Múlnak a percek,
rossz nélküled…
Ha behunyom szemem,
itt vagy előttem, velem;
érzem tested hevületét,
veszem a kémia üzenetét.
Két karodban pihenek,
légiesen szárnyalok veled;
röpít a szerelem
föld fölött az egeken,
fönt a kékben
szeretni már szépen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése