2016. november 14., hétfő

Ölelő ágak


Karjaid ölelő ágak,
teremtői a bennem
születő vágynak...
Sóhajunk a tegnapból
a mának,
szerelmünk nyugalma
a békétlen világnak...
Lettünk immár
mindenben társak,
megtartanak, nem
engednek az ágak.

Nincsenek megjegyzések: