Kiírom magamból
a fájdalmat,
emlékeztetlek rá,
hogy van.
Kiírom magamból
a hiányodat,
reggeltől estig itt
él bennem, nyomaszt.
Kiírom magamból,
hátha van segítség,
most napi megélt
az önkéntes karantén.
Kiírom magamból,
legyen könnyebb,
szaporodik a szó
és a papír,
de nem és nem,
könnyebb nem lehet.
Kiírom magamból
a sok rosszat,
készül a feszület,
nem marad más
utánunk,
csak a kereszt.
1 megjegyzés:
Kedves Béla!
Kiírom magamból--Nagyon szép,megható alkotás.
Egy kicsit visszaütos, a blogodban mindig ezt fogod látni,ami még nagyobb fájdalmat fog okozni.
Tapasztalatból tudom.
En is kiirtam magambol egyszer egy bánatos emléket és ahányszor a blogomban járok,mindig ott van elottem ,hogy ujra meg ujra elolvassam.
Szeretettel gratulalok ,mert nagyon szép!..babumargareta
Megjegyzés küldése