Volt, nincs. Itt egy pillanat
alatt tönkre lehet tenni bármit, bárkit. Szinte óramű pontossággal működik a
mindent magunk alá gyűrés rendszere.
Nyilvánvalóan
lehet tudni, hogy mikor, mi és miért történik. Kottázni lehet a történéseket,
semmi sem történik véletlenül.
Olyan
simán nyel le a társadalom mindent, mintha gombóc fagyiról lenne szó. Most
nekem nem jó, de tegnap meg neked, holnapután után meg neki nem… És eljön az
idő, mikor senkinek nem lesz jó - néhány kivételezetten kívül -, de mi ennek
örülünk, mert senki nem marad ki előbb-utóbb. Annak örülünk, hogy egyformán
rossz mindenkinek.
Egyébként
meg minden szabályosan, demokratikusan történik. A pénz fölemel és nyomorba
dönt, megöl minden emberi jóérzést.
Írom
mindezt az Index hossza előkészületek utáni megszűnése kapcsán. Majd
kárpótlódnak a tulajdonosok, az államnak csak arra nincs pénze, amire nem akar.
Ennyit meg megér, hogy megszűnjön egy kritikai online-újság.
Az
olvasók meg majd olvasnak mást, vagy ha nem olvasnak semmit az a legjobb.
Sőt,
az lesz a legjobb, ha megszűnik minden kritikus hang, természetesen jogszerűen
és demokratikusan, mert azért a formákra adunk.
Aztán
idővel megtanulunk újraolvasni a sorok között, ha egyáltalán tudunk még
olvasni.
Az
utcán ismerősként üdvözöljük, ha szembe jön velünk Pelikán, Virág és Bástya
elvtárs. Az meg majd fel sem tűnik, ha valaki doktor Kotász után kiált.
Urbán-Szabó Béla
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése