- filmajánló -
Miért van az, hogy egy
fekete-fehér film ma a legnézettebb film Lengyelországban és ez a lengyel film
a legnézettebb nemzetközi szinten is? Miért van az, hogy lényegében egy
kamaradarab éri el mindezt? Miért van az, hogy filmes eszközökben puritán film
fogja meg a nézőt?
Az
Ida című film titkai az ezekre a kérdésekre adott válaszokban vannak.
Anna
kolostorban nevelkedett. A szerzetesi fogadalomtétele előtt megkeresi az általa
nem ismert nagynénjét, Wandát, aki szórakozásban folytja életuntságát, aki
alkoholista és szexmániás. A két nő lassú egymáshoz közeledése a film leginkább
kidolgozott része.
Együtt
mennek felkutatni, hogy mi történt a családjukkal, Anna szüleivel, Wanda
kisfiával.
A
történetük a második világháborúba nyúlik vissza. Anna Wandától tudja meg, hogy
ő zsidó és nem Anna, hanem Ida. A családjuk halálát nem a németek okozták,
hanem a szomszédjaik, akiknek kellett aa földjük. Ida azért maradt életben,
mert nem nézett ki zsidónak.
A
háború után Wanda kolostorba adta Idát, ő pedig ügyész lett, védte a kommunista
rendszert. Megcsömörlött az életétől, a rendszertől. Próbálja lebeszélni Idát a
fogadalomtételről, ne mondjon úgy le az életről, hogy nem is ismeri mi az élet.
Wanda
úgy tud menekülni önpusztító életétől, hogy kisétál az ablakon, öngyilkos lesz.
Ida
belekóstol a Wanda által kínált életbe. Iszik, kipróbálja a szexet, a szerelmet
a szaxofonos fiúval. Aztán mégiscsak visszamegy a kolostorba.
Az
Angliában élő Pawel Pawlikowski rendező filmje, amely a legjobb idegen nyelvű
film kategóriájában Oscar-díjat nyert, puritánságával, fekete-fehér színeivel,
árnyaival revelációként hat.
Nehéz
a film után megszólalni. A hit ereje megtart, ez a különbség Ida és Wanda
között. Wanda már nem bírt hinni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése