Nagypénteki
csönd,
némák
a harangok,
harangzúgás
nélküliek
a
tavaszi akkordok,
harag
nélküliek,
amit
mondok…
Ami
fáj, nagyon fáj,
vigasz
csak
a tavaszi
táj.
A jobban
szeretők
mindig a
szenvedők.
Ami fáj,
nagyon fáj,
továbblépni
mégis muszáj.
Te máshol, én
itt vagyok.
Ha
visszajönnek,
neked zúgják
a harangok,
jobban nem
szerethetlek,
mint ahogy
szeretlek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése