2013. január 12., szombat

Idézetek - 16.





„Mi tagadás, félelmem a talpamig ér.”

x x x

„Éljen a szabadság, ha már végre eljött.”

x x x

„A friss halott némi kis tekintélyt kölcsönöz az itt hagyott élőknek is.”

x x x

„Nem szelídített törvényszerűséggé megalkuvást. Azt tartotta, nem érdemes a vízbe szarni, mert nem lehet elúszni tőle.”

x x x

„De az, hogy a világon lényegeset nem változtathatok, mentségem sem lehet. Elismerem, egyetlen ember rémítően keveset tehet. De azt a keveset legalább minden körülmények között meg kell tennie. Nekem is, másnak is. Az, hogy kevés a lehetőségem, nem menlevél arra, hogy semmit nem kell megkísérelni sem.”

x x x

„De tudnod kell, csúnya dolog a világ, ha nem létező tekintélyt védeni fog össze.”

X x x

„A valódi tekintély nem szorul védelemre. Az áldolgokat meg hiába védik.”

x x x

 „Nem okosnak látszani szeretnék, megoldást keresek.”

x x x

„Mindenki maga dönti el, mikor, hogyan hagyja magára a barátait.”

x x x

„A sok pénz igyekszik elmosni a korkülönbségeket.”

(Fejes Endre: A fiú, akinek angyalarca volt)


Nincsenek megjegyzések: