nagyon találó elszólást, kiszólást, beszólást a Tanú című filmből is.
         Más megközelítésben is fokozódik a helyzet. A szaktárca szerint, ha nem nevezzük nevén a sérült embereket (fogyatékos) és a problémáikat (szegénység, esélyegyenlőség), akkor ezek az emberek és a problémáik nincsenek is? Gondoljunk csak az uszodában uszikáló Bástya elvtárs fölháborodására a Tanúból.  
            És mindez egy lelkész által vezetett minisztériumban történik.
       Barátom, az egészben pedig az a legtragikusabb számomra, hogy mindezen már nem is háborodik föl senki.
          Annyira abszurd ez az egész, hogy el se akarjuk hinni, hogy igaz lehet. Amikor meggyőződünk róla, nem tudunk vele mit kezdeni.
         Kedves Barátom, itt állunk egy abszurd helyzetben. Erre kellene gombot varrnunk. Addig is, amíg a gombot meg nem találjuk, üdvözöl barátod:

2015. február 19., csütörtök

Csak úgy vannak


Bújtatod
a nincstelent;
van és még 
sincs neked.
Ha itt-ott
látod
kapualjban,
híd alatt, 
féled a jövőt,
kerülöd,
félted sorsodat.
Magukban
csak úgy vannak,
őket láthatod,
de nem
mondják,
láttalak.

2015. február 16., hétfő

Üzenet - 113.


A Martfűi Úszó és Triatlon Egyesület mottója: "Aki győz, nem adja föl. Aki föladja, nem győz."

2015. február 15., vasárnap

Napló




Vajúdtak a hegyek, és egér született. Útdíj-ügyben a mozgássérült emberek a semminél többet kaptak, de valójában nem kaptak kedvezményt. Az alapdíjat mindenkinek fizetnie kell abban az esetben is, ha egyébként a magasabb összegű díjat kellene fizetni.
      Mondhatjuk azt is, hogy - politikai alapon – kivételezett városok több kedvezményt kaptak.

x x x

Ma már tudásalapú társadalomról senki sem beszél. 2009-2014 között közel negyven százalékkal csökkent az állami költségvetési hozzájárulás a felsőfokú iskolák finanszírozásában. Ugyanebben az időszakban húsz százalékkal csökkent a hallgatói létszám is.
      Egyértelmű, Magyarország jövőjét nem az oktatásra fordított egyre magasabb állami támogatások fogják meghatározni. Hol van már a finn példára vagy a távol keleti országok modelljére történő hivatkozás!

x x x

A közelmúltban olvastam, hogy a BGF – a Budapesti Gazdasági Főiskola – hallgatói körében végzett felmérés szerint minden második hallgató külföldön képzeli el a jövőjét. Ezek az adatok fölérnek egy társadalmi katasztrófával (szerintem).

2015. február 10., kedd

Fordulat


Voltál érzéstelen,
mikor semmi sem.
Majd jött a fordulat,
körbejártad magad,
egyensúlyozva a széleken
szerelemre éhesen.

2015. február 8., vasárnap

Centauri: Jégvágó


"... még szerencse, hogy már mindent elmeséltem, mert ha mindenről hallgatok, most rohadtul nem értenék semmit, és jól megnézhetném magam, amikor a világ alapjához érek... Tudod, mit? Még ha nincs is kinek, mondj el mindent te is, legalább egyszer, addig, amíg megteheted" (Magvető, 2013.).

Horváth Péter: Köszönet


"A szeretet önző. A szeretet akar. Ha mást  nem, hát köszönetet" (168 óra 2014. évi 51-52. szám).

2015. február 4., szerda

Érkezés


Menekülésben vagy,
az időt siettetnéd,
mintha bármiről
is lekésnél;
keresed, mi
fényesebb a fénynél.
Vak rohanásban
az idővel az időben,
keresed a jövőd
a jövőben.
Észre sem veszed
magad a zuhanásban,
ezen is túl vagy
a lázban.
Ha a menekülésben
egy percig is félnél,
tudd, időközben
megérkeztél.

2015. február 3., kedd

Napló


Január 31-én volt a Martfűi Úszó és Triatlon Egyesület 2014. évet záró ünnepi rendezvénye. Az egyesület nagyon eredményes volt tavaly, a hasonló profilú egyesületek rangsorában második lett.
     Az egyesület működésének mottója: "A győztes nem adja föl. Aki föladja, nem győz".

x x x

A napelemek megadóztatásakiverte a biztosítékot még a kormánypártokat támogatók egy részében is. Ezzel együtt nem történt semmi, maradt az adó és oda a fölháborodás.
     Az ember nem is érti. Éveken keresztül támogatjuk a napelemek elterjedését, aztán megadóztatjuk.

x x x

A magyar baloldali ellenzéki parlamenti pártok továbbra sem találják a helyüket. Mintha egyre inkább kiüresednének.

x x x

A települési önkormányzatokmost készítik gazdasági programjaikat erre az önkormányzati ciklusra. Mindenütt keresik, keresnék a gazdasági kiugró pontokat. De milyen lehetőségei vannak egy-egy önkormányzatnak, ha azokat a kiugrási pontokat a kormány, az ország sem találja?