A rend

                                    Sutba dobott fogalmak, elvek,

                                    a felejtés szül rendet;

                                    kóbor kutya csahol

egy kuka mögül valahol;

öregeknek délelőtti program

ebédért állni tizenegytől

sorban;

fekete autó gumija csikordul,

minden tekintet

arra fordul…

Pénz csinál érdemet…

Hagyd, ó, hagyd az érveket!

Érzés

              

                                    Az élet rokkantjai

                                    korkülönbség nélkül;

                                    a tegnapot feledve, törölve,

                                    az ember a ma

miatt rémül.

Smink: hangzatos

szavak;

 nem várok semmit,

a múltba hánytalak.

Üzenet - 109.

A minap hallottam egy ismeretlentől: "Ne arról beszélj, hogy meghalt, hanem hogy hogyan élt!"

Vallomás

Megmutathatom,
ilyen vagyok, és nem más -
rövid vallomás.

Napló

A jövő évi állami költségvetési törvény tervezete szerint a szociális kiadások hetvenmilliárd forint körüli összeggel csökkennek.

            Mindez történik egy olyan időszakban, amikor a szociálisan rászorulók aránya nőni fog, és nem csökkenni. Mindez történik egy olyan időszakban, amikor - elsősorban vidéken – két minimálbéres szülő két gyerekkel már szociálisan rászoruló…

x x x

Hallgatom a magyar gazdaság teljesítőképességéről szóló híreket, beszámolókat. Ezek közé tartozik, hogy az idén két-három százalék közötti a gazdasági növekedés és jövőre is körülbelül ugyanennyi várható.

            Ezek a növekedési mutatók több mint a semmi, több mint amik néhány évvel ezelőtt voltak. Mondhatjuk, hogy önmagunkhoz képest jobbak vagyunk. Azt viszont látnunk kell, hogy Európában - néhány dél-európai országot leszámítva – magasabb százalékú a növekedés. Vagyis lemaradóban vagyunk Európa legtöbb országával szemben.

x x x

A hetvenes évek középső harmadában voltam középiskolás. Magyar tanárunk, Szabó András tanár úr, nekünk beszélt a Sztanyiszlavszkij-színházról, e módszer színészi játékáról.

            Azt már csak megemlítem, hogy ebben az időszakban – a hetvenes években - vált legendássá nálunk is Peter Brook rendezése, a Marat halála. Szabó tanár úr nekünk erről is beszélt.

            Ilyen tanárokat kívánok a mai diákoknak.

Üzenet - 108.

A jövő évi költségvetés lényege számomra: Kevesebb a mentőöv.

Üzenet - 107.

A kilencvenen felüli hölgyet megkérdezik, hogy mi a hosszú élet titka, mire ezt válaszolja: "Túl kell élnem ezeket."

Martfűi levelek - Érzelmi radar

Kedves Barátom,

az ember néha nem tudja megfogalmazni, hogy mit érez. Aztán olvasol valamit, látsz egy filmet, és a homlokodra csapsz, ez az, amit kerestél magadban, magad körül. Ott van előtted, ami napok, hetek… óta őrlődött benned.

            Sokadjára láttam a Szakíts, ha bírsz! című amerikai filmet. A nő és a férfi szeretik egymást, összekerülnek. Aztán az idő, a mindennapok szétrázzák őket. Amikor már mentenék a menthetőt, gesztusokat tesznek, tennének egymás felé, azok is balul sülnek el. Ez így megy egy darabig, aztán elválnak útjaik.

Akkor szakítanak, amikor már tudják, hogy hol rontották el, legalábbis így gondolják.

Úgy szakítottak, hogy szerették egymást.

Tulajdonképpen miért is nem találjuk meg egymást? Miért is nem tudjuk megtartani a másikat? Legfőképp akkor, ha szeretjük is.

Ehhez képest nincs mit csodálkozni azon, hogy pozitív érzelmi kapcsolatok sem tudnak kialakulni. Az még a jobbik eset, ha az emberek intelligens módon kitérnek egymás elől, vagy intelligens módon utasítják el egymást.

Nyújtod a kezed a másik felé, keresed az utat hozzá, és magadra maradsz.

Más szempontból a negatív kapcsolódás pillanatok alatt kialakul. Állítasz valamit X.Y-ról, s már nem is jöhetsz jól ki a helyzetből. Lehet napestig, hetekig vetyengeni, hogy akkor most hogyan is van ez?

Kedves Barátom, ismét a Szakíts, ha bírsz! című film története.

Nem arról kellene szólnia az életnek, hogy legalább azok megtalálják egymást, megmaradjanak egymásnak, akik szeretettel, szerelemmel vannak a másik iránt? Szerintem igen.

Ebben a hitben üdvözöl barátod:

Napló

Elhunyt Margitai Ági színésznő, hetvenhét éves volt.

        Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy a kilencvenes években láthattam játszani a Szolnoki Szigligeti Színházban. Színészi játéka varázsának személyes megtapasztalása nekem érték.

           Éppen csak kamasz voltam, amikor láttam a Fiúk a térről című magyar filmet, amit Szász Péter rendezett. Fiatal csinos nőt alakított benne, akibe mindjárt szerelmesek lettünk, mi, fiúk.

               A filmben partnere volt többek között Bujtor István, Kovács István.

           Szerettük a srácokkal ezt a filmet. Bunyós film volt. A film politikai töltete, üzenete nem különösebben érdekelt bennünket. Annál inkább Margitai Ági, Bujtor…

             A film utolsó jelenetei nagyon belém ivódtak. A fiúk „harcoltak”, verekedtek a térért. Mert az élet megy tovább. Nekik még volt terük.

x x x

A történelem nagy tanítómester. A magyar történelem nekünk még inkább.

            Történelmi emlékek alapján mondom, nem jó látni, hogy kurucok akarnak labanckodni.   

Martfűi mozaikok - Egy döntés margójára

Túl vagyunk az önkormányzati választásokon. A választási eredmények ismertek, amiket lehet magyarázni így is, lehet magyarázni úgy is, az eredmények azonban ténykérdések.

       Az újonnan megválasztott képviselő-testület első vitatott döntése, hogy a leköszönt polgármester-asszony részére háromhavi jogszabály alapján adható jutalomról döntött.

       Akik ellenzik, vitatják ezt, úgy gondolják, hogy a régi polgármester érdemtelen erre, mivel a választók nem választották meg. Megjegyzem, ha megválasztották volna, ez a kérdés föl sem merül.
       Jómagam is egyetértettem ezzel a döntéssel, a támogató döntésem indokai: Véleményem szerint Martfű az elmúlt nyolc évben, vagyis az elmúlt négy évben is fejlődött. Az elmúlt négy év eredményei ebből a szempontból: Egészségház, piactér, sportcsarnok, középiskola, energetikai fejlesztések… Az önkormányzat ingatlanokat vásárolt. Az önkormányzat az általános iskolás gyerekek úszásoktatását támogatja.... Az előző négy évet az önkormányzat anyagi tartalékokkal zárta.
       Ezek megvannak, ezeket a város elérte, ezekkel a város több lett, nem kevesebb. Ez akkor is így van, ha utólag sokan vitatják. Az „utólag” szót szeretném hangsúlyozni, mert folyamatában nem vagy alig vitatta ezeket bárki is, az önkormányzati választást megelőző kampányban lettek bölcsek sokan.
       Az általam említett eredményeket megalapozó teljesítményben dr.Kiss Edit polgármester-asszony munkája is benne van. Ezt gondolhatta a testület is.
       Megjegyzem, hogy a magam részéről örülnék, ha a jelenlegi önkormányzati ciklust legalább ilyen paraméterekkel tudná az önkormányzat zárni a jelenlegi polgármesterével. A félreértések elkerülése érdekében, ezzel nem dr.Papp Antal polgármester úr szándékát, készségét és képességeit kérdőjelezem meg, hanem a jelenlegi magyarországi realitásokból, ezen belül is az önkormányzatok és legfőképp Martfű lehetőségeiből indulok ki.
         A magam részéről a város, illetőleg az itt lakók érdekeit fogom szolgálni a következő önkormányzati ciklusban is, ennek érdekében mindenkivel együttműködök, különösen a város polgármesterével, képviselő-társaimmal, a polgármesteri hivatal munkatársaival és a martfűiekkel.

        Utóirat: Ezzel az írással nem szeretnék vitát generálni. Egy kérdés hangzott el a képviselő-testület tagjai felé, így felém is. Erre próbáltam válaszolni.  

   

Utazás feléd

Utazás feléd
térben és időben,
szüntelen keresem
társam a nőben.

Visszafelé
minden egyszerű,
tudjuk, hol a tövis,
hol a kazalban a tű.

Előttünk kanyarok,
félelemcsavarok,
hitek és remények,
sejted a holnapot.

Utazás feléd
térben és időben,
szüntelen keresem
társam a nőben.

Móricz Zsigmond

- ajánló sorok Szilágyi Zsófia Móricz Zsigmond című könyvéhez -

Sok jó könyvet írnak mostanában, és ez nagyon jó. Ezek egyike Szilágyi Zsófia Móricz Zsigmond című monográfiája (Kalligram Kiadó, 2013.).

       Nem a szó klasszikus értelmében vett monográfiáról van szó. Értelmezi, adott esetben újraértelmezi a Móricz-életműhöz kapcsolódó kritikus kérdéseket, véleményeket. Nem tudóskodó okfejtéseket olvashatunk. A könyv rendkívül olvasmányos, szinte letehetetlen. Ritka kivétel ebben a műfajban, egy több mint hétszázötven oldalas könyv esetében.

        Az idén van a rendszerváltás huszonötödik évfordulója.. Olykor elcsodálkozunk, hogy mennyi minden volt ebben az időszakban. Móricz 1942-ben halt meg. Ha visszafelé nézzük a huszonöt évet, és 1917-től nézzük, hogy mi minden történt vele, számba venni se egyszerű.

         Életének, életművének legfontosabb kérdései, területei:  Népi vagy modern, vagy mindkettő? Móricz és az első világháború, és a Tanácsköztársaság, és Trianon. Móricz és Ady, Babits, a Nyugat folyóirat, majd a Kelet Népe. Móricz és a zsidóság. Móricz és a népiek.

         Lehazaárulózzák, szeméremsértés elleni pert indítanak vele szemben.

       Nem szobairodalmár volt, járta az országot, az elszakított országrészeket. Ott van a nagyrévi arzénes per tárgyalásán.

       Zaklatott, kanyargós magánélete volt. Az első felesége öngyilkos lett, a másodiktól elvált. Aztán jött, ott volt Magos Olga, őt követte Csibe, akit nevelt, majd akitől fia született.

        És közben rengeteget dolgozik, ír, újságot szerkeszt. Folyamatosan harcol a pénztelenséggel.

      Szilágyi Zsófia egy nagyívű pályaképet rajzol. Mindeközben megerősítést kapunk, hogy olvasnunk kell Móriczot, egy nagy író jelentős műveit.

       Láthatunk egy magatartás-mintát is. Móricz sosem tért ki a társadalmi problémák elől, fölvállalta azokat, szolidáris volt írótársaival.

A szeretet akadálymentes

                     

Ahogy öregszek, egyre jobban megviselnek ezek a rendezvények. Lelkileg nehezen bírom.

            Sérült, fogyatékossággal élő emberek kulturális fesztiválja. Vers, jelenet, ének, tánc.

            Mindig megfogadom, hogy nem vállalok többet semmilyen szerepet, de amikor jön a felkérés a szervezőktől, vállaljam el a zsűritagságot vagy akár az elnökséget, nem tudok ellenállni. Aztán a rendezvény után napokig nem találom a helyemet.

            Egy középsúlyos értelmileg sérült középkorú nő tízperces Romhányi József rímes paródiáját adja elő. Egy speciális általános iskola szintén értelmileg sérült tanulói csinosan felöltözve a Fogj egy sétapálcát! Slágerre táncolnak…

            Nagyon ügyesek. A tízperces szövegmondás bárkinek a becsületére válna. Az előadó a szöveget el is játssza.

            A gyerekek a zene ritmusára összehangoltan mozognak. A koreográfus szép és jó munkát végzett.

            Nézem a felkészítő nevelőket, együtt izgulnak a fellépőkkel. Amikor a produkciónak vége, velük együtt örülnek.

            A sérült emberek legtöbbjében is megvan a szereplési vágy. Az esetükben sosem a művészeti teljesítmény a lényeg.  Nekik már az is feladat, hogy kiállnak a nézők elé.

            Ha lehetőségem van rá, ezeket a gondolatokat elmondom minden egyes alkalommal. Most is.

            A műsor végén beszélgetés a fellépőkkel, a nevelőkkel, a nézőkkel. Egyszer csak megáll előttem egy szemüveges, rövid hajú, kissé pufók tizenöt év körüli fiú. Kezet nyújt.

            - Hoogy híívnak? – kérdezte.

            - Béla. És téged?

            Néhány pillanatig tétován álldogál előttem az értelmileg sérült fiú.

            - Saajnállaak, hogy iilyen széékben üülsz – mondta jobb kezét a bal vállamra téve.

            Néztem ezt a fiút némán, nem bírtam szólni. Csak ültem kerekes-székembe szögezve.

Egy régi dal

                                               Egy régi dal,

                                               egy régi kép,

                                               új az ének,

                                               várod az estét,

                                               az emberek félnek;

                                               egy régi dal,

                                               egy régi kép,

                                               kérés a reménynek,

                                               miért és kinek,

                                               minek éljek?

                                               Egy régi dal,

                                               egy régi kép,

                                               túl az őrültségen,

                                               a napi keménységen.

                                               Szólj a halál

                                               jegyesének!

                                               Egy régi kép,

                                               egy régi dal,

                                               tánc az éjszakába;

                                               nem enged, visszatart

                                               szívem kalodája;

                                               egy régi dal,

                                               egy régi kép,

                                               forgás a tegnapból

                                               a mába,

                                               egy lépés a halálba;

                                               egy régi dal,

                                               egy régi kép,

                                               zuhanás az éjszakába,

                                               ölelésre várva;

                                               egy régi dal,

                                               egy régi kép,

                                               új az ének,

                                               álomba zuhant

                                               idegek,

                                               ölel sötétje

                                               az éjnek