2017. július 22., szombat

Emlékezés Hentschel Antalra



2017. június 28-ára virradóra elhunyt Hentschel Antal kerekesszékes képzőművész. Alkotásait kevésbé ismerem, leginkább grafikáit, rézkarcait láttam itt-ott magánszemélyeknél.
            Van egy rézkarcom tőle, amit közel huszonöt évvel ezelőtt vásároltam F. B-től, akinek több képe is volt Hentschel Antaltól.
            Örökbecsű nekem ez a kép, több jelentés van szimbolikájában.
            Egy ember áll nekünk háttal, a teste mintha egy fa törzse volna, a lábai pedig a gyökerek, amik szétágaznak a földben.
            Az ember, aki karjait fölemelve, széttárva, a világosságot, a fényességet szeretné ölelni magához.
            Paulov Endre és felesége, Ági, közös megemlékezésükben kérdezik a facebookon, hogy mi lehetett volna Hentschel Antalból, ha egy kicsit is figyel rá a környezete, a társadalom.
            Tényleg, mi lehetett volna belőle?
            Ahogy általában nem figyelünk értékeinkre, miért pont őrá figyeltünk volna?
            Ki felelős azért, hogy Hentschel Antal sem kaphatta meg azt az életpályát,, ami tehetsége alapján megillette volna?
            Azok, akiknek van Hentschell Antal képük, tudják, érzik, miről van szó, de a többség értetlenül állhat ezelőtt az írás előtt is, hogy miről is van akkor most szó.
            Nekünk, a keveseknek, megadatik, hogy gyönyörködhetünk egy-egy képében.


2017. július 16., vasárnap

Lelked fénye



Általad élek,
már nem félek;
napra nap
lehet bármi,
nőnek a remények.

Lelked fénye
betölti szívem,
immár őrzöm
féltett kincsem.

Múlhatnak
a napok,
velünk vannak
az angyalok;
fújhat hideg szél,
fűt a belőled
áradó melegség.

Áldjuk
a szerencsénket,
hogy van a másik,
én is, te is véded
szerelmünket
az öröklétnek.

Dacolva az idővel,
belső erőnkkel
egy a kívánságunk,
hogy ott fenn a hegyen
lelkünk
egymásban legyen.


2017. július 12., szerda

Ahogy öregszünk



Ahogy öregszünk,
fogynak a szerepek;
már csak veled,
csak te veled.

Ahogy öregszünk,
egyre fontosabb a szeretet,
egyre fontosabb,
hogy szerethetek,
hogy viszont szeretnek.

Ahogy öregszünk,
rájövünk, nincs akadály;
a fogyó idő ránk
kiabál,
az akadályokat
legyőzheted,
mindent visz
a szeretet.

Ahogy öregszünk,
lángba borít a szerelem,
lángba borít,
ha itt vagy velem.

Ahogy öregszünk,
a múltra teszünk,
a jövő van nekünk,
igen, a jövő van nekünk.

Ahogy öregszünk,
egyre jobban érezzük,
a másikon kívül
a jó Isten is velünk.

Ahogy öregszünk,
lehet, jöhet bármi,
mondhatjuk együtt,
a világba kiálthatjuk,
jó nekünk…!

2017. július 9., vasárnap

Hogyan sírnak, akik nem rendesen sírnak?





- ajánló sorok Tisza Kata akik nem sírnak rendesen című kötetéhez -



Tisza Kata kötete, az „akik nem rendesen sírnak” a Scolar kiadónál jelent meg 2017-ben, tíz évvel később a korábbi kötetéhez képest.
            Nem véletlenül írtam kisbetűvel a kötet címét. Így jelent meg. Azon pedig már csak filózhatunk, hogy a cím miért íródott kisbetűvel.
            Erről nekem Molnár Ferenc A Pál utca fiúk című regénye jutott eszembe. A regény főszereplője, Nemecsek Ernő számára a legnagyobb, a legmegalázóbb büntetés az volt, hogy kisbetűvel írták a nevét.
            Tisza Kata kötetét továbbgondolva, talán életünk kisbetűs szereplői vagyunk. És még sírni sem tudunk rendesen. Sokak sírásában még abban sem lehetünk biztosak, hogy a sírásuk őszinte és igaz.
            A kötet alcíme se semmi: Pszichóprózák.
            Hogy az alcímet is értsük, szólni kel a kötet írásairól.
            Az alcím leginkább a kötet műfaját jelzi, jellemzi.
            A kötet tartalmáról nehéz úgy beszélni, hogy lineárisan elmondható volna lépésről lépésre, hogy miről szól. 
            A rövid leírásokban villanásokat, képeket, hangulatokat, érzéseket kapunk, olvashatunk.
            Az egyes szövegrészek között ennél konkrétabb kapcsolódás nincs is.
            Ezek a villanások, képek, hangulatok, érzések, korunk lenyomatai. Magunkra és környezetünkre ismerhetünk.
            Mielőtt bárki olvasás közben eldobná a könyvet, nem a tükör, nem a szöveg a hibás, a legkevésbé a szerző.
            Néhány vonással, szóval, mondattal, élethelyzeteket teremt Tisza Kata. Az olvasók többsége talán tudja, érzi, hogy nem olyannak kellene lenniük, mint ezeknek a pszichodrámáknak a szereplői, mégis olyanok. Tudják, és mégis teszik.
            Abban azért bízhatunk, hogy újabb tíz évet nem kell várnunk Tisza Kata legújabb könyvére.


2017. július 1., szombat

Idézet - Szakcsi Lakatos Béla, Pascal

Szakcsi Lakatos Béla: "... Aki megalkuvásból lejjebb teszi a mércét, az rövidesen valóban csak arra a szintre lesz képes, aki elengedi az egyéniségét, az nem biztos, hogy bármikor is megtalálja..." (Interjú, Szegő András, Nők Lapja, 2017. május 10.)

x x x

"A szívnek vannak érvei, miket nem ismer érvelő eszünk." Blaise Pascal

2017. június 30., péntek

Testről és lélekről



- filmajánló -



Enyedi Ildikó ritkán jelentkezik új filmmel, de ez nem az ő hibája. Annyi filmet készít, amennyire lehetőséget kap.
            A Testről és lélekről című filmje a 2017-es Berlini Filmfesztiválon elnyerte a fődíjat, az Arany Medvét. Már most, így elöljáróban, leszögezem, hogy méltán.
            Ez a film arról szól, amiről a címe: „testről és lélekről”.
            A két főszereplő, Endre és Mária, mindketten egy vágóhíd dolgozói. Endre az üzem gazdasági igazgatója, Mária minőségellenőr, aki most kezd az üzemben.
         Mindketten testileg és lelkileg sérültek. Endre egyik karja béna, Máriának autisztikus problémái vannak. A lelki problémáik részben a testi bajokból erednek, részben megoldatlan életükből.
            A film érzékletesen ábrázolja, ahogy a két ember között kezdetben rokonszenv és szép lassan, fokozatosan szerelem szövődik. Ez küzdelem is közöttük, egy előre-hátra tartó út. Amikor már-már úgy látszik, hogy na, most, valamelyikük mindig visszariad, visszakozik.
            Itt kell szólni egy a filmben vissza-visszatérő jelképről, szimbólumról, a szarvasokról, a szarvasbikáról és az ünőről.
            Egy munkahelyi balhéból ügy lesz, és emiatt egy pszichológusnő elbeszélget a dolgozókkal. Így derül ki, még egymás számára is, hogy Endre és Mária ugyanazt álmodják, vagyis a szarvaspárról álmodnak.
            Ennek a szimbólumnak végtelen egyszerű a jelentése. A szarvasok is a párjukat keresik, ahogy az emberek is, ahogy Endre és Mária is. Ez egy közös vágy az emberekben, bennünk, nézőkben is.
            Közös az állatok és az emberek vágya, társat keresünk valamennyien.
            Endre és Mária végigjárják az egymáshoz vezető utat, az elfogadás rögös útját, ami majdnem sikertelen lett.
            "Én belehalok, annyira szeretem magát", mondja a film egyik jelenetében Mária. És majdnem bele is hal. Öngyilkos akart lenni, ehhez az első lépéseket megtette, és ettől egy telefonhívás térítette el, aminek eredményeként végre egymásra találtak Endrével.
            A filmbeli mellékszálak csak a főszál hangsúlyozására kellenek, így lett szerepe a pszichológusnőnek is.
            Az Endrét alakító Margócsy Géza és a Máriát játszó Borbély Alexandra nagyon jók, sőt, rendkívülien jók. Margócsy több évtizedes kiadói, szerkesztői munkája után – a Magvető Kiadó vezetője volt - vállalta ezt a szerepet, mintegy amatőr színészként, de egyáltalán nem amatőr játékkal. 
            Borbély Alexandra profi színész, a pesti Katona József színházban játszik. Olyan nőt kellett alakítania akinél az arcól sugárzó szenvtelenség dominál, aki lassan nyílik meg.
            A Testről és lélekről szép film, régen láttam ennyire szép filmet. Egy film arról, hogy milyen hosszú és nehéz út vezet egy férfi és egy nő között a másikhoz. Ha az érzések adottak, az út egymáshoz vezet, csak az utat végig kell járni. Endre és Mária ezt megtették.



                                                    

2017. június 22., csütörtök

Szeretném

                                Ilcsikének


Jó urad lennék,
ha engednéd...
Én szeretném!
Kezed kezembe
venném,
szádon tartanám
csókra éhes szám,
ölelésedből testem
kibontását nem
hagynám.

Jó urad lennék,
ha szeretnéd...
Én szeretném!
Ha szeretnéd,
kezedet, szivedet
nem engedném...
Ott vagy már végleg
szivem keresztjén.
Vezessük át
egymást a Golgotán;
bennünk mindörökké
béke legyen,
egybeforrasszon
az örök szerelem!

2017. június 20., kedd

Kedvesem


Kedvesem orcája
lelkem rózsája,
kedvesem szava
szívem vigasza,
kedvesem ölelése
testem békéje.

2017. június 16., péntek

Hinni kell!


- Ima értünk -


Hinni kell az életben, hogy volt, van és lesz értelme!
Hinni kell szerelmünk, szeretteink gyógyulásában!
Hinni kell a szeretetben, ami fölemel, átölel, véd, meg- és átsegít!
Hinni kell, ha hibáztunk, jóvátehetjük! Ha nem tehetjük jóvá, megbocsátást kérhetünk.
Hinni kell, hogy nem egy-egy cselekedetünk, hanem az általunk megtett út minősít bennünket!
Hinni kell magunkban! Ha mi nem hiszünk, mástól sem várhatjuk.
Hinni kell, hogy tudjuk, ki és mi a fontos számunkra, és miért!
Hinni kell, nem a vallásban, Istenben!
Hinni kell az igazságban, de legfőképp az igazunkban!
Hinni kell az irgalomban, az ebből fakadó kegyelemben!
Hinni kell a jóságban, az ebből fakadó erőben!
Hinni kell a tiszták, az igazak segítségében!
Hinni kell a morális értékek megtartó erejében!
Hinni kell az őszinte, tiszta és igaz szerelemben, az ebből eredő jellemben, erőben, szépségben!
Hinni kell, hogy az élet szép!

2017. június 1., csütörtök

Széljegy - 78.

2017. április 30-án az Országgyűlés ismét módosította a közoktatási törvényt. A mostani módosítás egyik leglényegesebb eleme, hogy megszűnik a tanulási nehézségekkel küzdő gyerekekre vonatkozó speciális szabályozás. Taníthatóság szempontjából egy kalap alá kerülnek a gyerekek. Azt pedig egy percig se gondolja senki, hogy ez "csak" a tanulási nehézségekkel küzdő gyerekekre nézve hátrányos.
       Nyáry Krisztián író, a Magvető Könyvkiadó igazgatója hivatkozik arra facebook-oldalán, hogy George Bernard Shaw, F. Scott Fitzgerald, Agatha Christie, Jules Verne, William Butler Yeats, John Irving, Gustave Flaubert, Hans Christian Andersen, Roald Dahl és Dragomán György írók ezek után nagy valószínűséggel megbuknának iskolarendszerünkben. 
             Megint messzebb kerülünk egymástól.

2017. május 27., szombat

2017. május 26., péntek

Idézet - Fischer Ádám

Fischer Ádám karmester: "Mindenki mellett elmegy az élet. Szerencse az, ha az ember talál magának valamit, amiben kiélheti a szenvedélyeit. Nem tudom, ki volt az a filozófus, aki azt mondta, hogy minden szép, ami szenvedély. Mert akkor az ember beleélheti magát egy szenvedélybe, és általában az jó neki" (Szerencse és boldogság, Szegő András interjúja Fischer Ádámmal, Nők Lapja, 2016. évi 30. szám - július 17.).

2017. május 13., szombat

Ölel a szerelem


Szavakban megformázlak,
olyan lett templomod,
amilyen vagy;
fénye lettél a tisztaságnak,
hírnöke lelkünk mélyének,
a szerelemlángnak;
tested, mint a fűszál,
a napoknak, az időnek,
amíg bír ellenáll.

Szíved, lelked
keményebb a kőnél,
sugárzóbb a fénynél,
templomként 
maradandón áll,
bennünket hírdet,
az egyesült párt.

Hozzuk-visszük
hitünket és szerelmünk,
ölel a kegyelem
és az irgalom,
lelkünkön egybefonódott
testünk oltalom.

Napló

Április 19.: Hóesésre ébredt az ország nagy része. A másfélhéthez ezelőtti koranyárhoz képest ez az idő elég illuzió romboló.
       Dél körül már szakadt az eső.

x x x

Kilencvenéves korában elhunyt Chuck Barry a twist, rockenroll királya. Műfajt teremtett, ami semmit nem kopott az elmúlt közel hatvan évben.

x x x

A közelmúltban elhunyt Bodor Pál, aki közíróként Diurnusként volt közismert.
       Írásai sokáig a Magyar Nemzetben, majd a Népszabadságban jelentek meg. Aztán ahogy egyre durvább lett a közbeszéd, elhallgatott.
        Szeretem a stílusát, rövid, tömör, lényegretörő írásai voltak, amelyekre politikai értelemben kiegyensúlyozottság volt a jellemző. Próbálták besorolni jobbra vagy balra, leginkább ide, de nem sikerült. Ezért sem szerették egyik oldalon sem. 

2017. május 11., csütörtök

Idézet - dr. Gaizler Gyula, Albert Schweitzer

dr. Gaizler Gyula bioetikusra hivatkozva: "... minden társadalom érettségét az mutatja meg, hogy mennyire tesz azokért, akik ezt nem képesek viszonozni..." (Krúdy Tamás, Dinoszauruszok, Nők Lapja, 2017. április 26.).  

x x x

"Minden ember annyit ér, amennyi szeretet van benne" (Albert Schweitzer).

  

2017. május 6., szombat

Anyáknapja

Életet adtál,
mit anya adhat, s nekem
a szerelmedet.

x x x 

Te
lettél
a csoda,
létem éke,
szerelmes anya.

x x x

A te napod is,
ó, szerelmem angyala,
az anyáknapja!

Üzenet -135.

Az új seprű jól seper, ezt tudjuk. A régi seprű pedig tudja, hol a szemét.

2017. április 30., vasárnap

Kérés


Lüktet a vér,
lüktet a szív,
a tavasz
szerelemre hív;
a szél
nekünk üzen,
értünk minden
simogató ütem;
magamban
kitárlak,
előtted kitárom
magamat.

Uram, adj
nekünk szárnyakat,
egyre közelebb legyen
a távolabb!
Uram, emelj
magadhoz bennünket,
erősítsd erőnket,
erősítsd hitünket!
Uram, nyisd ki
füleimet,
a köröttem 
lévő zajban
hangodat
mindig halljam!
Értsem
szerelmem szavát,
neked zengjük
szerelmünk
örök himnuszát.

2017. április 29., szombat

Idézet - Tisza Kata

"Semmitől sem szabadulunk felejtéssel és elfojtással, mert úgy csak konzerváljuk és hordozzuk a fájdalmat, míg ha szembenézünk vele, és elemezzük, akár szóban, akár írásban, akkor van esélyünk arra, hogy feldolgozzuk és elengedjük." - "... az ember életminőségének legfontosabb mutatója emberi kapcsolatainak minősége, másodsorban pedig a munka, amit végez." - "...Valójában a saját igényeinknek megfelelően élünk, vagy javarészt kompromisszumokat kötünk?" (Életről, lélekről, Szarka Károly interjúja Tisza Katával, Új Könyvpiac, 2017. évi I. szám).

2017. április 27., csütörtök

Idézet - Juhász Előd Kocsicsis Zoltán zongoraművészről

"... A tehetséget ugyanakkor súlynak, komoly felelősségnek tartotta és nem méltányolta senkinél, ha nem párosult munkával..." (interjú Juhász Előddel, az interjút Koncz Tamás készítette, Új Könyvpiac 2017. évi I. szám).

2017. április 17., hétfő

Idézet - Trokán Nóra

"... csak úgy lehet az élet nehézségeit elviselni, ha  tiszta és erényes lélek van bennünk." - "És lehet valaki szabálytalan, fura, de ha közben valami iszonyú izgalom és helyénvalóság, önazonosság árad belőle, az olyan vonzó, hogy nem tudod a szemed levenni róla." -"... mindig a nyugodtabb fél van jobb helyzetben" (Vass Virág interjúja Trokán Nórával, Nők Lapja 2017. április 11.)

Idézetek - Simone Weil, Dalai Láma

"Meg kell tanulnunk vágyakozni az után, ami a miénk" (Simone Weil)

x x x

"Soha ne válaszolj, amikor mérges vagy!
Soha ne igérj, amikor boldog vagy!
Soha ne dönts, amikor szomorú vagy!"
(Dalai Láma)

2017. április 16., vasárnap

Idézetek - Danks Emese

"... A forprofit világban sok minden van, sok pénz, sok kihívás, sok lehetőség, egy dolog azonban nincsen benne: lélek. Az üzleti világ, de beszélhetünk a politikáról is, nem tűri az érzelmeket..." - Az életben talán az a legfontosabb, az ember minél előbb találja meg önmagát. Minél később jön rá, ki ő valójában, és milyen feladatra hivatott, annál több időt elveszteget. Sok ember dolgozik lüxüskörülmények között, hogy közben nem önmaga. Majd egyszer csak egy komoly trauma ráébreszti, hogy rossz irányba tart, s akkor jöhet az újratervezés...." - "... Az ember önszántából nehezen mond le a jó körülményekről, és ha nem is érzi tartalmasnak a munkáját, sokszor hazudik magának, megmagyarázza, ez így miért jó mégis..." - "... Az emberek vagyonokat  költenek pszichológusokra vagy különböző önbizalomerősítő tanfolyamokra, pedig semmi nem tesz olyan jót a léleknek, mint jót tenni valakivel" (Denks Emese, az UNICEF Magyar Bizottság ügyvezető igazgatója, Oravecz Éva Csilla interjúja, Nők Lapja 2017. január 04.). 

Idézetek - Nádas Péter író

"...A népgyűlésben azok győznek, akik többet igérnek, és a teljesíthetetlen igéretből aztán a plebs legnagyobb meglepetésére diktatúra lesz..." - "...Az ember általában ragaszkodik ahhoz, amit feltalált. A kereket vagy a dugattyút például nem tudja elfelejteni. A demokráciát sem..." (Nadas Péterrel beszélget Károlyi csaba, Élet és Irodalom, 2017. évi 15. szám).

2017. április 15., szombat

Idézetek - Arisztotelész, G. B. Shaw

"Azok vagyunk, amit rendszeresen teszünk. A kiválóság tehát nem tett, hanem szokás" (Arisztotelész).

x x x

"Előbb-utóbb mindenkivel minden megtörténik, ha van rá elég idő" (G. B. Shaww).

2017. április 13., csütörtök

Virágvasárnap - szerelmi himnusz


- szerelmi himnusz hét tételben -


Virágvasárnap
zuhanás az örömbe,
együtt örökre;
zuhanás a szerelembe,
örök ölelésbe.

Virágvasárnap
érezlek és látlak,
elég rád gondolnom
és nőnek a szárnyak.

Virágvasárnap
örülünk a mának,
nem féljük a holnapot,
te itt vagy,
én ott vagyok.

Virágvasárnap
készülődés és remény,
előttünk a nagyhét
és még mennyi
nap, mennyi év!

Virágvasárnap
és holnap, és azután
ott vagyunk,
leszünk a vártán.

Virágvasárnap
erősítjük hitünket,
erősítjük lelkünket,
folyton folyvást
erősítjük egymást.

Virágvasárnap
és mindig együtt
visszük szívünk 
reményét,
szeretetünk, szerelmünk
barkás keresztjét.

2017. április 9., vasárnap

Virágvasárnap

Virágvasárnap van.
       Egy haiku erre az alkalomra:

      Virágvasárnap,
      a barkavirágzáskor
      a tavasz támad.
                   
       Készülődünk húsvétra, a tavasz legszebb pillanatai ezek.
       Hat évvel ezelőtt írtam a Húsvét misztériuma című írásomat.

"Várjuk és reméljük, hogy egyszer jobb lesz. Akkor is, ha napi tapasztalás - egyenlőre -, hogy egyre rosszabb. 
            Húsvét misztériuma a feltámadásról is szól, elsősorban erről. Arról, hogy van remény. Minden helyzetben. Az érthetetlenségben, az értetlenségben is.
            Pilinszky János Hiábavaló volt? című írásából idézek: A debreceni „… állatkertnek két oroszlánja van. Egy német vándorcirkusz hagyta itt ajándékul őket, az egyiket, mert olyan öreg, a másikat, hogy annyira buta volt. Mert mit is kezdjenek egy buta oroszlánnal, akit csak etetni kell, s ő maga semmit sem produkál. Odaajándékozták a debreceni állatkertnek.
            S most jön a váratlan fordulat. Egy év múlva a nagy darab, ostoba oroszlánnak hirtelen világosság gyúlt az agyában. S amit akkor elmulasztott a cirkuszban, itt, a debreceni állatkert csendjében hirtelen megértette. Megértette, s azóta se felejtette el. A rács mögött illedelmes csendben végzi artista-gyakorlatait a látogatók ámulatára, de akár fizetség nélkül egymagában is. Igaz, egy évi késéssel, de úgy mondják, hibátlanul.
            Engem, bevallom, meghatott a történet, s ha zavarosan is, de rengeteg mindent jutatott eszembe. (…)
            Hogy mi is belőle a tanulság? Valóban nem több, mint egy Aesopus-mese tanítása, de ez is épp elég.
            Az egyik tanulsága az, hogy ne keseredjünk el, ha szavunk bárkinél is süket fülekre talál. Különös dolog a lélek, és az emberi lélek csendje. Sokszor esztendők is eltelhetnek, míg ez vagy az, az elvetett mag megfogan benne. A másik tanulság, amit e bájos történetből megtanulhatunk, pedig az, hogy ne higgyük, hogy tetteinknek és szavainknak hatása tüstént és várakozásainknak megfelelően jelentkezik.." (megjelent a Szög és olaj című Pilinszky kötetben).
            Reménykedjünk tehát akkor is, amikor csupa megnemértéssel találkozunk. Ekkor reménykedjünk csak nagyon!
            Ahogy van értelme húsvét misztériumának is. Láthattuk, van értelme várni. Mert „… ami késik, nem múlik. S akinek van türelme a jóságra, az meg is fogja érni, s föl is fogja ismerni gyümölcsét” (Pilinszky idézett írása).
            Van értelme a cselekvésnek, a jótettnek. Nem volt hiábavaló a kereszt, az áldozat. Ahogy Pilinszky is mondja, vigyázzunk, „… ne veszítsük el jótetteink értékét a nyilvánosság színpadias tündöklésében.”
            Húsvét misztériuma vagy akár a buta oroszlán története nem „a leckék kanalas orvossága”. Így legyen mindannyiunk számára!"
   
       A szeretet törvénye a legszebb törvény, a szeretet gyümölcse a legízesebb gyümölcs.....
       Részesedjen belőlük mindenki. A szeretet azonban nem egy tál, amiből csak vennünk kell. Ezért sokat, nagyon sokat kell tennünk, és a legtöbbször hiábavalónak érzünk mindent.
       Akit megérint húsvét misztériuma, könnyebben fogja megérteni a szeretet törvényét és érezni a szeretet gyümölcsét. Azt viszont soha ne feledjük, hogy a gyümölcs megéréséhez idő kell.

2017. április 8., szombat

Ha nagy leszek


Ha nagy leszek,
az emberek nem lefelé néznek rám,
ujjaikkal hajamba nem túrnak,
nem simogatják meg a fejemet.
Ha nagy leszek,
megkérdeznek, mondd, kérlek,
erről mi a véleményed
és kézfogásra érdemesítenek?
Ha nagy leszek,
megveregetik a vállamat:
Jól van, jó úton halad...
Vagy ejnye, ejnye, sántít a gondolat!
Ha nagy leszek,
hazugságra kényszerítenek,
s ha nem kedvükre teszek,
lenéznek az emberek...
Ha nagy leszek,
gyerekkorom, jaj neked!
Ha  nagy leszek,
jaj lesz nekem! 

2017. április 1., szombat

Hitet adtál

Nekem te már végleg,
meghívót küldtünk
a reménynek,
hogy kezünket fogja
és segítsen,
a napokon átlendítsen,
a földtől fölemeljen,
semmiségeken túltegyen.

Szólt a remény,
miénk az esély
a szeretet ölelésében,
a szerelem hevében.
Hitet adtál,
ne vedd el!
Csak a fontos érdekel…
Nekem te már végleg,
te vagy a fontos,
ha érted?
A vadrózsák készülnek,
nyílnak…
Hosszú útra,
szerelemre hívlak.


2017. március 28., kedd

Széljegy - 77.

Már megint problémák vannak a Pető Intézet körül. Miért van olyan érzésem, hogy harapófogóban van ez az intézmény?
       Most a konduktorokkal van baj. Csökken a bérük és még többet is dolgozhatnának. Erre több konduktor felmondott.
         Az illetékes minisztérium szerint nincs probléma, nem lesz konduktorhiány....
        Természetesen nincs pótolhatatlan ember. És mégis, egyáltalán nem mindegy, ki a pedagógus, ki a konduktor.
         Nem lesz szakemberhiány, de valami ismét sérült....
       Miért van az, ha ebben az országban spórolni akar valaki, az öregek, a betegek jutnak az eszébe az egészségügy, a szociális szféra és az oktatás mellett?

2017. március 25., szombat

Murakami: "Nem számít..."

Murakami: "Nem számít, milyen magas falakat építünk, a végén csak magunknak okozunk kárt."

2017. március 22., szerda

Balladák prózában



- ajánló Szabó T. Anna Törésteszt című kötetéhez -



Szabó T. Anna Törésteszt című kötete 2016-ban jelent meg a Magvetőnél.
            Nehéz letenni a könyvet. Ötvenkét novella, az első huszonkét évvel ezelőtt íródott. Az egyes írások három-négyoldalnyi terjedelműek általában.
            Mintha egy fekete-fehér fotóalbumot tartanánk a kezünkben. Negyvenkilenc pillanatfelvétel és egy-egy rögzült képben egy-egy élet.
            A novellák nyelvezete balladai tömörségű. Ne feledjük, Szabó T. Annát – még – jelenleg elsősorban költőként ismerhetjük. Az írásokat olvasva azonban senki nem mondaná meg, hogy az írónőnek ez az első prózakötete.  
            A történetek filmszerűen pörögnek előttünk, mintha pszichodrámákat, mintha tényleg balladákat olvasnánk prózában. Néhány mondatban megrázó mélységek tárulnak elénk, a mondatok elevenünkbe vágnak, sütnek, szinte már-már csak jelzésértékűek.
            Férfiak, nők, szeretők… csalása, megcsalattatása, napi kínlódásaik, kiszolgáltatottságuk egymásnak és a körülményeknek…
            A nyelvezet fantasztikusan szép, nagyon költői...

„.. kirobbantja fészkéből a hunyt szemű időt”
(Origó).

Az olvasó beleborzad egy-egy képbe, megfogalmazásba, ami után kapkodja a levegőt, nehéz megszólalni:

„Csont csikordul csonton”.,

„… férjemmel szentül élek…”,

„Éles vagyok, éhes”
(Öt gyerek anyja).

            Kiúttalan életek:

            „Elveszni, beleveszni…”
(Tenger és hold).

            Még néhány egyszer nagyon kemény, másszor nagyon szép, költői megfogalmazás:

            „… csattog a csizmája, mint a halkuló szívdobogás”
(Kharón).

            „… Utálom azt a szót, hogy picsa, pont ezért mondod, hogy közönségesnek érezzem magam. Csöcs, mondod, és pulóverre cserélem a pólóm, segg, mondod, és hosszú kabátot veszek, kurvacipő, mondod, és lecserélem balerinára, csak hagyd abba, hagyd már abba…”
(Steril gyulladás).

            A sorokban ott van a mi, az olvasók élete is, vagy a barátunké, a szomszédé…
            Szabó T. Anna ezzel az első prózakötettel olyan magasra tette a mércét, ami mindenképp kivételes… Önmagát nehéz feladat elé állítja, ezt a novellaválogatást nehéz lesz meghaladni, de ezzel csak az olvasók nyerhetnek.



                                                                                         Urbán-Szabó Béla


2017. március 19., vasárnap

Szonáta

Fent a légies légben látom őt,
látom őt fent, a légben lebegőt,
a lebegőt, a tündéri lényt, a nőt,
a nőt, fájón izgató szerethetőt.

A nőt, fájón izgató szerethetőt,
a lebegőt, a tündéri lényt, a nőt,
látom őt fent, a légben lebegőt,
fent a légies légben látom őt.


2017. március 14., kedd

Ha meghallgatsz


Ha meghallgatsz,
elmondom,
nekem mit érsz;
mit érsz,
ha hozzád érek,
ha hozzám érsz.

Ha meghallgatsz,
elmondom,
nekem te vagy
a minden,
a mindent ölelő
szeretetszerelem.

Ha meghallgatsz,
elmondom,
nekem te vagy
a végtelen,
a végtelenben
az örök szerelem.

Ha meghallgatsz,
elmondom,
mindenfélét próbáltam,
volt lapra lap,
mindenek után
már csak te vagy.

Ha meghallgatsz,
elmondom,
körútra hívlak
magunkban magunknak,
társamul vagy
a mának, holnapnak.

Ha meghallgatsz,
elmondom,
együtt szeretetben,
végtelen szerelemben,
együtt jónak, szépnek
együtt a mindenségnek.

2017. március 10., péntek

Széljegy - 76.

A közmunkát soha nem tartottam jó megoldásnak a foglalkoztatás problémáira. Szükséges rossz, ha nincs más megoldás.
       A közmunka feltételeinek a mostani szigorítását viszont kifejezetten rossznak tartom.
     Az egyik szigorítás, hogy a huszonöt éven aluli fiatalok nem foglalkoztathatók közmunkán. Értem én a szabályozás indokait, de akik ezt kitalálták, nem ismerik a magyar valóságot, a vidéket.
       Mit csináljon ez a fiatal? Mit csinálhat?
     A lakókörnyezetében a nyílt munkaerőpiacon kicsi az esélye, hogy el tud helyezkedni. Ahogy korábban sem tudott.
       El fog menni a lakókörnyezetéből és lehet, hogy a külföldi munkavállalásig meg sem áll.
       Egy újabb lépés, hogy a vidék elöregedjen, elnéptelenedjen.

       

2017. március 5., vasárnap

Üdvözülés

Segítenek
manók és koboldok,
legyen minden ember,
te különösen, boldog.
Van, ami van,
nincs körülbelül,
testünk-lelkünk
a szerelemben üdvözül.

2017. március 4., szombat

Napló

Tegnapelőtt volt Arany János születésének 200. évfordulója.
       A sok nagy költőnk között ki tudja, ki a legnagyobb. Az viszont biztos, hogy az egyik legnagyobb.
            Nekem a legkedvesebb költőm.
            A balladái fölérnek egy-egy Shakespeare-drámával.
        Manapság divat újra fordítani a régen fordított műveket. Azért az még senkinek nem jutott eszébe, hogy újra kellene fordítani a Hamletet.

x x x

A közelmúltban elhunyt Balázs Tibor költő, szerkesztő, könyvkiadó, irodalomtörténész.
       Az általa szerkesztett antológiákban jelentek meg először verseim, novelláim. Ő adta ki első kötetemet, az Ötvös tér, kettes pad-ot is.  

2017. február 19., vasárnap

Széljegy - 75.

Eldőlni látszik a kérdés, hogy lesz-e Budapesten 2024-ben olimpia vagy sem.
     Tegyük föl, hogy nem.
     Gondolja itt bárki is, hogy ettől több pénz lesz az oktatási, egészségügyi, szociális területekre?
     Tartok tőle, hogy nem.
   És abban is szinte biztosak lehetünk, hogy az olimpiára betervezett pénz jelentős része elcsúszik- mászik majd ide-oda.

2017. február 18., szombat

Üzenet - 133.

A sorba beállni viszonylag könnyű. A sorból kiállni viszont sokkal nehezebb, olykor lehetetlen.

2017. február 10., péntek

Széljegy - 74.

Sándor Mária, a fekete ruhás nővér, aki szóvá tette az egészségügyben dolgozó nővérek bérezésének áldatlan helyzetét, öngyilkosságot kisérelt meg, de megmentették az életét - szerencsére. Ő nem biztos, hogy így értékeli.
     Jó ügyet szolgált. Hitt benne. Sokáig azt érezte, sokan vannak mellette. Aztán kiderült, hogy egyedül van. Nagyon egyedül.
        És aki egyedül van, azt könnyű ellehetetleníteni, elnyomni, elhallgattattni...
        Jó ügyet szolgált. Lehet, hogy az ő fellépése is kellett ahhoz, hogy a kormány igyekszik rendezni az egészségügyben dolgozók bérét.
        A sándormáriák élete általában tragikus. 
      De szükség van rájuk, ők teszik élhetőbbé, elviselhetőbbé ezt a világot. Amíg vannak, lesznek sándormáriák is,, mindig lesz remény.

Üzenet - 132.

Az én igazságom neked lehet igazságtalanság. 
     Ez fordítva is igaz lehet.
     Kompromisszumok nélkül nem megy. 

2017. február 5., vasárnap

2017. február 4., szombat

Széljegy - 73.

Naponta többször látni, olvasni, hallani a reklámszöveget, hogy Magyarország erősödik.
    Ez egy tiszta, félreérthetetlen kommunikáció. 
    Az már másodlagos, hogy mit érzel, tapasztalsz.
    Ez a virtuális világ része és lassan már azt sem tudjuk, kik vagyunk, mik vagyunk, hol vagyunk... becsapottak vagyunk... De szeretjük önmagunkat - is - becsapni.

Visszhangzik

A fülemben cseng,
visszhangzik minden szavad:
én megtartalak.

Üzenet - 131.


Jó érzés, amikor olyat olvasok, amikor úgy érzem, hogy ezt én is írhattam, mondhattam volna..., én is így vagy legalábbis hasonlóan gondolom, érzem. Ennél már csak az a jobb érzés, ha valaki megtalálja igaz, szerető társát.
      "A pillangók nem látják a saját szárnyaikat, így aztán nem tudják, hogy milyen csodálatosan néznek ki. Nem tudják milyen sok szépséget, mekkora energiát és szabadságot rejt az a törékeny, selyemkönnyű pilleszárny.Ez az emberekkel is így van. Az ember sem látja önmaga lelkének szépségét. Ezért van szüksége egy igaz, szerető társra az életben: aki észreveszi, hogy mennyire gyönyörű valójában" (Dornis Szilvia).

2017. január 29., vasárnap

Elmerülni

Röpít a szán, röpít a szán,
testeden siklik a szám...
Elmerülni ölelésedben,
egy csókban,
elmerülni veled
a mennyei jóban
valahol ég és föld
között,
szívünk örömködött.

2017. január 27., péntek

Széljegy - 72.


Ha valaki valamiben vállalkozni szeretne, ezeregy feltétele van, hogy egyáltalán elkezdhesse a tevékenységet.
      Egy óvoda működéséhez az is előírás, hogy adott gyereklétszámhoz hány óvónő ... szükséges például.. 
        Arról nem tudok, hogy egy kórházban a betegek létszámához előírás-e, hogy hány nővérre van szükség...
      A magyar egészségügyről sok mindent el lehet mondani. Az viszont biztos, hogy a nővérek teherbírása fantasztikus. 
         Az utóbbi időben sajnos volt alkalmam megtapasztalni.

2017. január 14., szombat

Sorsom a kezedben

A másik felem vagy,
boldogsága
minden napomnak;
hozlak-viszlek,
egy test, egy lélek,
magammal viszem
csókod, ölelésed,
belülről fűt szerelmed,
de nem éget...
Öröm könnye szememben,
sorsom már kezedben.

2017. január 6., péntek

Érted szól


Érted szól imádságom...
Szempillám alatt
angyalarcod látom,
lelkedet lelkemben érzem.
Már nem érdekel,
mi volt, ami nem,
miért nem.
Szárnyakat adtál,
fölemeltél,
a jövőm vagy,
több a jelennél.
Szeretetünk foglalat,
amíg vagyok,
legalább addig legyél,
nélküled már a semmi,
amíg lehet,
együtt kellene menni.
Érzem angyalarcod,
bennem van mosolyod.
Immár társam vagy az időben,
de már a napunk lemenőben;
angyalarcoddal szárnyalok,
őrzőink az angyalok.

2016. december 30., péntek

Repülj madár...!



Repülj madár,
repülj sirály!
Csókom feléd száll,
ajkadon hosszan
megpihen,
csak te vagy nekem.

Repülj madár,
repülj sirály!
Ölelésed vár,
ölelésem vár,
két-két kar
összezár.

Repülj madár,
repülj sirály!
Két lélek
egymásba száll,
eggyé lett
két világ.

Repülj madár,
repülj sirály!
Vívódás és
vágyódás után,
összetartozás
a múlt után.

Repülj madár,
repülj sirály!
Nekünk már 
szeretni muszáj,
szárnyalásunkban
egy lett két irány.

Repülj madár,
repülj sirály!
A különre
mindig lehet ok,
de együtt
lehetünk boldogok.

Repülj madár,
repülj sirály!
Már egy az irány,
repülni muszáj,
veled az élet vár,
miénk a világ!

2016. december 27., kedd

Martfűi levelek - Egy születés üzenete




Kedves Barátom,

karácsony van. A minap gondoltam rá, hogy milyen zűrös napja volt ekkor Józsefnek és Máriának.
            Mária egy jászolban volt kénytelen szülni, nyilván nem jókedvében szült ott. A jászol melegének báját az állatok melegével a keresztény kultúrkör fűzte hozzá a történésekhez.
            A kisded születése után Józsefnek és Máriának menekülnie kellett a kicsivel a rómaiak, Heródes katonái elől.
            Ha a történéseket önmagukban nézzük, egyáltalán nem volt idillinek nevezhető a helyzetük.
            És mégis!
            Ha visszafelé nézzük a történéseket, valami csoda történt ott a jászolban. Minden születés valami csoda, történhet az bármilyen körülmények között. Annak a születésnek a jelentőségét a rómaiak is tudták.
            Ezek a történések már a kisded születésének misztériumához tartoznak.
            Néha olyan érzésem van, mintha ennek a születésnek a jelentőségét még ma sem tudnánk valójában. Hivatkozunk rá rendületlenül, tartalmilag, lelkületileg mégis messze állnak tőle az emberek általában.
            Aztán a kisded felnőve is hivatkozási pont lett életünkben. A szerint is, hogy milyen arcunk lesz, milyen arcot vállalunk. Merjük vállalni az arcunkat, önmagunkat!
Török Csaba „Míg arcunk nem lesz” a Vigila folyóirat 2016. decemberi számában megjelent tanulmányában írja, hogy önmagunkhoz kell megtérnünk, hogy odataláljunk a Másikhoz, odataláljak hozzád.
Török Csaba írja továbbá hivatkozott tanulmányában, hogy az „arcunkra mindannyiszor kiülnek az érzelmeink is”. Tudod, „amikor a könny rajzolja meg lényünk vonásait. A nem elrejtett, az arcon felvállalt sírás valamiképpen evangéliumi üzenet: hirdeti a gyöngeség erejét”.
Gondoljunk csak a kisded születésére! Milyen körülmények között is volt ez a születés? És mivé lett az a szellemiség, amit ez a születés jelképez?
Ismét Török Csabát idézem: „… Ady Endre sorai visszaadják az emberré lett Isten és a lélek kapcsolatának a szépségét, ahol az arcunkra írt sorsunk, a megküzdött életidőnk válik a szeretet hordozójává és megtartójává: „Már vénülő kezemmel / Fogom meg a kezedet, / Már vénülő szememmel / Őrizem a szemedet.” Napjaink előrehaladtával, életünk betelésével társaivá válunk annak az Istennek, aki maga is arcot öltött, amely barázdásodott, s amelyre kiült a lét minden öröme és terhe. Ez az Emmanuel-titok, a nagy karácsonyi ajándék. „Nem tudom, miért, meddig / Maradok meg még neked”, fogalmam sincs, egyedül Te tudod. Ám Benned arcot öltök, egyetlen egyet, amely a Tiédbe tekint: „a kezedet fogom / S őrizem a szemedet”.
Jó érzés azt tudni, hogy van szeretet és remény „az életteli élethez”. Ez a kisded születésének az üzenete és a karácsonyé.

Búcsúzok, ölel Barátod.