„Az ember évekig fújja az
ügyeletes zseni után az éppen legdivatosabbnak tűnő szavakat. Teheti bátran,
felelőtlenül. Eszébe sem jut végiggondolni, miket beszél. Gépisen mondja az
állandóan hallott szöveget. Ha véletlenül megérinti egy szerény szó értelme,
vagy bele botlik akaratlanul az eredménybe, melyet majomkodása hozott létre,
már más az ábra. Shaw írja Szent Johannájában, hogy más dolog dühödt haraggal
máglyát követelni egy bűntelen élő ember alá, és más az ártatlant megégni
látni.”
x x x
„Egy kis bajt abból is össze
lehet hozni, ha az ember nagyon odafigyel.”
x x x
„Értelmes ember nem hazudik
olyant, amiről azonnal tudni lehet, hogy nem igaz.”
x x x
„… már nem hisz feltétlenül a
pénz, rang, szülők társadalmi helyzete szerinti összetartozásban, s ennek
következtében az elkülönülésben sem.”
x x x
„Mondják, a kutya az emberhez
ragaszkodik, a macska a helyhez, ahol lakik. A gyík a boldogsághoz.”
x x x
„Ha a szavak értelmét egyetlen pillanatra megtalálod, veszélyhelyzetbe jutsz.”
x x x
„Használni akarom az előttem
járók tapasztalatát, s később az utánam jövők lendületét.”
x x x
„Rabja szép elképzeléseinek, hozzájuk
akarja alakítani a kevésbé szép valóságot.”
x x x
„Talán a tökéletessége sok nekem.
Jó néven vennék pár porszemet a cipőjén. Esetleg egy homályosabb foltot.”
x x x
„Valójában még ahhoz is
elhanyagolt, a maga mércéje szerint, hogy kilépjen az utcára.”
(Fejes Endre: A fiú, akinek angyalarca volt)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése