Üzenet - 128.

Vannak emberek, akiket szinte mindenki ismer, de senki nem tudja, hogy miből élnek.

Egy dal

Dalomban a vágy,

rejtőzködő ámulás;

vágyam téged vár.

Szeretnélek...

Szeretnélek szeretni,
együtt csillagot keresni;
átmenni a Golgotán,
szeretni minden nap után.
Szépen szeretnélek,
amíg csak szól az ének;
szeretni szeretnélek,
örökre, amíg csak élek.

Napló

Sejteni lehetett, de nem hittem, hogy meg fog történni. Hát, meg! Az önkormányzati iskolákat államosítja a kormány.

      Az egyházi iskolák megmaradnak, de az alapítványi és az alternatív iskolák hónapjai is meg vannak számolva a tendenciákat látva.

           A KLIK átalakul, hogy tulajdonképpen megmaradjon.

           A tiltakozó pedagógusok fölvetései, követelése, mintha nem is lett volna. Oktatásügyben most rosszabb a helyzet, a kilátásokat most nem is említve, mint mikor a pedagógusok elkezdtek tiltakozni.

x x x

Nyolcvanhat éves korában elhunyt Réz Pál irodalomtörténész, kritikus, szerkesztő, műfordító. A ma élők között talán ő állt legközelebb a Nyugat folyóirat szellemiségéhez. Ez igaz az általa huszonöt éven át szerkesztett Holmi folyóiratra is. 

           Azt szoktuk mondani, hogy senki nem pótolhatatlan. Vannak emberek, akik viszont nagyon nehezen. Közéjük tartozik ő is.

Földön járnak

Kerekes-székem

kerekei földön járnak,

része vagyok 

a valóságnak.

Valami mindig

ráébreszt,

lehetek bármilyen,

de kérdés,

kihez, mihez képest.

Kerekes-székem

kerekei földön járnak,

gondolataim feléd,

körülötted szállnak;

része vagyok

valami újnak, szépnek,

része vagyok 

az egésznek.

Bármit mondhatok,

gondolhatok,

itt, igen én itt

és én én vagyok.

Kerekes-székem

kerekei földön járnak,

gondolataim szállnak,

mégsem képzelem

magamat madárnak.

Az idővel 

versenyt futok,

tudom, amit tudok;

üvölt bennem

a fájdalom,...

Kerekem hadd 

forogjon!

Kerekes-székem 

kerekei földön járnak,

részeként

az őrült világnak.

Megszédülten

a körforgásban,

szétégve a vágyban,

átsuhanok az életen,

helyemet keresve

az éteren;

porrá válva

az elmúlásban,

szétszóródva 

a világban.

Együtt szárnyalunk

Önmagunk foglyai

múltunk romjain,

jelenünk csupa talmi,

jövünk túl a haknin.

Kiút a szerelem,

karjaidban a védelem;

minden csupa próba,

együtt szárnyalunk a jóba.

Üzenet - 127.

Csehov Sirály című darabjában mondja Trigorin: "Ha dicsérnek, az kellemes, ha szidalmaznak, akkor két napig depressziós vagyok."

Vágyom...

Vágyom a mosolyodra,
szerelmes csókodra;
vágyom ölelésedre,
vágyom tavaszi
illatodra,
vágyom a beteljesülésre...
Vágyom benned
a szerelmes nőt,
vágyom benned
szívemen az őrt,
vágyom benned
férfiasságom lovasát...
Éltetem a mát,
várom a holnapot,
mindazt, mit eddig
tested-lelked adhatott,
várom veled a jövőt,
fogadalmamra
a mennyegzőt.

Martfűi levelek - Megharcolt boldogság

Kedves Barátom,

az emberek többsége üzemszerűen éli az életét. Ismétlődő történések általában ugyanazokkal a szereplőkkel. Változás, változtatás, változatosság alig-alig.

            Vannak emberek, akik elfogadják ezt az üzemszerű életet, ez jelent nekik biztonságot a mindennapokban. Sőt, kifejezetten félnek, tartanak a változtatástól, a változástól. Megalkuvás ez az élettel, az élet által kínált helyzettel.

            Az ilyen embereknek többnyire csak rossz pillanataik lehetnek. Az ember a megélt pillanatainak az összessége.

            Boldog pillanatokat szeretnék megélni, minél többet.

            Egy plébános ismerősöm szerint a véletlen neve jó Isten. Az atyának valahol igaza is van, meg nem is. Azért tenni, küzdeni kell, szoktuk mondani, hogy semmi nem véletlen. Hát igen, mindennek van előzménye.

            A boldogságért is tenni kell, talán azért a legtöbbet. És leginkább küzdeni kell. Így születnek a csodák.

            Ma már kimerem jelenteni, hogy megérintett a szeretet, a szerelem, megérintett a csoda...
            Kérdezhetném, hogy miért pont most? Miért ennyi évesen? Minderre én csak annyit mondok, hogy miért ne! 

            Hajlamos vagyok még néha azt hinni, hogy álmodok, és egyszer csak fölébredek. Hányszor és hányszor jártam már így!

Kedves Barátom,

hinnünk kell a csodákban! Ha nem hiszünk, nem vagyunk többek az üzemszerű életet élő embereknél. Mondhatjuk akár, hogy élő halottak vagyunk.

            Bármeddig tart ez a megharcolt boldogság, a megélt pillanatok már a miénk. A jó Isten pedig vigyázó szemét rajtunk tartja.

            Üdv a barátod részéről: 

Közös ima

Lelkünk közös imája
szeretetünk rózsája;
utam csak veled,
semmi vagyok nélküled.
Uram, segíts, adj erőt,
hogy szerethessem őt,
őt, angyalkámat,
ezt a drága nőt!
Uram, adj nekünk időt!

Üzenet - 126.

Nyolvankét éves imerősömet, Jani bácsit, kérdezem, hogy van.. Hát tudod, válaszolja, én már látom az út végét, de igyekszek lassan menni, hogy minél később érjek oda.

Anya...

Keresem a szavakat,
mi szóval 

el nem mondható,

félreérthető is 

és oly kevés a szó.

Anya vagy

és nagymagymama,

nekem kedvesem a nőm....

Uram, csak még

legyen időm,

hogy asztalánál egyszer

elmondhassam,

vele tőled

a mindent kaptam.

Keresem a szavakat,

visszahoznám,

de már nem lehet,

a mulasztott napokat...

Közeleg az este,

úton van a naplemente....

Emlékeztetnélek a jóra,

úton útfélen

neked nyilik a rózsa.

Mondanám, hátha hiszed,

bármerre mehetsz,

szívem magaddal viszed.

Anya vagy és nagymama,

nekem kedvesem, a nőm....

Mondanám, míg monndhatom....

Jaj, fogytán az időm......

Mindig tudd,

te vagy a holnapom...

Závada Péter: Ahol megszakad

- ajánló sorok a verskötethez -


Závada Péter 1982-ben született, alig van túl a krisztusi koron. Költő, slammer.
       Az Ahol megszakad című verkötetének második javított kiadása 2012-ben jelent meg a Libri Kiadónál. A mai könyvkiadásben már az is kuriózum, hogy verkötet második kiadást is megér.

       Nem véletlenül. Az évi többtízezer verstermésben is meglepően és kivételesen üdítő hangról van szó.

       A kötetcím szimbólikus értelmű. Jelentheti valaminek a végét, valaminek a kezdetét. Sőt, jelenheti a folytatást is.

       A kötet négy részből és egy zárszó konklávból áll. Nincsenek cilkuscímek:

       Képek, sorok a versekből:

      I. rész:

       "- élek, s ez nem az én hibám. 

       Ígérem, orvosolva lesz."

                                  (Boldog óra)

       "Friss kudarcba kezd időről időre.

       Magát új hallgatásba menti át."

                                  (Nyári gyílkosságok)

        "... mint díszdobozban, ott lapul

        bennünk a kétkedé."

                                  (Preghiera invernale)

        II. rész:

        "árnyékokkal bújócskázik a reggel."

                                  (A szív helyén)

         III. rész:

         "A szomszéd nő, aki csak álmában józan."

                                  (A véletlenek logisztikája)

          "Belőled magamba áthallani."

                                  (Ahol megszakad)

           "- s nem látszik még, hogy mit viszünk magunkkal,

           s mi lesz,mi majd belőlünk itt ragad."

                                   (Ajánló vízhez)

           "... olyan istenre kell hagyatkoznom,

          kit se nem értek, sem nem ismerek."

                                   (Tőlünk jobbra)

          "Lassan már én ismerek már minden

          buktatókövet...."

                                   (Klauzália)

          IV. rész:

          "Mint teából a gőz, elszállt a nyár...."

                                     (Piknikmedve)

          "... egy csókod minden fulladást megér."

                                     (Áspis)

 

Az olvasó nem fog csalatkozni, és meglehet,, még meglepetésben is része lehet.

Rád gondolok

Ha rád gondolok,
nekem már a Nap ragyog;
ez a nagy titok.

Napló

Örülök a Saul fia című film sikerének, az Oscar-díjnak. Még 2015. júniusában írtam a filmről egy ajánlót, amit most a sikerkor is aktuálisnak érzek:

Saul fia

- filmajánló -

Felfokozott érdeklődéssel kezdtem el nézni a filmet, amely Cannes-ban megkapta a filmfesztiválon a zsűri nagydíját. A jó híre megelőzte a filmet.

            Mondhatjuk, ismét egy lágertörténet, megint a holokauszt a téma. Mit lehet még erről mondani, amit eddig még nem?

        Nem kifejezetten lágerfilmről van szó, a kiindulópont kétségtelenül az. Egy sonderkommandósról és társairól szól a film.

              A sonderkommandósok végzik a „piszkos munkát”, ők „takarítják el” a halottakat a lágerben.

            A film tulajdonképpen a végrehajtókról szól, ha tetszik, általában a végrehajtókról, akik maguk is áldozatok. Halálraítéltek ők is. Köztük van a főszereplő is, aki felismerni véli egy halott fiúban a fiát. Zsidó szertartás szerint szeretné eltemetni.

              Végrehajtók pedig mindig, mindenütt vannak.

            A vizuális technika is kiemeli az egyén felelősségét: közeli kép az arcról, a háttér viszont elmosódottan látszik. Te vagy a fontos, a te felelősséged számít, a többi mintha mellékes volna.

            A sonderkommandósok tudják, mi történik a tábor lakóival, és azt is tudják, de legalábbis sejtik, hogy velük mi fog történni. Ilyen körülmények között is végtelenül gyarlók az emberek. Halálba menő társaik pénzét, ékszereit elveszik, mintegy meglopják őket és a németeket is.

            A helyszín szürke, homályba vesző. Irritálók a hangeffektusok. Mindenféle hangokat, zörejeket lehet hallani, aztán egyszer csak sötétség lesz és csend. Itt már az ember sem ember, darabszám tartják nyilván.

            Néhányan megszöknek a táborból, reménytelen vállalkozás.

            A főszereplő néz egy fiúcskát. Mintha múltját, egykori önmagát látná. Mintha a jövőt is látná a fiúban, a halál kapujában.

            A főszereplőt Röhrig Géza, Amerikában élő költő alakítja szenvtelenül, kifejezőn.

            Nemes Jeles László rendezőnek első nagy játékfilmje a Saul fia. Elsőre sikerült nagyot dobnia, magasra állította a mércét nekünk is és önmagának is.

            A rendező is, a film is bizonyítja, hogy egy művészfilm is lehet sikeres. A nézők szeretik ezt a filmet, holott olyan tükör ez, amely miatt szégyellniük kellene magukat.

 

 x x x

 

Meghalt hatvannyolc éves korában Johan Cruyff, a legendás holland futballis. Játszott a holland válogatotban, az Ajaxban, éveket töltött a Barcánál, háromszor volt aranylabdás. 

       Elegáns focit játszott, olyat, amilyet ma a legritkábban látni. 

 

Vallomás

A vallomásom
nem szó, szó... Ez egy élet,
ami csak érted.

Napló

A következő írást néhány - közel nyolc - évvel ezelőtt írtam, sajnos semmit nem veszített aktualitásából. Sőt, ha lehet mondani, valahogy mindennek rosszabb a kicsengése. Íme az írás:

Virágvasárnap

Készülődés a nagyhétre, a tavaszra…. Vagy már a nyárra?

            Sokunk előtt ismert lehet a történet: Gróf Széchenyi István a tizenkilencedik század első harmadában egyszer csak fölállt és egy évi javadalmát fölajánlotta a magyar nemzetnek. Tudta, hogy a fejlődéshez, a reformokhoz nagyon sok pénz kell. Jelképesen ezzel a példázatszerű cselekedettel vette kezdetét a reformkor.

            Széchenyi nem mások zsebében kívánt kotorászni, nem a jobbágyság megsarcolására tett javaslatot…. A közös asztalra tett az övéből.

            Ja, azok ilyen idők voltak!

            Mindennek ideje vagyon. Ma minek van ideje?

            Széchenyi óta sokat változott a világ, de a reformokhoz még ma is nagyon sok pénz kell.  Ezért nem hiszek a ma lépten-nyomon meghirdetett reformokban, abban, ha egy reformot megszorításokkal, pénzelvonásokkal kezdenek, és nem mondják meg, hogy az így felszabadult anyagiakat ezen és ezen a területeken fordítják fejlesztésekre. Ez az, ami, de nem reform.

            Ne vegyük el a szavak értelmét! Adjuk vissza azt! Ez pénzbe sem kerül.

x x x

Készülődés a nagyhétre, a tavaszra…. Vagy már a nyárra?

            „A magyarok a legpesszimistábbak az Európai Unió 27 tagállamában 2008. nyár elején végzett felmérés szerint..”

            „Magyarország népessége

2001.: 10 millió 200 ezer,

2008.: 10 millió 40 ezer.

            „Magyarországon a nők 1/3-a nem szül gyermeket.

A 18 éven aluliak száma 2 millió 150 ezer.

100 megszületett gyermekre 70 terhesség-megszakítás jut.

3 gyermek közül legalább 1 olyan anyától születik, akinek nincsen férje.

850 ezer gyermek – üt gyermek közül kettő – szegénységben él.”

            „Válás

2001.: 1000 házasságkötésre 559 válás,

2007.: 1000 házasságkötésre 610 válás.”     

„ Nyugdíjban

Közel 3 millió nyugdíjas él Magyarországon. Közülük 2 millió töltötte be a nyugdíjkorhatárt.

A létminimum összege 2007-ben 60 ezer forint volt.

A nyugdíj minimális összege 29 ezer forint.

A nyugdíj átlagos összege 74 ezer forint.

A 3 millió nyugdíjas közül 100 ezer nyugdíjas kap havonta 150 ezer forintnál magasabb nyugdíjat”

„Orvos

2001: Magyarországon 38 000 orvos dolgozott.

2007: Magyarországon 33 000 orvos dolgozott.”

„Adó

Magyarországon 100 forint jövedelemből 70 forintot elvesz az állam adóba.

Ausztriában 100 euró jövedelemből 43 euró az adó.”

            A fenti idézetek - adatok - Csendes Csaba „Hozz rá víg esztendőt…” – Magyarország állapota 2008. nyarán című írásából valók, az írás a Hitel című folyóirat 2008. októberi számában jelentek meg.

             Ezeknek az adatoknak is a figyelembevételével kellene terveznünk a jövőt 2009. tavaszán Magyarországon.

Tavasz

Rügyeznek a fák,
kinyílik a természet,
ahogy megnyíltál.

Credo a kedveshez

  Kezem kezed kereste,

                          mondanám a szemedbe:

                          szeretlek,

                          akkor is szeretlek,

                          ha bolondnak neveznek.

                          Mondanám a szemedbe:

                          én csak kérek;

                          mondanám,

                          a mának élek,

                          a jövőnek remélek.

                          Kezem kezed kereste,

                          hogy lelkem vezesse,

                          át a mán,

                          ezen az ingoványon,

                          túl lenni a lázálmon.

                          Mondanám:

                          befelé üvöltök,

                          ki akar egy újabb nyűgöt.

                          Suttogja a szám,

                          mit mondhatnék,

                          fogom a kezed,

                          hogy vezessen
                          át az életen,

                          mert mit nekem minden,

                          ha ez a szerelem!

Üzenet- 125.

A legtöbb ember képtelen engedni az egójából. Azért is tartanak ott, ahol tartanak. Pedig ha engednének, csak gazdagodhatnának.