2011. augusztus 7., vasárnap

Füstölgés - 2.



Van valamink, természetesnek tartjuk, hogy van. Nem is nagyon foglalkozunk vele. Aztán szép lassan elkopik mellettünk. Ekkor már nyomnánk a vészcsengőt, de sokszor már késő ilyenkor,
            Mindez igaz a kapcsolatainkra, de igaz lehet egy almáskertre is.
            Néhány évvel ezelőtt a szabolcsi almát szinte utána dobták az embernek. Vegye és vigye. Rosszabb esetben ivólevet, pálinkát vagy bort készítettek belőle. Vagy ez volt a jobbik eset?  Annál mindenképp jobb volt, mintha hagyták volna elrohadni.
            Ma ott tartunk, hogy lepusztultak, pusztulnak az almáskertek. Ma már almából ia behozatalra szorulunk.
            Miért hagytuk, hogy így legyen? Miért hagyjuk, hogy így legyen?
            Az egészet úgy vesszük tudomásul, mintha a világ legtermészetesebb dolga volna. Egykedvűségünkben már felháborodni is elfelejtünk. A füstölgésről már ne is beszéljünk!

Napló

Meghalt Varga Katalin írónő, 1928-ban született. Többek között ő írta a Gőgös gúnár Gedeont, a Mosó Masa mosodáját és a Barátom Boncát. A Gőgös gúnár Gedeon 1962-ben jelent meg és azóta több mint két és félmillió példányt adtak el belőle. Ez nem csak mesekönyv lett, hanem tankönyv is. Magyarul írt könyvnek az elmúlt közel ötven évben ilyen sikere nem volt.

x x x

A devizahitelesek problémája, amióta a kormány próbált intézkedni az ügyükben, egyre csak dagad. A héten a svájci frank árfolyama már elérte a 255.-Ft-ot is. A szakértők szerint a felső határ akár a csillagos ég is lehet. Valamit nagyon gyorsan tenni kellene, mielőtt a fél ország hajléktalan lesz.
       Azt már csak mellékesen jegyzem meg, hogy a héten volt a forint születésnapja.

x x x

A napokban fejeztem be Láng György A Tamás-templom karnagya című regényének az olvasását. Bachról szóló életrajzi regényről van szó. 
       Egy olyan kritikát olvastam róla, hogy nem különösebben irodalmi értékű a regény. Ez tulajdonképpen igaz is. Van viszont egy nagyon nagy előnye, jó olvasni. Egyrészt mégiscsak Bachról van szó, másrészt a regénynek jó a stílusa, szép a nyelvezete.
       Ezt a regényt valószínűleg évtizedek múlva is fogják olvasni, a most kikiáltott jelenkori irodalmi értékek jelentős része pedig tiszavirág-életű lesz.