2015. október 28., szerda

Martfűi levelek


Kedves Barátom,

még egy gondolat Esterházy Péternek az általa a betegségére vonatkozó bejelentéséről. A bejelentést követően sokan megkereshették újságírók, tévések az írót, hogy kérdezzék, hogy nyilatkozzon a betegségével kapcsolatosan. Esterházy mindenkit elhárít azzal, hogy nem beszél, nem nyilatkozik. De megigérte, hogy majd ír róla - ha eljön az ideje, ha úgy érzi, hogy kell.
       Nekem tetszik Esterházy hozzáállása. Nem hagyja, hogy a betegsége bulvártéma legyen.
       Barátom, a Mozgássérültek Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Egyesületének Kenderesi Csoportja 2015. október 17-én fogyatékossággal élő emberek kultárális fesztiválját rendezte meg. Az egész rendezvény nagyszerű volt, katartikus, külön-külön szólhatnék mindegyik szereplőről, csoportról.
        A bánhalmai értelmi fogyatékosok otthonának Csutka Jutka és csodacsapatának mozgásszínházi Szerelem című produkcióját szeretném kiemelni. A mozgás és a zene drámai egységben volt, a hatás fantasztikus.A csoport a darabot Itzhak Perlman által játszott zenére adta elő.
         Még akkor este megkerestem a zenét a YouTube-n. Így tudtam meg, amit addig nem, hogy Perlman mozgássérült.
         Azokon a felvételeken, amiket megnéztem, mindegyiken látszik,, ahogy kétmankósan a pódiumra biceg a világ egyik legnagyobb hegedűse. Mintha ezzel is tudatosítani akarná hallgatóságában, hogy egy mozgássérült is lehet a világ legjobbjai között. Nem magáért, hanem a többi sérültért tette, teszi mindezt.
        Hogy miért hoztam szóba ezt most? Igenis fontos, hogy hogyan viszonyulunk sajátosságainkhoz, betegségünkhöz, testi fogyatékosságunkhoz... Fontos ez önértékelésünk, méltóságunk szempontjából. És fontos ez egy-egy közösség, végsősoron a társadalom szempontjából.
         A minap hallottam egyik ismerősömtől: Amíg az ember húszéves, azt hiszi, hogy mindenki hülye. Harminc és ötven között belátja, hogy nem mindenki az. Ötven fölött pedig abban bízik az ember, hogy vannak nála  is hülyébbek.
        Egy-egy Esterházy után, egy-egy kenderesi rendezvény után, csendesen, szerényen bízok, hogy van remény.
         Ezzel búcsúzok most, üdvözöl barátod.

   

Nincsenek megjegyzések: