Hogy is van ez?

Kedves ismerősöm egyik írásomra reagálva írja, hogy "minden előzetes rémhír ellenére" továbbra is kapja a korábbi rokkantsági nyugdíjának megfelelő mértékű rokkantsági ellátást és a fogyatékossági támogatást. Azt viszont mintegy nehezményezte, hogy pont az érdekvédelmi szervezettől szenvedett el hátrányt, mert megszüntették a foglalkoztatását.

        Ismerősöm vélekedésében benne van a teljes magyar valóság. Mindent aszerint értelmezünk, ahogy az bennünket érint.

            Egy munkaviszony megszüntetése nagyon személyes és komoly ügy. Az érintett személy ezért akár jogosan és joggal meg is sértődhet, fölháborodhat.

            Fontos kérdés azonban, hogy miért került a munkaviszony megszüntetésére sor? Ha ezt végiggondoljuk ismerősöm esetében, pillanatok alatt eljuthatunk oda, hogy a munkaviszonyt megszüntető munkáltató kényszerhelyzetben volt. Kormányzati intézkedés következtében megszűnt a munkája, így a munkaköre is azzal, hogy megszűnt az érdekvédelmi szervezek korábbi feladata a lakások akadály-mentesítésével kapcsolatosan.

            Az eset arra jó példa, hogy megsértődök azon, ami engemet érint, a többi meg rendben van.  Hogy egyébként mindenki más érintettel mi történik, ahhoz mi közöm?

            A mai változásoknak a sérült emberek körében sok kárvallottja van, és egyáltalán nem azért, mert rosszhiszeműek voltak vagy csalók lettek volna.

            Súlyos problémának tartom, hogy ezek a kárvallott emberek gyakorlatilag semmilyen társadalmi szolidaritást nem tudhatnak maguk mögött. Sajnos még a hasonló sorsú emberek körében sem föltétlenül.