2011. április 4., hétfő

Napló

Az ember írja ezeket a blogbejegyzéseket, csak írja. Olyan, mintha a saját szobrunkat vésnénk, csiszolnánk. Majd csak lesz belőle valami!
       Egyik ismerősöm mondta, hogy valaki meghalhat és egy életmű marad utána a neten. Bármilyen abszurdnak hangzik, még igaz is lehet.
       A jövendő blogolvasókat nem irigylem. A tengernyi oldalon kellene megtalálniuk... Na mit is?! Azt a néhány életszerű szobrot, amit érdemes a könyvjelzőbe tenni.

 x x x

Az egyik oldalon olvasom, hogy még nem tanultunk meg kulturáltan vitatkozni a net világában. Hát hogy tanulhattunk volna meg, amikor egyébként sem tudunk! Miért pont itt tudnánk! 
       Egyek vagyunk. Neten kívül és a neten is. Amilyenek egyébként vagyunk, olyanok vagyunk a világhálón is. Itt vagy ott nem különbek.

x x x

Jászfelsőszentgyörgyön voltam, Szolnokról indultam. Még mindig sok a belvizes föld, holott már napok óta nem esik. Szomorú látvány.  

Nincsenek megjegyzések: