Kedves Barátom,
ez az advent , ez a karácsony nagyon el fog térni a megszokottól. A legtöbbször a járványügyi szabályok határozzák meg, hogy mit tehetünk és mit nem.
Mindenki fél, tart a vírustól.
Döbbenet, hogy egyes országokban azért tiltakoznak, tüntetnek az emberek, mert súlyosnak tartják a korlátozásokat. Ez azért őrület!
Vannak ellentmondások a szabályozásban, de összességében a védelmünket szolgálják ezek a szigorítások.
Más lesz az idén advent, minden más lesz. Elmaradnak a családi összejövetelek, elmaradnak az össznépi ünneplések, legfeljebb magunkban ünnepelhetünk.
Advent a türelmetlen világunkban türelemre int, Kisjézus születésére. Legyen türelmünk egymáshoz, kivárnunk mindennek az idejét.
Advent remény is.
Mindannyian remélünk valamit, valakit, lehetőségeinkhez képest és szívünk kívánsága szerint. Vannak kimondatlan, titkos reményeink és vannak, amiket megnevezünk.
Egy évvel ezelőtt senki nem gondolta, hogy ez az év ilyen lesz. Járvány több hullámban az ezzel együtt járógazdasági nehézségekkel, családi tragédiákkal. Ezt az évet jobb lenne elfelejteni minél előbb.
Soha nem lesz már olyan az életünk, mint a járvány előtt volt.
Azt hiszem, leginkább a szeretet kopott meg. Vélt és valós sérelmektől vagyunk terheltek. A megbocsájtást hírből ismerjük, rémlik, hogy valamit olvastunk róla.
Meg a szeretet ünnepéről is.
Már az is jó lenne, ha nem bántanánk egymást.
Kedves Barátom,
ebben a reményben és hitben kezdjük el az adventet, és gyújtsuk meg az első gyertyát.
Üdvözöl barátod:
Urbán-Szabó Béla
