Azt, hogy egy fogyatékossággal élő, egy megváltozott
munkaképességű ember milyen körülmények között él ma Magyarországon, számtalan
tényező együttes hatása határozza meg. Itt most csak példálódzó jelleggel
említek meg néhányat: lényeges, hogy az adott személynek milyen gyerekkora
volt, milyen feltételek között szocializálódott, milyenek a családi, jövedelmi
viszonyai, milyen az egészségi állapota…
Most
a jövedelmi viszonyokra térnék ki részletesebben.
A
mindenkori kormányok a megszorítások előestéjén szeretnek arra hivatkozni, hogy
az állam sokat – erején felül – költ az egészségügyi, szociális … kiadásokra.
Mihez képest, kérdezhetjük mindjárt?
Európai
viszonylatban az elmúlt harminc évben ez sosem volt igaz. A GDP-arányos
ráfordítások tekintetében Magyarország az európai országok között az utolsó
ötödben volt mindig.
A
megszorítások, a ráfordítások csökkentésére a leggyakrabban elhangzó másik érv,
hogy az ország gazdasági teljesítőképessége indokolja a visszafogást. Ez a
hivatkozás annyiban sántít, hogy mindig arra van pénz, amire a politikai
döntéshozók akarják.
Az
viszont tény, hogy a különböző ellátási formákban juttatott összegek rendkívül
alacsonyak. Az átlag rokkantsági ellátás hetvenezer forint körül van.
Az
is látszik, hogy a többféle jogcímen – például rokkantsági ellátásként,
fogyatékossági támogatásként és mondjuk munkabérként – kapott jövedelmek
együttes összege is legfeljebb százharminc-száznegyvenezer forint körül van. Ez
még mindig alatta van az átlag magyar nettó jövedelemnek.
A
három évvel ezelőtt elkezdett rendszer-átalakító jogszabályi változások
következményeként - a változással érintett személyek esetében – az említett
jövedelmi viszonyok összességében még csökkentek is. Sőt, vannak esetek, amikor
megszűnik az ellátás.
Mindent
összevetve megállapítható, hogy a sérült emberek ellátottsági mértéke nagyon
alacsony. Ez a társadalmi réteg összességében elszegényedő, egyre inkább a
társadalom perifériájára szorul.
Egy
pozitív irányú fordulatnak először is a további elszegényedést kellene
megállítania. A jogszabályi változások, változtatgatások önmagukban nem
elégségesek, ha a különböző ellátások mértéke nem emelkedik.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése