Semmi nem biztos.
Úgy tűnt, hogy a Nemzetközi Pető Intézet pénzügyi gyorssegélyt kap az illetékes minisztériumtól a működőképesség fenntartása érdekében. A hírek négyszázmillió forintról szóltak. Pár nap múlva kiderült, hogy ez a pénz tulajdonképpen az a pénz, amit egyébként is meg kell kapnia az intézménynek december 31-ig. Vagyis ez nem plusz pénz.
Tegnap a parlament Szabó Tímea ellenzéki képviselő javaslatát, hogy a költségvetési tartalék terhére ötszázmillió forintot kapjon az intézmény, a kormánypárti képviselők leszavazták. Ezzel együtt viszont stadionépítésre milliárdokat szavaztak meg a költségvetési tartalék terhére.
Ma ez az értékrend a kormánypárti képviselők körében. Egy gesztus erejéig sem futja. Hol van ilyenkor a keresztényi érzület, az irgalmasság? Miért tolakszik oda is a politika, ahol semmi helye?
Mellesleg még mindig csendes tudomásulvétel az érintettek, az intézmény, a szülők, a nagyszülők, az érdekvédelmi szervezetek részéről.
x x x
A minap mondta egy polgármester beszélgetésünk során: "2010-ben nem olyan polgármesteri feladatokra kapott felhatalmazást a település választóitól, mint amilyeneket ma kell ellátnia a változtatások miatt."
x x x
Fejes Endre író 90, Juhász Ferenc költő 85 éves. Richárd Wágner zeneszerző 200, Gárdonyi Géza író 150, Füst Milán költő, író és Tersánszky Józsi Jenő író 125 évvel ezelőtt született.Inkább róluk kellene többet szólnunk, nem a napi politikáról.
1 megjegyzés:
Új Pató Pálok?
A régi, (értsd a szocializmus előtti) időkben, a testi fogyatékosság, a fizikai munkára való alkalmatlanság kényszerítő erő volt a tanulásra, művelődésre, mert csak ez menthette meg a „fogyatékost” a koldulástól, és jutatta megélhetéshez.
Sztálint (Dzsugasvili elvtársat) egy gyerekkori meggylopás, fáról való leesés következtében elnyomorodott jobb kar jutatta be a papi szemináriumba és indította el a „karrier” útján.
Sánta volt Petőfi, Ady Endre, kacsa (sérült) kezű volt Tamási Áron. A kevésbé, (de általam ismert) fogyatékos, (rossz lábú) volt DR. Gáspár Gyula, matematika professzor, a Miskoci Egyetemen, Jávorkúti András az OTP Miskolci Fiók vezérigazgató helyettese, Gulyás Mihály a Napjaink Irodalmi Folyóirat Főszerkesztője, Feledi Gyula grafikus művész, mindnyájan szorgalmuk, tanulásuk révén szerezték meg a maguk helyét az életben.
Másrészt a munkátlanság, a henyélés okozta elbutulás, szellemi, és jellembeli leépülés folytán értéktelenné züllött nemesség használhatatlanságán kesereg II. Rákóczi Ferenc Az emlékirataiban, Széchenyi István a Hitel című könyvben.
Korunkban a nemesség kényszerű szerepét a rokkantnyugdíjasok töltik be. Úgy Pató Pálosan „Munkátlanság csak az élet, van életem, mert henyélek! (Nem kap munkát, ha akarna sem!) És „Nem írok, nem olvasok” —inkább iszogatok!— és leépülve követelődzik a maga úri módon történő eltartásáért, igaz nem a nemesség, hanem a rokkantság okán! A szemtorna baromság mire jó!
Megjegyzés küldése