2013. december 31., kedd

Napló


Lassan alakulok. Pakoltam Luca napján és annyira előrecsúsztam a kerekesszékben, hogy valahogy megbillent és kicsúszott alólam, én meg ráestem a lábaimra, különösen a két térdemre. Akkorák lettek, mint két cipó. Lassan lappadnak le, és még fáj a hajlítás.
    A százszázalékos sérültből hirtelen háromszáz százalékos lettem, ez szinte egyenlő volt a totális tehetetlenséggel.  
       Másfél hétig ki se tudtam kelni az ágyból.
     Így telt a karácsonyom. Ünneplés helyett próbáltam végiggondolni, újraértékelni egy sor dolgot, hogy hogyan kellene csinálnom a jövőben.
     A legfőbb tanulság a számomra, hogy a bajban kegyetlenül egyedül van az ember. Csak magára számíthat, de arra meg éppen nem tud.

x x x

December 08-án Martfűn koncertezett a harmincéves Ghymes együttes, Mendika című legújabb lemezüket mutatták be a martfűi általános iskola gyerekkórusával. Meghitt és felemelő zene, igazi karácsonyi hangulat. 
       A gyerekkórus végig a színpadon volt, ez bizony közel két órát jelentett. Ezek a gyerekek valószínűleg soha nem felejtik el ezt az estét. Őket biztosan megérintette karácsony misztériuma.
      Az együttes más településeken is hasonló módon mutatta be legújabb lemezét. A helybeli gyerekkórusok bevonása az együtt zenélésbe nagyon jó kezdeményezés volt a részükről.

x x x

Úgy zajlik az országos évzárás, mintha minden a legnagyobb rendben volna. Pedig hát tudjuk, érezzük, hogy valami nagyon nincs rendben.
    A hivatalos tájékoztatók szerint örülni kellene, mert jövőre több pénz fog jutni a foglalkoztatási rehabilitációra, a szociális szférára, az egészségügyre. Az elfogadott 2014. évi állami költségvetésben több nem, jobb esetben annyi, mint az idén, de  például a szociális területen egyértelműen kevesebb költségvetési keretet terveztek. 
      A kommunikációban viszont a kevesebbet is el lehet adni többnek.
       A sérült emberek pedig szép lassan csúsznak lefele. 
     Az is egyre egyértelműbben látszik, hogy itt bizony jövőre nem lesz kormányváltás. A mai ellenzék mintha nem is akarna nyerni. Ezt nyilván nem mondhatják ki, ha kimondanák, az egyenlő lenne egy politikai öngyilkossággal, de minden "megnyilatkozásukból" ez érződik.
       Mit lehet várni a jövő évtől? Ha már mindenképp lefelé megyünk, akkor inkább csúszunk, mint zuhanjunk.






2013. december 29., vasárnap

Hol lakik a boldogság?


Hol lakik a boldogság?
Keresed,
bármerre jársz...
Hol lakik?
Az ablakok mögött,
a szívedben,
a hajnali ködben,
a zsigereinkben,
a zuhanásban,
a repülésben,
mindenben
és sehol sem.
Hol lakik a boldogság?
Az idő kevés
és nehéz...
Ha már úgy érzed
nincs, ne feledd,
a másikban leled meg!

Szösszenet - 14.


Évekkel ezelőtt, egy akkori miniszteri állítás szerint, dübörgött a gazdaság. Ma azt láthatjuk, hogy dübörög az állam, most éppen a tankönyvkiadás államosítására kerül sor.
       Már csak az a kérdés, ki az állam?

2013. december 26., csütörtök

Ima


Istenem, Istenem,
nálad a kegyelem.
Magamat rád hagyom,
vezess utamon!

Istenem, Istenem,
nálad a kegyelem.
Add, hogy kérjen,
kérése bennem érjen!

Istenem, Istenem,
nálad a kegyelem.
Érte a szélben,
a kékes fényben.

Istenem, Istenem,
nálad a kegyelem.
Add, hogy a születésben
őt is elérjem!

Istenem, Istenem,
nálad a kegyelem.
Teherrel a vállamon
segíts utamon!





Üzenet - 88.


A szegénység ellen orvosság a pénz.

2013. december 12., csütörtök

Készülődés


Készülődnek 
az angyalok,
csitulnak
a napi tamtamok;
zajos kavalkád
a világ,
kicsit minden
a csendért kiált.

Készülődnek 
az angyalok,
úton vannak
a pásztorok.
Kit érdekel,
maradsz vagy mész?
Kit szeretnél,
másfelé néz.

Készülődnek 
az angyalok,,
nem a jövőt,
a múltat számolod.
Mennék, repülnék,
hol gyereksírást hallok,
ott messze
az a csillag ragyog.

Készülődnek 
az angyalok,
úton vannak
a pásztorok.
Az emberek
magukba néznek,
befelé félnek, 
kifelé remélnek.

Készülődnek
az angyalok,
már megjöttek
a pásztorok.
Előtted a várakozás
gyümölcse...
Akarom, kiálthatnád
a jövőbe.






2013. december 11., szerda

Örömünnep


Örömünnep készül...
Szíved miért nem békül?
Mindjárt oda ez az év,
ez a csatatér;
születik a jövő,
ha szívem szívedig ér.

Örömünnep készül...
Szíved miért nem békül?
Mindjárt itt
az új esztendő,
az egynél mindig
több a kettő.

Örömünnep készül...
Szíved miért nem békül?
Születésre vár a család,
a születéssel
örömünnep ölel át.

2013. december 10., kedd

Füstölgés - 33.


Ma az emberi jogok világnapja van.
       Megint egy világnap. Folytathatjuk, és...?
       A süllyedő életekben mit jelentenek, jelenthetnek az emberi jogok? Természetesen a túlélésen kívül.
       A mai hírekben olvasom, hogy az országgyűlés tegnap módosított sérült, megváltozott munkaképességű embereket érintő jogszabályhelyeket. A MEOSZ - a Mozgássérültek Egyesületeinek Országos Szövetsége - ezekhez nyújtott be előzetesen egy szerintem nagyon jó módosító javaslatcsomagot. A kormány, illetőleg a parlament ezekből kettőt vett csak figyelembe. Ezek jelentőségét nem akarom kisebbíteni, de pont olyan javaslatokat nem vettek figyelembe, amelyekkel esély lehetett volna az érintett társadalmi csoport tagjai elszegényedésének, további süllyedésének megakadályozására. 
       A süllyedő életekben mit jelentenek, jelenthetnek az emberi jogok?
       Egy fuldoklót már nem taníthatunk meg bekiabálással úszni! Oda kell menni, a hóna alá kell nyúlni és segíteni kell neki partot érni.
       Lehet, hogy itt már sokan azért szurkolnak, hogy minél kevesebben érjenek partot? 
       Lehet, hogy a stadionok is ezért épülnek?
       Füstölgök egyre csak magamban. 
       Ha valami csípi a szemed, az már lehet, hogy az emberi jogok füstje. . 
      

2013. december 7., szombat

Napló


A héten tudtam meg, hogy Szolnok megyében a nyári osztáskor új személygépkocsi vásárlására megítélt tizenkilenc gépjárműszerzési utalványból tizenegyet adtak vissza a sérült jogosult emberek.Vagyis ebből a körből nyolcat használtak csak fel.
       Mindez jól mutatja a sérült emberek, családjaik anyagi, szociális helyzetét. 

x x x

Egy száznégy éves hölggyel, aki idősek otthonában él, hallottam ma riportot. A hosszú életkorát azzal magyarázta, hogy mindig másokért élt, sosem magáért.
       Isten éltesse még sokáig közöttünk!  
       Lehet, hogy sokan azért halnak meg korán közülünk, mert nem ismerik az idős hölgy receptjét?

x x x

A Xavér nevű vihar járja be Európát. Nálunk már a Kisalföldön van száztíz kilométeres sebességgel. Ennek az előszelét már az elmúlt éjszaka lehetett hallani. Mi lehet még itt!

x x x

A héten volt a fogyatékossággal élők világnapja. Ilyenkor a politikusok egy része úgy érzi, hogy a fogyatékossággal élőkkel kapcsolatosan "üzenni" kell a társadalomnak. Egy ilyen üzenetben hallottam, hogy tízezerrel több embert foglalkoztatnak a foglalkoztatási rehabilitáció körében. Arról nem volt szó, hogy mihez képest. De nem is akadt egy újságíró sem, aki megkérdezte volna?

x x x

Ma a Kossuth adó egy beszélgetős műsor keretében foglalkozott azzal a fideszes képviselői fölvetéssel, amelynek értelmében akár csökkenteni is lehetne a nyugdíjaknak a mértékét. A nyugdíjak finanszírozásának problémáját a beszélgetés résztvevői valamennyien elismerték, de a képviselői fölvetést elutasították. Csak remélhetem, hogy mások ésőb is ugyanezt gondolják.



  

Takáts Eszter: Nyári dal


2013. december 6., péntek

Nem tervezek


Én már nem tervezek...
Miért is? Kiért is?
Miért is tervezzek?
Bennem a szeretet,
benned a hárítás,
tagadása a jónak.
Van értelme a szónak?

Én már nem tervezek..
Miért is? Kiért is?.
Van értelme a jónak?
 Minden előtt
és túl mindenen,
a holnapot keresem.
Miért nincs értelme a szónak?

2013. december 2., hétfő

Szösszenet - 13.


A bajai önkormányzati képviselői választás már intőpélda volt. Ezt az időközi fóti polgármester-választás csak tovább fokozta. 
    Mindenki följelentett mindenkit. Egy idő után az ember már nem is érti, hogy miről is van szó tulajdonképpen.
        Míg nem rájöttem, hogy pontosan ez a cél. Az egész váljon a szemünkben komolytalanná. Ez pedig a jövőévi választások előtt intőjel.

2013. december 1., vasárnap

Napló


Tegnap láttam a Szkafander és pillangó című filmet, ami egy megtörtént esetet dolgoz föl az azonos című regényből. 
       A hasonló témájú filmek körében is az egyik legdöbbenetesebb. 
     Egy férfit szélütés ér, aminek következtében teljesen lebénul, az egyik szemére a látását és a beszédkészségét szintén elveszti, gégemetszést kell nála csinálni. Innentől kezdve gyakorlatilag ágyhoz kötötten éli az életet, csak alkalomszerűen viszik ki a kórházból.
      A környezetével úgy kommunikál, hogy hangosan mondják neki az ábécét, ő pedig a szemével jelez, hogy melyik betűnél kell megállni. Szó szerint minden betűért meg kell harcolnia, neki is és a környezetének is.
      Egyik logopédus segítőjével így kezdi el írni a könyvét. A könyv elkészül, megjelenik és sikeres lesz. 
      És így is, ebben az állapotában is szeret és szeretik, szerelmes.
      A könyv megjelenése után tíz nappal meghal. 
      Mi a teljes élet? 
      Mindenkinél más. Ez a férfi teljes életet élt. A betegsége előtt is, és utána is.

x x x

Advent első vasárnapja van.
     Már megint elmúlt egy év.
     Nem csak most így decemberben, de egész évben, egész életünk várakozásban telik. 
    Mindig várunk valamit, valakit.

x x x

Az utóbbi napokban egyre többször olvasok arról, hogy mi lesz Magyarországon a nyugdíjrendszerrel.
       Félek ezektől a híradásoktól. Mindig így kezdődik. Először amikor halljuk, képteleségeknek tartjuk az elképzeléseket. Aztán már azt vesszük észre, hogy a korábbi képtelenség realitás lett, benne élünk.
       De ekkor már késő!

  

Füstölgés -32.


Nem egy rendkívüli eset, hogy valakinek összejön minden egyik pillanatról a másikra. Ma világunkban még kevésbé, mint korábban.   
    Az se egy különleges eset, hogy valakit elhagy a párja, válik.Itt is mondhatjuk, különösen manapság.
      A lehetséges következmények is ismertek. Gyakran szóba jön a legrosszabb is, a végső megoldás, az öngyilkosság. 
      Az viszont ritkán fordul elő, hogy valaki egy pesti szálloda ötödik emeleti ablakából meztelenül kiugrik a Rákóczi útra.
    Egy fiatalember akart, szeretett volna segíteni, segítséget kérni, hogy legalább letakarják a meztelen testet.
     A forgalmas pesti utcán csak egy, egy legény volt a gáton. És körülötte közömbös, közönyös világunk.
    Valakiknek az egészről csak az jutott az eszükbe, hogy - akár mobillal is - fényképezzék az áldozatot.
       Hu....! Csak füstölgő gondolatok jutnak az eszembe.
       Se hagyománya, se kultúrája nincs a segítségnek nálunk. A másik sosem fontos, sosem érdekes. Néhány ember füstölgése kevés megváltoztatni a világot.
        Meddig van lefelé?