Napló

Megjelent a KSH kiadványa, A fogyatékossággal élők helyzete és szociális ellátásuk a 2011. évi népszámlálási adatok alapján. A kiadványból levont következtetések szerint lesújtók a fogyatékossággal élő emberek életkörülményei. Pedig ebben még nincs -- nem lehet -- benne a 2010-t követő kormányzati intézkedések, jogszabályi változások hatása, amelyek a sérült embereket érintették. Szóval rosszabb a helyzet.

x x x

A héten 92 éves korábban elhunyt Fejes Endre író. Feltételezem, hogy sokakban a hír hallatán tudatosodhatott, hogy egyáltalán még élt.

            Ma még nem tudni, hogy az elmúlt tizenöt évben, visszavonultságában írt-e még vagy sem, maradt-e valami az asztalfiókban.

            Meghatározó élményeim fűződnek az írásaihoz. Az első ilyen élmény a Rozsdatemető olvasásakor ért. Ma már tudom, hogy a hábetlerizmus ma van csak igazán.

            Az utolsó ilyen élményem A fiú, akinek angyalarca volt című regényéhez kapcsolódik.  A kötet 1982-ben jelent meg, de én csak most olvastam három évvel ezelőtt. Levegőt alig kaptam, egy nagyregényben megírta a nyolcvanas évek elején, hogy milyenek leszünk évtizedekkel később. Mintha már akkor többet tudott volna a mai Magyarországról, mint mi akik a jelenben élünk.

Suhanás

Suhan az árnyék
lélekölő napokon,
suhan arcokon.

Megfelelni

A dolgokat ide-oda
teszed-veszed,
hajtanak a kényszerek;
a nap vége
végállomás,
de már készül
a reggeli harsonás.
A nappal minden
nyűgével rád ront,
porladnak az éji álmok,
szárnyaid szegettek,
próbálsz megfelelni
annak az egynek,
képviselőjeként
valami újnak,
védelme alatt az Úrnak.

A kis herceg diszkrét bája

Időről időre el kell olvasni, érdemes. Jómagam sokadjára most olvastam ismét Antoine de Saint-Exupéry A kis herceg című művét Takács M. József fordításában, ami a Helikon Kiadónál jelent meg a közelmúltban a Helikon Zsebkönyvek sorozatban 2015-ben.

            Az előbb elbizonytalanodtam, hogy minek nevezzem Exupéry írását. Mese? Kisregény? Hosszabb elbeszélés?

            Végül is mindegy minek tekintjük, nevezzük. Az biztos, hogy mindenkihez szól.

            Azt hiszem,  A kis hercegről már mindent megírtak, és talán még az ellenkezőjét is. Idézzük, ha kell, ha nem, de vajon a szellemiségéből mi marad meg bennünk?

            Sokszor úgy idézzük, hogy nem is tudjuk, belőle idéztünk.

            Ami most A kis herceg olvasásakor a történetben leginkább megfogott, az a történet végtelen naivitása, egyszerűsége. Ilyen egyszerű volna eligazodni az életben? Ilyen egyszerű volna jónak lenni?

            A másik, ami megfogott, a történet gondolat-gazdagsága. Mintha Exupéry ma írta volna.

            Ezekre gondolok:

           

            „Nem tudta, hogy a királyok számára a világ pofonegyszerű: minden ember alattvaló.”

            „Ha egy tábornoknak megparancsolnám - mondogatta -, hogy változzék tengeri madárrá, és ez a tábornok nem engedelmeskedne, az nem az ő hibája volna, hanem az enyém.”

            „A hiú emberek soha nem hallanak meg mást, csak a dicséreteket.”

            „… a szél ide-oda sodorja az embereket. Merthogy nincs gyökerük.”

            „Az teszi széppé a sivatagot – mondta a kis herceg -, hogy egy kút rejtőzik benne valahol…”

            „Ha valaki hagyja, hogy megszelídítsék, azt is vállalja, hogy sírás lesz a vége…”

            Olyan érzésem van, hogy a kis herceg bolygóján mi még rózsatövisek sem lehetnénk.

Rózsa

Egy-egy rózsaszál
tegnapból a jövőbe
érted kiabál.

Széljegy - 70.

Semmi előzmény a hírvilágban, aztán egyszer csak azt látjuk, halljuk, olvassuk, hogy vannak helyek, ahol a KLIK-nek elmaradása van a közüzemi szolgáltatóknál és adott helyeken ez veszélyezteti az oktatási intézmények működését.

            Ki és mi dönti el, hogy hol fizetik az esedékes számlákat és hol nem? A hírek kistelepülésekről szólnak.

            A rossz hírrel együtt jön a jó hír, hogy a KLIK megállapodott a szolgáltatókkal az elmaradt összegek részletekben történő kifizetéséről. A rossz hír így már nem is olyan rossz.

            Megnyugodhatunk. Megnyugodhatunk?

Martfűi levelek - A helyzethez süllyedés

Kedves Barátom,

ahogy múlnak a napok, egyre inkább rossz kedvünk nyara lesz az idei.

            A történetek egy része folytatódik, másik része ismétlődik. Van, amikor ez jó, van, amikor rossz.

            Egyik ismerősöm lánya a párjával kimentek külföldre dolgozni, Hollandiában telepedtek le. Aztán hamarosan gyermekük született. A fiatalasszony nem akart sokáig kiesni a munkából, ezért kivitték az özvegy nagymamát béibiszitterkedni. Ezután nem sokkal hallottam egy hasonló esetet.

            Barátom, lehet, hogy megérjük, a fiatalok után mennek a hetvenes nagymamák?

            Ismerősöm édesanyja már úgy beszél a kinti létről, mint aki vissza se akar jönni, legfeljebb csak látogatóba.

            Még tizenöt-húsz évvel ezelőtt is a legtöbben kalandvágyból vállaltak külföldön munkát. Ma a legkevésbé ezért, elsődleges szempont lett a megélhetés.

         Valamikor, a rendszerváltás előtt, fiatalon, a fejünket fogtuk a társadalomban meglévő kontraszelekció, urambátyámos érvényesülés miatt. Megalkuvásnak tekintettük azt a szemléletet, hogy még mindig jobb, ha x vagy y van bizonyos pozíciókban, mintha z.

            Barátom, ezen a téren semmi nem változott. Azok közül, akik akkoriban a fejüket fogták, felháborodtak, ma elfogadják ezt a helyzetet. Sőt, vannak, akik kifejezetten jól érzik benne magukat. Talán mondanom se kell, a kontraszelekció kedvezményezettjei.

            A magam módján még lázadozok, füstölgök. Ott tartunk, hogy morálisan semmit nem léptünk előbbre. Korosztályunkból sokan a helyzethez süllyedtek.

Azt tapasztalom, hogy ez ellen alig-alig berzenkedik bárki is.

Ezzel a megállapítással búcsúzik barátod.

Széljegy - 69.

Az ember nem is gondolná, hogy milyen fontos dolgok történnek így nyár közepén a közéletben. Az egyik ilyen, hogy a Központi Statisztikai Hivatal részéről bejelentették, megszüntetik a létminimum-számítást.

            Látszólag nem nagy ügy, a szakembereken kívül nem is nagyon reagáltak rá.

          A létminimum-számításnak van - volt – egy kialakult rendszere. Ennek alapján össze lehet hasonlítani az évekkel ezelőtti adatokat a mostaniakkal. Ennek alapján lehetett például a szegénységről érdemben beszélni.

          Ha nem lesz létminimum-számítás, nem lesz viszonyítási alap, nem lesznek adatok a tervezéshez. Ha nem lesznek vonatkozó adatok, meglehet, még szegénység se lesz.

            És a KSH bejelentése történik a kánikula kellős közepén.

Jonathan Franzen író

"Úgy lettem író, hogy rengeteget voltam egyedül.Szeretem az embereket, szeretek köztük lenni, de nem túl sokáig." - "Picit sajnálom a mai gyerekeket, hogy a szüleik annyira támogatják őket mindenben, és bármire, amit csinálnak, azt mondják: nagyszerű. Nekem azt mondták: ez rettenetes. Úgyhogy bizonyítanom kellett." - "A szépirodalom az a terület, ahol az ember a legmélyebb dolgokat tudja feltárni, de közben maszkot is viselhet." (A-Kj. 2015/5., Veiszer Alinda)

Nincs menekvés

Nehéz életek,
nehéz szagok...
Kit érdekel,
mit akarsz,
mit akarok?
A mát felednénk,
reméljük a holnapot...
Fejünk fölött
nappal a Nap,
éjjel a csillagok,
örülsz a fénynek,
egyre több
az elhagyott.
Izzadtságszagú
a feszűltség,
menekülnél,
nincs menekvés,
ide-oda bolyongsz...
A kérdés maradt:
hová kerültél?

Széljegy - 68.

A nyár a legalkalmasabb a felsőoktatás átszervezésére. Az oktatók otthon vannak, jobb esetben nyaralnak, a hallgatók szintén.

 

Egyébként is, a kormányon kívül kit érdekel a felsőoktatás, mikor – például – mindenki a menekültekről beszél.

 

Mire az oktatók, a hallgatók előkerülnek, először is azt kell megtanulniuk, hogy hová is kerültek.

Csend

Reggel és este
telefonhívás,
napi robot,
hangod hallatán
megnyugvás;
aztán csend,
maradt a némaság,
marad a várakozás,
szétesett keretéből
a világ

Az erőszak kezdete

- Ajánló Janne Teller Minden című kötetéhez -

Janne Teller dán írónő Minden című kötete a Scolar Kiadónál jelent 2015-ben Weyer Szilvia fordításában.

            A kötet különböző időben íródott novellák válogatása. Az írások – a címadó novella kivételével – a gyermeki erőszakról, ezek kialakulásának folyamatáról és következményeiről szólnak.

            Több kritikus a kötet írásai kapcsán hangsúlyozza az írások didaktikusságát. A való élet ábrázolása és a didaktikus ábrázolás benyomása között hajszálvékony a határvonal. Ez tipikusan, ha akarom, vemhes, ha akarom, nem esete.

            A tényleges értékelést befolyásolják előzetes élményeink, tapasztalataink. Vagyis az előzetes szocializációnk.

            A stílus egyértelműen gyerekközpontú. A címadó novellát leszámítva a történeteket egy-egy gyerek szemszögéből látjuk.  A nyelvezet rövid, tömör, szinte jelzésszerű mondatokból áll. Ahogy egy gyerek is gondolkodik a világról: nem magyaráz, nem értékel, ahogy érzékeli a környezetét, úgy rögzíti, és nem érdeklik az összefüggések.

            Miért lesz erőszakos a gyerek? Miért gyilkol? Mik a mögöttes indítékok?

            Mit gondol a kislány, amikor az apja egy általa szeretett szőnyegre több körben alkudozik, és kiderül, hogy az apja egy percig nem gondolta komolyan a vásárlást? Mintegy csak próbára tette a török kereskedőt.

            Vagy mit gondoljunk arról, mikor egy másik novella gyermekhőse szembesül azzal, hogy az apja kurvákhoz jár, és ezért a testvéreivel megszöknek otthonról?

            Igen, lehet azt mondani, hogy Teller stílusa nyers, puritán. Magunknak is szembesülnünk kell ezekkel az írásokkal.

            A kötet írásai végzetszerűen zárulnak. A tanulság levonása a miénk. A hasonló élethelyzeteket pedig addig kellene értelmeznünk magunkban és környezetünkben, amíg nem késő. 

Ha

Ha rád gondolok,
szebb a napom, az álmom;
cseppben világod.

Napló

Napi hír, hogy a rokkant emberek felülvizsgálatát gyorsítani szeretnék az illetékesek. Ez körülbelül azt is jelenti, hogy sokan rosszabb esetben hamarább kerülnek ki az ellátórendszerből, vagy ami kevésbé rossz, kevesebb ellátásban fognak részesülni.

            A hírnek alig-alig van visszhangja. Lehet, hogy a nagy meleg teszi? Mindenki a migránsokra figyel?

            Ez a hír pedig még mindig tízezreket érinthet.

x x x

A Pusztatenyő - ma Tiszatenyő - és Kunszentmárton közötti vasútvonal 130 éves. Hihetetlen, hogy még a XIX. században, 1885-ben építették ezt a vasútvonalat, ami Martfűn is keresztülmegy.

x x  x

Még mondják azt, hogy a futball világa eseménytelen. A martfűi csapat március 28-án hazai pályán vereséget szenvedett jászapáti csapatától. A mérkőzést követően a martfűi csapat technikai vezetője a bírót bezárta egy irodába. A bezárt bírót kollégái szabadították ki.

x x x

Eszméletlen hőség van, ami látszik is a baleseti statisztikákban. Lassan már elfelejtem, milyen az, mikor fázik az ember.

Üzenet - 117.

Mi fél szavakból is utáljuk egymást.

Forgách András író

Forgách András: "... a kiélesedő konfliktusok szemlélete jót tehet a művésznek, az elkényelmesedés pedig árthat, miküzben tény, hogy egy regény megírásához nagy csönd kell, és sok-sok idő." - "... Down-kórral kapcsolatos konferenciát rendeztek valahol. Ezen egy enyhén Down-kóros lány is felszólalt, elmondta, hogyan telnek a napjai onnantól, hogy fölkel és bemegy a McDonald'sba dolgozni. Minden mondatot így fejezett be: "És ment." Hogy minden pillanat mekkora küzdelem és mekkora csoda. Minden napunkat a nulláról kell kezdenünk, és minden megmérettetéstől élet-halál függ..." (interjú Forgách András íróval, az interjút készítette Sándor Zsuzsanna,168 óra 2015. évi 29. szám).

Széljegy - 67.

Közkeletű idegen szóval migrációs problémának nevezzük. A probléma súlyát tekintve pedig mindegy, hogy bevándorlási vagy menekültügynek hívjuk, vagy, ahogy legújabban népvándorlásnak. Rugózhatunk a megnevezésen, a probléma marad.

       Arról pedig alig-alig van szó nálunk is, de még Európában is, hogy mit kellene kezdeni ezzel a helyzettel, hogyan lehetne talán megoldani. Amíg ez így van, csak dobálózunk a szavakkal, pró és kontra háboroghatunk.

Nekem

           

            Nekem jár a szerelem

            fülledt napokon,

            téli reggelen,

            felhők felett, a réteken;

           

nekem jár a szerelem

            városi zajban, éji csöndben,

            távol tőled, közeledben,

            nekem jár a szerelem;

            nyelved hegyén,

            tested ívén,

            tükörképeddel szememben,

            nekem jár a szerelem.

Szerelem

Mi a szerelem?
Szeretni valakit,
ha nincs is velem;
várni óráról órára,
reggel, este;
várni éjjel, nappal
a másikat rendre,
várni túl mindenen,
várni, hogy segítsen
az Isten.