Az
idei nyár szörnyű volt, már-már élvezhetetlen.
Egyrészt a forróság miatt. Hetekig
volt közel negyven fokos hőség. Ilyenre még nem emlékszek.
Másrészt
nagyok a közéleti, kulturális és ismeretségemben a veszteségek. Elhunyt Fejes
Endre író, Pószler György irodalomtörténész, Karátson Gábor író, festő, Czeizel
Endre orvos, genetikus…, János bácsi, Marika néni…
Haláluknak
alig-alig volt visszhangja.
x x x
Nehogy azt higgyük, hogy a
migránsok problémái új keletű problémák.
Oriana Fallaci olasz író, újságíró több mint tíz évvel ezelőtt megírta,
hogy baj van, baj lesz, Kertész Imre szintén közel tíz éve… Senki nem figyelt
rájuk, a politikusok a legkevésbé.
Egy
évvel ezelőtt még inkább lehetett tudni, hogy baj van, baj lesz… Senki nem
törődött vele.
Most
meg úgy teszünk, mintha derült égből villámcsapásként érne bennünket ez a
probléma, ez a krízis.
x x x
Most azt hisszük, hogy a mai
Magyarországon a migránsok a legnagyobb probléma. Nagy probléma, még csak azt
sem mondhatnám, hogy a súlyának megfelelően beszélnének róla, foglalkoznának
vele, de…
De
volt, van ekkora felhangja, hogy ötszázezer hazánkfia ment el feltehetően
véglegesen az országból. Ha csak ideiglenesen, az a jobbik eset.
A
Questor-károsultakon kívül érdekel még valakit a Questor-ügy?
Érdekel
valakit az érintetteken kívül, hogy éppen most rajzolták át a felsőoktatást, a
kormányzati struktúrát?
Kit
érdekel, hogy az állami földvagyon jelentős részét éppen most készülnek
„kiárusítani”?
Kit
érdekel …?
Majd
évek múlva csodálkozunk, hogy nem is gondoltuk volna…
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése