2015. szeptember 25., péntek

2015. szeptember 19., szombat

Kerge Gyuri




                                                           Erdő közepén

                                                           a mókus suli.

                                                           Jön már

                                                           Kerge Gyuri.

                                                           Megint elkésett,

                                                           pedig nem

                                                           használ féket.

                                                           „Rövid volt

                                                           az éjszaka,

                                                           hosszú az este”,

                                                           mondta hebegve.

                                                           „Nincs mentségem,

                                                           a szerelem

                                                           nagy vétségem!”



                                                           Erdő közepén

                                                           a mókus suli

                                                           megélénkült,

                                                           ahogy jött

                                                           Kerge Gyuri.

                                                           „A szerelemről

                                                           mesélj!”,

                                                           hosszan kérték.

                                                           Kerge Gyuri

                                                           fejét törte,

                                                           hogyan fogja

                                                           rövidre.

                                                           „Rövid a mese,

                                                           nagy volt a tál,

                                                           mogyoróval tele.

                                                           Mire elfogyott,


                                                           mire elaludtam,

                                                           reggel lett…”

                                                           A mókusok ámultak,

                                                           Gyurinál az ész,

                                                           nem ők az okosak.


Utóirat: Ez a versem jelent meg Az én mesémet adom neked című meseantológiában, amelyet ma mutattak be a Petőfi Irodalmi Múzeumban. Sajnos - szándékom ellenére - nem lehettem ott.

2015. szeptember 18., péntek

Új irányok


Volt itt ájulás,
volt itt ámulás;
új hitek, új elvek,
nincs válasz...
De kérdezzetek!
Hiszitek, majd ők...
Keressétek a választ!
Mindenek 
mögött a nők.

2015. szeptember 13., vasárnap

Széljegy - 71.



A migránsok ügyében már sok mindent leírtak, elmondtak, meg ezeknek az ellenkezőjét is. És ezen belül butaság butaság hátán. Egy kis csönd nem ártana annak érdekében, hogy végiggondoljuk a következő mondatot.


x x x


Szükség- és kényszerhelyzetek vannak. Egyértelműen látszik, hogy a probléma megoldását sem az Unió, sem az uniós országok politikusai nem látják, sem nálunk nem látja senki.


Jobb híján csinálunk ezt-azt, ragaszkodunk a szabályokhoz, változtatjuk azokat. A probléma pedig marad.


x x x


Arra mindenképp jó ez a kialakult helyzet, hogy ne kelljen másról beszélni (felsőoktatásról, egészségügyről, földkiárusításról, szegénységről…).

 

Üzenet - 118.


A költő minden nőben Aphroditét keresi és szereti.

2015. szeptember 4., péntek

Még fáklya is lehet





- ajánló sorok Kemény Zsófi Nyílt láng használata című verskötetéhez -



Már a kötet címe sem szokványos, olyan fiatalos: Nyílt láng használata.  A cím kifejező is, ezek a versek égetnek, ahogy a tűzhöz is érünk, felszisszenünk.

            „Meg kéne világosodni hirtelen,
            mint egy nem tervezett mozdulat.
            A fájdalom, mint a só, mindenbe kell,
            ezért is jó boldogságra a fájdalomcsillapító.”
                                                           (Felfürdés)

            A kötet megjelenésekor Kemény Zsófi még csak huszonegy éves, vagyis a versek többségének keletkezésekor húsz sem lehetett.

            „Korszakot alkotok magamnak, …”
                                                           (Szív és érv)

 Ilyet csak egy nagyon fiatal írhat, fiatalsága minden öntudatával. Már-már szemtelenül pimasz a megállapítás, de igaz.
            A lényeglátó tömörség összefügg a slammerkedésével is, tizenhét éves kora óta járja az országot. Volt szerencsém látni és hallani. Ezek a fiatalok tényleg tudnak valamit, a szókimondásuk irigylésre méltó. Egyik legismertebb, legtehetségesebb képviselőjük Kemény Zsófi. Költő, író és nem utolsósorban slammer.
            Ezt írja a Szövetség című versében:

            „Úgysem volt semmi mindig így,
            Tudjátok minden csak kialakult.”

            A kötet egyes ciklusainak nem címe van, hanem a címet helyettesítő bevezető gondolata:

Irigylem magam, veszettül irigylem,
mert előttem még ott az „annyiminden”

Ne hagyd magad, ne hagyd magad,
csak ha szeretnéd hagyni

Minden este, mindenestül

            Ideképzellek, hogy segíts elaludni,
            persze nem segítesz

            Kicsit megsértettél,
            mikor utoljára nem beszéltünk

            Nem savanyú a citrom,
            csak rosszul eszed

            Az utolsó ciklus bevezető gondolatával mondhatjuk, hogy nem a mai világunkkal van baj, hanem azzal, ahogyan éljük.
            A legtöbben, akik olvashatjuk Kemény Zsófi kötetét, a Nyílt láng használatát (Libri Kiadó, 2015.), már nem leszünk olyan fiatalok, mint a költő, de a versek hatására okosabbak, szenvedélyesebbek még lehetünk.

Remény


Gyógyítóerő
a hit, út a reménynek,
ezért szól ének.