Nagypénteki csönd,
némák a harangok,
harangzúgás nélküliek
a tavaszi akkordok,
harag nélküliek,
amit mondok...
Ami fáj, nagyon fáj,
vigasz csak
a tavaszi táj.
A jobban szeretők
mindig a szenvedők.
Ami fáj, nagyon fáj,
továbblépni
mégis muszáj.
Te máshol, én itt vagyok.
Ha visszajönnek,
neked zúgják a harangok,
jobban nem szerethetlek,
mint ahogy szeretlek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése