2012. október 3., szerda

N Y Í L T L E V É L



- mozgássérült sorstársaimhoz -



1./ A szociális ellátások felső határa mértékének meghatározására vonatkozó kormányzati elképzeléseket vegyük komolyan magunkra nézve is.

2./ Az egy dolog, hogy ma miről szól a kormányzati kommunikáció és mi lesz a végső jogi szabályozásban. A korábbi – tavalyi – jogszabályi változások folytán a mostani kormányzati elképzelések bármikor kiterjeszthetőek a rokkantsági és rehabilitációs ellátásra is.

3./ Azokra az ellátásokra, amelyekre a kormányzati kommunikáció szerint vonatkozna a jelenlegi szabályozás, ma is szigorú szabályozás van hatályban a jogosultsági feltételeket illetően. Ezek – további – szigorításával összefüggésben is minimális megtakarítás érhető csak el. Ezzel mintegy azt kívánom nyomatékosítani, hogy kétségeim vannak a tekintetben, hogy a kormányzati szándék az általa hirdetett ellátási körnél megállna.

4./ Ne essünk abba a hibába, hogy azzal hitegetjük magunkat, hogy megússzuk. Az elmúlt két év alatt még egyszer sem úsztuk meg.

5./ Mi következik a fentiekből? A javaslataim:

5.1. Már most tiltakoznunk kell, hogy a kormányzati elképzelések még csak véletlenül se érintsék a rokkantsági és a rehabilitációs ellátást.

5.2. Folyamatosan kommunikálnunk kell, hogy már most milyen – elsősorban anyagi – helyzetben van a rokkant emberek többsége. Célzottan kell szólnunk a hatóságokhoz, az országgyűlési képviselőkhöz és tisztségviselőkhöz, a pártokhoz, az egyházakhoz. Külön célcsoportnak tekinteném az országgyűlési képviselők házastársait. Külön kellene megszólítanunk a köztársasági elnök urat.

5.3. Hangsúlyoznunk kell, ha a jogi szabályozás során további hátrány éri a rokkant embereket, a lehetséges érdekvédelmi eszközökön és a törvényességen belül, semmilyen eszköztől nem riadunk vissza.

5.4. A médiát folyamatosan el kell látnunk esetekkel.

6./ Ne mondjunk azt, hogy mit miért nem érdemes csinálnunk! Mivel a megoldás kulcsát nem ismerjük, folyamatosan próbálkoznunk kell mindennel.

7./ Már most tiltakoznunk kell a legeslegújabb „ötlet”, a rehabilitációs közmunka ellen.

7.1. Ez nem az a rehabilitáció, amit ígértek.

7.2. Ez is csak közmunka, ami jelenleg három hónap lehet egy évben maximum.

7.3. Ez mire megoldás? Honnan lesz rá pénz?

8./ Partnereket kell keresnünk az érdekvédelmi szervezeteknél, a művészeknél, tudósoknál, sportolóknál. Arcokat kell keresnünk és találnunk magunk mellé.

Kelt: 2012. október 03.


                                                                                                      


1 megjegyzés:

Lybus írta...

Sok mindennel egyetértek, szerintem az elmúlt 20 éveben sem úsztunk meg semmit sem .... igen, arcokat kell keresnünk ... de ki áll velünk szóba? az unoka öcsém ( Cipő ) pl egy lépést sem tesz, hacsak a sztárságukat nem lehet még feljebb vinni .... a média csak a celebekkel foglalkozik ... Persze, igazad van próbálkozni kell, nem szabad feladni !