Mélyről

Naszvadi Judit - Kőrösi Papp Kálmán:

Mélyről

- soroksári történet -

 

 

Lebilincselő és egyúttal megrendítő kisregény a Mélyről.

            Lebilincselő, mert nem tudtam letenni, sőt, vártam volna a folytatást. A szöveg meg a képi világ nagyon összhangban van egymással. A képek Kőrösi Papp Kálmán munkái.

            Megrendítő a szöveg tartalma miatt. A történet a társadalmi mélyről szól, amire a cím is utal. Csodálatosan megírt kisregény, a nyelvezete költői. Nemhiába Naszvadi Judit költő is.

            A kisregény alcíme, soroksári történet, balladai tömörségű és szépségű. Az előszóban Akarnay Tibor magántörténeti szociográfiának tekinti, a személyes vonatkozások miatt énkönyvnek, éniratnak.

            A történet egyébként nyomasztó. Egy kislány szemszögéből látjuk az eseményeket, ami többnyire menekülés volt az anyával. A kislány akár a szerző maga is lehet.

            Olyan döbbenetes mondatok vannak a kisregényben, mint: „Már egész kislány koromban elhatároztam, mi leszek, ha meghalok.” Vagy: „Egykor régen élet volt a házban.”, „…diszkréten elhallgatott távolságtartás ékelődött a felnőttek közé…”.

            Naszvadi Judit kisregényéből tudom, hogy a magánynak vannak mélységei. Ezt eddig csak éreztem, de nem tudtam megnevezni.

            Korai találkozás a demencia következményeivel. Találkozás az élet elesettjeivel, valamennyien a „saját univerzumuk foglyai”, de itt is fölsejlik a „derengő vidámság”.

            A kisregény képek laza fűzére, akkor van vége, amikor anya és lánya elköltöznek Soroksárról.

            De valóban vége van a történetnek, a képek sorozatának?

 

(Szülőföld Könyvkiadó, 2021., Szombathely)

 

 

                                               Urbán-Szabó Béla