Napló

"Nincsenek meg a szakközépiskolai képzéshez szükséges tárgyi és infrastrukturális eszközök a Mozgásjavító Általános Iskola, Szakközépiskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Diákotthonban", így hangzik az indokolás, amely alapul szolgált a budapesti mexikói úti intézményben a középiskolai oktatás megszüntetéséhez.Azt már csak mellékesen jegyzem meg, hogy az iskolának az érintett részét pár évvel ezelőtt újították föl több milliárd forintért.

       Akkor itt most megint kidobtunk egy csomó pénzt az ablakon? 

       Miért csak most tűnik fel, hogy hiányzik egy-két feltétel? 

       Akkor valaki hibázott korábban? 

       Nem egyszerűbb a hiányosságokat pótolni, mint megszüntetni az oktatást?

       Nem inkább építkezni kellene, "a rombolás" helyett? 

       Mi következik mindebből?

       Ismét a sérült embereken akarnak spórolni, és ismét a sérült gyerekeken. 

   Ahhoz, hogy ezek a gyerekek felnőttként sikeresen rehabilitálhatók legyenek, a rehabilitációjukat gyerekkorban kell elkezdeni. Amit gyerekkorban elmulasztanak azt később nem lehet pótolni. Ami tíz év múlva hiányozni fog, kin fogjuk számon kérni? 

       Nádas Pál évtizedekig volt igazgatója az intézménynek. Úgy ment el nyugdíjba, hogy egy modern intézményt hagy az utódjára. Kíváncsi lennék, mi a véleménye a mostani történésekről? Mi a véleménye arról, hogy egy döntéssel tönkre lehet tenni évek munkáját?