Pünkösd üzenete

A szeretet egynyelvű, gesztusait mindenütt értik. Érteni pedig ott van bármit is, ha vannak erre irányuló szándékok, jelek.

            Az alapprobléma már a szándékoknál van. Ki akar itt a szeretet nyelvén beszélni,

       Ez megmaradt a közösségek – és a minél inkább kisebb közösségek – privilégiumának. Elsősorban nem vallási közösségekre gondolok.

          Miért van az, hogy a politikai adok-kapok írásoknak nagyobb az olvasottságuk, mint a szeretet tanításának?

         Amikor 2008-ban kitört a gazdasági válság, egyik barátom fölvetette - jobboldaliként -, hogy társadalmi kiegyezésre volna szükség a politikai erők között. Ma már ő sem beszél erről.

        Ma, amikor Kiss János filozófus – liberálisként – fölveti ugyanezt, éppen csak megmosolyogják. Úgyis mondhatnám, a téma nem aktuális.

     Az egyik tévécsatornán ismét megnéztem Az utolsó szamuráj című filmet. Egyik másik barátommal, aki már sajnos nincs közöttünk, időről időre megnéztük ezt a filmet, együtt is és külön-külön is.

        Nekünk ez a film a küzdésről, a méltósággal való veszteni tudásról, a szeretetről és a szerelemről szól. És leginkább arról, hogy az ellenfeleinket is tisztelhetjük, becsülhetjük.

         Nekünk ez a film rengeteg - lelki – erőt adott, és nekem ad a mai napig is.

         Pünkösd üzenete is adja ezt az erőt. Halljátok meg!