A kövér nő,
ha összefutunk az utcán,
mindig mosolyog rám,
és kacsint,
két cinkos, akiknek
közös titka van.
Ahogy elsöprő lendülettel nevet,
a feltörő robaj alatt hullámzik
a teste.
A látvány mosolyra késztet,
s fölvillanyozódik körötte
az édes vidámság.
Egy ember, egy nőalak,
aki bármit tesz,
mindent
belead.
A mosoly, a kacsintás,
a némelykori nevetés
a kövér nőtől,
az is segít,
és szívem a holnapra kedvet kap.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése