Életed
a napokkal forog,
hiányosak
a válaszok;
kellék
vagyok csupán,
hogy
mikor, miért és kinek,
mindez
napi talány.
Lépések
szóról szóra,
keringő,
felhívás a jóra;
fáj
ölelésed hiánya,
nem
pótol a rózsa,
a
szegfű, a mályva...
Napok
múlnak
válaszra
várva:
hogy
mikor, miért és kinek;
barátod
barátnőjét várja.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése