2016. március 25., péntek

Napló

A következő írást néhány - közel nyolc - évvel ezelőtt írtam, sajnos semmit nem veszített aktualitásából. Sőt, ha lehet mondani, valahogy mindennek rosszabb a kicsengése. Íme az írás:



Virágvasárnap


Készülődés a nagyhétre, a tavaszra…. Vagy már a nyárra?
            Sokunk előtt ismert lehet a történet: Gróf Széchenyi István a tizenkilencedik század első harmadában egyszer csak fölállt és egy évi javadalmát fölajánlotta a magyar nemzetnek. Tudta, hogy a fejlődéshez, a reformokhoz nagyon sok pénz kell. Jelképesen ezzel a példázatszerű cselekedettel vette kezdetét a reformkor.
            Széchenyi nem mások zsebében kívánt kotorászni, nem a jobbágyság megsarcolására tett javaslatot…. A közös asztalra tett az övéből.
            Ja, azok ilyen idők voltak!
            Mindennek ideje vagyon. Ma minek van ideje?
            Széchenyi óta sokat változott a világ, de a reformokhoz még ma is nagyon sok pénz kell.  Ezért nem hiszek a ma lépten-nyomon meghirdetett reformokban, abban, ha egy reformot megszorításokkal, pénzelvonásokkal kezdenek, és nem mondják meg, hogy az így felszabadult anyagiakat ezen és ezen a területeken fordítják fejlesztésekre. Ez az, ami, de nem reform.
            Ne vegyük el a szavak értelmét! Adjuk vissza azt! Ez pénzbe sem kerül.

x x x

Készülődés a nagyhétre, a tavaszra…. Vagy már a nyárra?

            „A magyarok a legpesszimistábbak az Európai Unió 27 tagállamában 2008. nyár elején végzett felmérés szerint..”

            „Magyarország népessége
2001.: 10 millió 200 ezer,
2008.: 10 millió 40 ezer.

            „Magyarországon a nők 1/3-a nem szül gyermeket.
A 18 éven aluliak száma 2 millió 150 ezer.
100 megszületett gyermekre 70 terhesség-megszakítás jut.
3 gyermek közül legalább 1 olyan anyától születik, akinek nincsen férje.
850 ezer gyermek – üt gyermek közül kettő – szegénységben él.”

            „Válás
2001.: 1000 házasságkötésre 559 válás,
2007.: 1000 házasságkötésre 610 válás.”     

„ Nyugdíjban
Közel 3 millió nyugdíjas él Magyarországon. Közülük 2 millió töltötte be a nyugdíjkorhatárt.
A létminimum összege 2007-ben 60 ezer forint volt.
A nyugdíj minimális összege 29 ezer forint.
A nyugdíj átlagos összege 74 ezer forint.
A 3 millió nyugdíjas közül 100 ezer nyugdíjas kap havonta 150 ezer forintnál magasabb nyugdíjat”

„Orvos
2001: Magyarországon 38 000 orvos dolgozott.
2007: Magyarországon 33 000 orvos dolgozott.”

„Adó
Magyarországon 100 forint jövedelemből 70 forintot elvesz az állam adóba.
Ausztriában 100 euró jövedelemből 43 euró az adó.”

            A fenti idézetek - adatok - Csendes Csaba „Hozz rá víg esztendőt…” – Magyarország állapota 2008. nyarán című írásából valók, az írás a Hitel című folyóirat 2008. októberi számában jelentek meg.
             Ezeknek az adatoknak is a figyelembevételével kellene terveznünk a jövőt 2009. tavaszán Magyarországon.

Nincsenek megjegyzések: