Ágnes: Boldog születésnapot

Üzenet - 80.

Minden bizonyítás annyit ér, amennyit érvényesíteni tudsz.

James Patterson

"Patterson egyszer azt válaszolta, hogy az ő filozófiája: dolgozni és játszani keményen kell, aludni pedig mélyen..." (James Patterson, GyE, Alexandra Könyvjelző, 2012. július-augusztus).

Párbeszéd a végtelennel

Karikó Éva: "Ha kérdés van, szükséges, hogy válasz is legyen, érthető és életre váltható, a valós istenarcot a maga szépségében, jóságában megmutató, hogy azt megtekintve eldönthesse bárki, tudja-e őt szeretni és a szeretetét viszonozni. Az ismeret és a fejlődés kulcsa a kérdőjel, még a felkiáltójelnek, a parancsnak, a felszólításnak, de a kérésnek is csak akkor van értelme, ha hozzátehetjük: miért?, hogyan?. Amit vagy akit nem ismerünk, igazán nem is tudjuk megszeretni..." (Párbeszéd a végtelennel - Csaba testvér gondolatai, Böjte Csaba válaszol Karikó Éva kérdéseire, Helikon Kiadó - az idézet Karikó Éva utószavából van).  

Üzenet - 79.

Ahol egy szabályt sem szegnek meg, ott nincs szeretet, szerelem meg végképp nincs.

Szösszenet - 1.

Egy jó kaja és vörös bor mellett beszélgetünk. Lehet, hogy soha nem volna szabad elválnunk, de ezt soha nem tudjuk meg. Ezért várjuk a következő alkalmat, hogy találkozhassunk.

Üzenet - 78.

A ripacskodásnak mindig nagyobb a sikere, mint az érvelő gondolkodásnak.

Üzenet - 77.

Milyen hosszú az út a felismerésig?

Egy sóhajtás

Szeretlek
reményeken túl;
szeretlek
kimondhatatlanul;
szeretlek,
karnyújtásnyi a messzeség;
szeretlek,
amíg testem el nem ég.

Napló

Ma volt a Szász János által rendezett A nagy füzet című film magyarországi bemutatója. Ez a film, amely Agota Kristof azonos című regénye alapján készült, Karlovy Varyban megnyerte a fődíjat.

      Hú! Mondhatnám, ez igen!

      Ez egy nagyon jól megcsinált film. Nézése közben nem egyszer megállt bennem az ütő. 

      A második világháború vége felé játszódik a történet. A főszereplők, az ikrek, pillanatok alatt nőnek ki a gyerekkorból, válnak felnőtté. Ezek az ikrek nem szeretni való gyerekek, védekeznek, támadnak, ölnek... Megkeményednek, olyanok lesznek, mint a felnőtt világ.

       A nagymamát alakító Molnár Piroska és az ikrek, Gyémánt László és András, ritka jó alakítást nyújtanak. A játékuk lesz a nagy filmes élmény, nem is annyira a történés.

      Szász János a jövő héten, 28-án, filmvetítéssel egybekötött közönségtalálkozóra jön Szolnokra a Tiszparti moziba.

x x x

Napok alatt őszies lett az időjárás. Egyik barátom Kálmán napján, október 13-án kezdi meg rendszeresen a fűtést. Lehet, hogy most előbb kell.

x x x

Csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma. Ebből nem következik automatikusan, hogy ezzel arányosan nőtt volna a foglalkoztatás. Sokan - különböző okokból - már nem szerepelnek a statisztikában.

Üzenet - 76.

A krónikást az adott kor döntéshozói, elitje sohasem szerették. A krónikások munkái fennmaradtak, a mindenkori döntéshozók, elitek munkái viszont általában nem.

Napló

Semmi nem biztos.

    Úgy tűnt, hogy a Nemzetközi Pető Intézet pénzügyi gyorssegélyt kap az illetékes minisztériumtól a működőképesség fenntartása érdekében. A hírek négyszázmillió forintról szóltak. Pár nap múlva kiderült, hogy ez a pénz tulajdonképpen az a pénz, amit egyébként is meg kell kapnia az intézménynek december 31-ig. Vagyis ez nem plusz pénz.

     Tegnap a parlament Szabó Tímea ellenzéki képviselő javaslatát, hogy a költségvetési tartalék terhére ötszázmillió forintot kapjon az intézmény, a kormánypárti képviselők leszavazták. Ezzel együtt viszont stadionépítésre milliárdokat szavaztak meg a költségvetési tartalék terhére.

       Ma ez az értékrend a kormánypárti képviselők körében. Egy gesztus erejéig sem futja. Hol van ilyenkor a keresztényi érzület, az irgalmasság? Miért tolakszik oda is a politika, ahol semmi helye?   

       Mellesleg még mindig csendes tudomásulvétel az érintettek, az intézmény, a szülők, a nagyszülők, az érdekvédelmi szervezetek részéről.         

x x x

A minap mondta egy polgármester beszélgetésünk során: "2010-ben nem olyan polgármesteri feladatokra kapott felhatalmazást a település választóitól, mint amilyeneket ma kell ellátnia a változtatások miatt."

x x x

Fejes Endre író 90, Juhász Ferenc költő 85 éves. Richárd Wágner zeneszerző 200, Gárdonyi Géza író 150, Füst Milán költő, író és Tersánszky Józsi Jenő író 125 évvel ezelőtt született.Inkább róluk kellene többet szólnunk, nem a napi politikáról.

István, a király

- egy rendezés, és ami mögötte van -

Legyünk tárgyszerűek, Alföldi Róbertet attól a pillanattól kezdve, hogy a Nemzeti Színház igazgatója lett, folyamatosan érték támadások.

      Dicsérték és szidták. Megosztó ember volt, lett. Megosztó ember lett a mássága, a személyisége, a munkái miatt. Aztán keveredtek a szempontok, ma már ott tartunk, ha bármilyen művészeti tevékenységet végez, sokak szemében már Alföldi személye a baj, a probléma.

     Ugyanezeknek az embereknek a körében, a többségnél legalábbis, már az kiverte a biztosítékot, hogy Szörényi és Bródy őt kérte fel az István, a király rendezésére a rockopera harmincéves évfordulója alkalmából.

    Ilyen előzmények után tegyük föl a kérdést, Alföldi megrendezhette volna-e, megrendezhetné-e úgy az István, a királyt, hogy azt az említett körök tagjai elfogadnák? Nem.

      Szóval ne csodálkozzunk a mostani háborgásokon.

x x x

Shakespeare népszínházat csinált. Darabjai ezért mondanak, jelentenek minden társadalmi rétegnek minden korban, korszakban valamit.

     Egy mai rendezést össze se lehet hasonlítani a korábbival. De azt számon kérni a mostanin, hogy a korábbihoz képest miért más, teljesen fölösleges és értelmetlen.

    Gábor Miklós is másképp, más szerepfelfogásban játszotta el Hamlet szerepét, mint évekkel később Huszti Péter. Holott nyilvánvaló, az egyik is Shakespeare Hamletje, meg a másik is.

     Aki az István, a király mai rendezésén számon kéri a harminc évvel ezelőttit, tévúton jár. Holott itt is ugyanarról a darabról van szó.

    Egy darab rendezői értelmezése mindig az adott kornak szól. Az István, a király harminc évvel ezelőtti rendezése is az adott kornak, a nyolcvanas évek eleji Magyarországnak szólt, a mostani pedig a mának.

    Hogy is éneklik a rockoperában? Minden kornak rendszere van.

x x x

Egy rendezői felfogással lehet egyetérteni, meg egyet nem érteni. Ha viszont már beszélünk a dologról, illik indokolni.

    Az nem kritika, de még vélemény-nyilvánításnak sem tekinthető, amikor nem ínak le úgy egy mondatot, vagy nem hangzik el úgy egy mondat, hogy ne legyen benne trágár szó.

      Alföldi rendezéséről sokan úgy mondtak véleményt, hogy nem látták előzetesen a darabot.  Ez pedig vicc!

       Ilyen előzmények után láttam 2013. augusztus 30-án a sportarénában a jubileumi előadást, az István, a királyt.

x x x

Alföldi rendezésében az István, a király két fő problémakörről szól, egyrészt a hatalom ott van, ahol az erő, másrészt ahol nincs kiegyezés, megegyezés, ott erőszak van.

        Géza fejedelem meghal, s már látszik, hogy nem lesz megegyezés. Koppány az ősi jogra, a hagyományokra hivatkozik,, amelyek alapján ő Géza örököse. István távlatosabb közösségi érdekeket tart szem előtt.

        István és Koppány még együtt teszik Géza fejedelmet a sírba. Géza ezt követően ledobja magáról a leplet, kilép a sírból és lemegy a színről. Mintha Hamlet apjának szellemét látnánk. Holtában is elege van ebből az egészből.

       Alföldi nem idealizálja egyik tábort sem. Megmutatja mindkét oldal árnyoldalait, kegyetlenségét. Az a történelem, az utókor igazságtétele, hogy Istvánt igazolta az idő Koppánnyal szemben.

     Istvánt a Réka, Koppány lánya iránt érzett szerelme sem gátolja meg abban, hogy a lány apjával szembeforduljon a hatalomért. Ennek érdekében az egyház által - a hittérítés célja miatt - támogatott német lovagok segítségét elfogadja. István, ma így mondanánk, idegenek segítségével, idegenek által lett a mi Istvánunk, államalapítónk.

     Az már fricska a mának, hogy Gizella, István leendő párja luxusautóval érkezik. Hódolat és ámulat a luxusnak. A mi krónikásainknak pedig csak Trabantjuk van.

        A színpadi játék tele van szimbolikus elemekkel az előzőeken túlmenően is.

       Nagyon szuggesztívek azok a jelenetek, amikor Réka énekli, „Békét Uram…” és amikor az a betétdal hangzik el, hogy „Unom a politikát…”, és mindkét esetben kigyulladnak a fények a nézőtéren, majd ismét sötétségbe borul. Ennél hatásosabban kifejezni, hogy vegyük már észre magunkat, nem lehetett volna.

        Aztán ott van az árok-szimbólum. Mi soha nem temetjük be az árkokat, nálunk az árkokban mindig áldozatok vannak.

          Hatásos jelenetsor: Istvánt hívei ünneplik, a nép, a tömeg csendben, a nézőknek háttal figyel, Réka árkon innen, hozzánk közel, magányosan összekuporodik. Minden győzelemnek mindig lesz vesztese, akinek lesz miért, kiért sírnia.

            A záró kép: A korona magába zárja a tömeget, a népet. Megalakultunk, állam lettünk, foglyai lettünk önmagunknak, önmagunk céljainak, vágyainknak. Ha a tényleges történéseket nézzük, foglyai lettünk az idegeneknek.

x x x 

A zene változatlanul jó. Az énekek kevésbé jók, mint a harminc évvel ezelőttiek.

        A rendezés viszont nagyon jó. Van és volna min elgondolkozni a trágárságba fulladó harsányság helyett.

      Azt azért ne feledjük, hogy a harminc évvel ezelőtti bemutató idején más kor volt és más rendszer, amiben az István, a király akkor úgy hatott, ahogyan.

         Akik most értetlenkednek Alföldi rendezése felett, káromolják, ha látták a darabot, ha nem, nem a harminc évvel ezelőttihez jellegében hasonló kort és rendszert szeretnék látni, érezni új szereplőkkel, új sminkkel és frizurával?

          A Szörényi-Bródy szerzőpárosnak tetszett a mostani rendezésben az István, a király.

        Emlékeztetni szeretnék mindenkit, hogy ugyanennek a szerzőpárosnak a Kőműves Kelemen balladája is Alföldi rendezésében lesz látható hamarosan.

Mit ér?

Vártam hiába...
Mit ér szíved magánya,
ha nincsen társa?

Küzdésben

Körülötted ezernyi pocsolya...
Hol van már a tavaszi kocsonya?
Hol van anyád szeretetének íze?
Fröccsen a sár, rakódik a piszok,
érveket és éneket írok
számban a felejthetetlen ízzel;
védtél, jövőbe löktél hittel,
örök küzdésben a ninccsel.

Őrültnek lenni

Örültnek lenni,
a napi görcsöket feledni,
ezt kellene, 
már régesrégen;
a kényszerből szabadulni,
nem napra nap 
vajúdni,
ezt kellene
már régesrégen,
túl a talmi meséken.

Őrültnek lenni,
a napi görcsöket feledni,
ezt kellene,
keresni az egyetlen egyet,
az egyetlenemet.

Őrültnek lenni,
igen, a görcsöket feledni;
a gondod, nem napi,
a kapott válasz
csupa talmi;
ezt kellene,
keresni, hol 
az az egyetlen;
a sötétségben,
éjfeketében
rád mordul az Isten.

Napló

Napok óta szerepel a hírek között, hogy csődközeli helyzetben van a budapesti székhelyű Nemzetközi Pető Intézet. Aztán újabb hír, hogy a kormány pénzügyi támogatásával megmenti az intézményt. Végül - de reméljük nem utolsó sorban -, hogy mégsem. 

     Mindenféle mendemonda kering, lakópark lenne a helyén, egy állami intézmény költözne a helyére...

        Hír és cáfolat vegyesen.

        Szívünkhöz kapunk, bizakodunk, földre huppanunk.

    Bárkinek bármi lehet a véleménye a Pető Intézetről, a Pető-módszerről, mégiscsak sérült gyerekekkel foglalkozó világhírű intézményről van szó.

       A szülők, a szakma, az érdekvédelmi szervezetek..., úgy általában az érdeklődő polgárok, mintha hinnék is, meg nem is mindazt, ami történik.

       Bármi lesz is a történet vége, nem értem, hogy egy ilyen intézményt hogyan lehet ilyen - méltatlan - helyzetbe hozni. 

       Nem akarom elhinni, hogy a döntési pozícióban lévő emberek családjában, ismeretségi körében nincsenek sérült felnőttek, gyerekek.Vagy legelőször őket írták le?

       A holnaptól azért kell félnünk, mert el se tudjuk már képzelni, hogy hol a határ.

x x x

A fentiekhez kapcsolódva nem szeretnék ötletet adni senkinek, de egy lakópark legszebben, legjobban a budai vár és az országház helyén mutatna.

       Ha már képtelenségekről beszélünk, beszéljünk képtelenségekről!

Jávorkai Judit: Lájfsztori 2.

"A saját fejlődéstörténetünk a legizgalmasabb történet, amivel megismerkedhetünk, így azoknak ajánlom a könyveimet, akik kíváncsiak saját magukra, és válaszokat keresnek a saját miértjeikre." - "Döbbenetes látni, hogy az üzleti életben, a menedzserek kiváltságosnak vélt világában mire képesek a félrekódolt agyú, szereptévesztett, maszkulin viselkedésformákat produkáló nők..." (Szepesi Dóra beszélgetése Jávorkai Judittal Lájfsztori 2. című könyvéről, Alexandra Könyvjelző, 2012. június).

Te, a valóság

Ez a nap álom,
benne te, a valóság;
ami volt elszállt.

Ágnes: Titkaid

Másik halál

- könyvajánló -

Barnás Ferenc regénye az utóbbi évek egyik legjobb magyar nyelvű prózai alkotása, 2012-ben jelent meg a Kalligram Kiadónál. A regényt AEGON művészeti díjban részesítették.

            A Másik halál jó regény, nem a története miatt, hanem a körítése, nyelvezete miatt.

            Hogy miről is szól? Első olvasatra számomra egyértelmű volt a válasz. Ahogy olvastam egy-két kritikát róla, elbizonytalanodtam, hogy valóban jól gondolom-e. Aztán végül is eldöntöttem, hogy maradok az én verziómnál.

            A regény első fele arról szól, hogy a főhős körbe csavarogja a világot, hol itt dolgozik, hol ott. A regény második felében elhelyezkedik, egy hazai múzeumban teremőrként, és mintegy révbe ér az élete. A két részt összeköti egy pesti bérház a különleges lakóival, ahol a főhős is lakik, és ahol készül az Átváltozások című könyve, amit támogat Michael nevű barátja.

            De valóban erről szól ez a regény?

            Igen is, meg nem is.

            A regény valójában egy személyiség szép lassú széteséséről és az ebbe való beletörődésről szól, ez „a másik halál”. A főhős magán is érzi a változást, amit azonban egy idő után elfogad egy természetes helyzetnek.

            A regény erőssége a nyelvezetében van, ahogy ezt a folyamatot ábrázolja. Nehéz tartalmilag követni a leírást, néhány példa: „Csakhogy az ember nehezen beszél arról, miért és milyen okok miatt nem beszél szívesen bizonyos dolgokról, amivel nem elkerülni igyekszik a saját magával való szembenézést, távolról sem, nem is a saját érzéseitől tart…”

            Nem volt egyszerű eljutnia a főhősnek a múzeumi teremőri állásig: „… elvégre hónapok óta ez volt az első hely, ahonnan nem küldték el, ahol nem mondták azt, hogy nem, ahol nem mondták azt, hogy köszönöm…”

Vagy: „Az éjjelekről nincs mit beszélni – amikor éjjel van, éjjel van. Ahogy jön, arról sincs mit beszélni, pedig jön, megint jön, itt van, és az egész sűrűsödik. Nem tudja, mi az, ami sűrűsödni kezd, egyedül a fülében érzi a zúgást, ami nem is zúgás, talán nyomás, a nyomásnak pedig hangja van, ezen a Földön mindennek hangja van, mindennek, a csendnek is hangja van…”

További példa: „… van, amit nem lehet megtanulni, de ezt meglehet tanulni, bizonyos fájdalmat meg lehet tanulni, és másfajta fájdalmat is meg lehet tanulni, csak edzeni kell magunkat… „

 A történet a mában záródik. Ezt a politikai kiszólásokból lehet tudni: „… Voltak ugyanis látogatóink, nem sokan ugyan, de voltak, mert egyesek továbbra is jártak hozzánk, mivel őket nem tévesztette meg az egymással nem beszélők harcának ez az újabb kis epizódja…”

„Akkor is ilyen embereket és ilyen tekinteteket láttam, amikor az új éra utolsó kiállítására került sor, mert a különféle holdudvarokhoz tartozók jóslatai ezúttal tényleg beváltak, és a legutóbbi választásokon a jobbközép erők győztek…”

Nagyon jók a mellékszereplők leírása (a Grófnő, Lola…).

A regény olvasása közben többször eszembe jutott, hogy az utóbbi időben egyre több fontos mű jelenik meg a Kalligramnál (itt jelent meg többek között Borbély Szilárd Nincstelenek című regénye is). Fölmerül a kérdés, hogy miért pont itt?

A Másik halál jó regény, fontos mű. Úgy gondolom, hogy ebben a stílusban ez a csúcs, ez tovább nem fokozható. Majdnem biztosak lehetünk benne, hogy Barnás Ferencnek a következő írásművében nyitnia kell.