Azonosulás

Ajkamhoz közelít a szó

és már kimondod;

egy mély sóhajtás

és tudod bánatom.

Most is veled vagyok

és veled leszek odaát,

együtt éljük meg

a közös csodát.

Csillagvirágok - Egy az egyben

Hallgasd és értsd meg,

mit mondanak az égiek!

Van egy férfi

és van egy nő,

ami összetartozik,

az összenő.

Vagyunk mi ketten

egy az egyben,

vagyunk örök 

szerelemben.

Szíved hangja

Csendes vasárnap, 

te ott, én itt;

örülök, hogy látlak.

Csináljuk a dolgunkat,

feledjük múltunkat,

álmodjuk a jövőt,

érezzük a közösben

az erőt.

Magába olvaszt

tekinteted,

gondolat gondolatot

kerget, 

a képzelet

szárnyakat növeszt,

szíved hangját kövesd.

Ölelő ágak

Karjaid ölelő ágak,

teremtői a bennem

születő vágynak...

Sóhajunk a tegnapból

a mának,

szerelmünk nyugalma

a békétlen világnak...

Lettünk immár

mindenben társak,

megtartanak, nem

engednek az ágak.

Napló

Az idei irodalmi Nobel-díjat Bob Dylan dalszerző, dalénekes kapta.

     Az utca hírnöke volt mindig is, az amerikai kisember énekese. Ha kellett ttíltakozott a háború ellen.  

   Sokan nem értették a döntést, fanyalogtak. Krasznahorkai László író, aki maga is egyik várományosa volt a díjnak, azt mondta, nincs az a díj, amit Bob Dylan ne érdemelne meg.

x x x

2016. október 08-ával megszűnt a Népszabadság. Ettől a naptól nem jelenik meg a napilap és megszűnt a netes elérhetősége az archivumának is.

       Történt mindez egyik napról a másikra, mintha sosem lett volna. 

Csak mi

Közös az utunk
- mögöttünk össze-vissza -,
már csak mi magunk.

Zsákolt meleg

A falubeliek különc embernek tartották. Ha valamiért szóba került a neve, az emberek csak nevettek és legyintettek. Már-már azt is mondhatnánk, hogy elkönyvelték a falu bolondjának.

            Gergő bácsi egyszer meg is mondta:

            - Minden falunak kell, hogy bolondja legyen. Nekünk ő az.

          Egy tikkasztó nyári napon hárman álldogáltak a kerítésnél és nézték, hogy mit csinál Csupaszív Jeromos az udvaron. Zsákot tartott a kezében, széthúzta a száját, tartotta még egy darabig, majd összekötözte a zsák száját. A vállára vetette a zsákot, s mintha valami nehéz lenne benne, még roggyantott is hozzá. Lassan bevitte az alsóépületbe.

           Ezt megismételte kétszer, mikor Juli mama már nem bírta visszatartani magát a kíváncsiságtól:

            - Hát te mint csinálsz, Jeromos?

            A férfi megtörölte izzadt homlokát, és így szólt az utcabeliek felé:

            - Zsákolok egy kis meleget télire.

            Az emberek összenéztek, aztán hangos nevetésben törtek ki.

            - Az már igaz, hogy meleg van – így az egyik. – De ki hallott már ilyet, hogy zsákolni lehet a meleget.

            - Bolond beszéd! – tette hozzá a másik. – Bolond lyukból bolond szél fúj!

            - Akkor csak dolgozzál fiam! – Visította Juli mama.

            Jeromos legújabb bolondságának gyorsan híre ment a faluban. Volt mit beszélniük néhány napig a falubelieknek.

            Lassan elmúlt a nyár, aztán az ősz is, és beállított a tél.. Szokatlanul hideg volt, gyorsan fogyott a fa, amit télire gyűjtöttek az emberek.

            - És ilyenkor mi van Jeromos zsákba gyűjtött melegével? – emlékeztettek néhányan a nyáron történtekre.

            - Az ám! – kapták föl a fejüket erre többen.

            Egyszer csak arra lettek figyelmesek az emberek, hogy a falu ki van plakátolva: „Jeromos este a házában meleggel vár mindenkit.”

            - Ez meg már milyen bolond beszéd megint! – hitetlenkedtek soka.

            Azért a kíváncsiság sokakat összehozott Jeromos házában. Annyian voltak, hogy majd kinyomták a kis ház falát. Az emberek türelmesen várták, hogy mi lesz.

            Jeromos egy kis helyet kért. Leterített egy zsákot, kioldotta a száját.

            - Egy kicsit várjatok! – mondta.

         Kis idő múlva a férfiak kezdték levenni a kucsmájukat, az asszonyok megoldották a kendőjüket.

            - Kezd meleg lenni – mondogatták egyre többen csodálkozva.

            Közben beszélgettek. Volt, aki a vacsorája végét zsebre tette, nem akart lemaradni, most elővette és folytatta az evést. Az emberek jól érezték magukat a melegben.

            Jeromos hamiskásan mosolygott magában.

            - Aztán gyertek holnap is! – mondta a hazatérőknek.

            - Jövünk! – kiáltották vissza.

            - Halljátok, nem is olyan bolond a mi Jeromosunk! –nem győzött csodálkozni az egyik asszonyság.

            - Csak kitartson a zsákba gyűjtött meleg a tél végéig! – így a másik.

Imádság szerelmemért

Bizony mondom

az imádságom,

körbe jár,

szívemből 

szívedig száll.

Bizony mondom,

érted minden

szavam, gondolatom;

az Urat kérem,

tanítson meg

szeretni szépen.

Bizony mondom

egyfolytában,

egyként vagy nekem

a világban.

Bizony mondom,

lassan összeállnak

a részletek,

ma már tudom

érted és csak veled.

Bizony mondom

az imádságom,

veled minden könnyebb,

nincs fájdalom,

nincsenek könnyek.

Bizony mondom,

magamban mormolom,

imádságom

neked szóljon,

a végtelenbe fölemeljen,

hozzád szálljon.

Bizony mondom

az imádságom,

nemhiába mondom,

vagyunk immár

az Úrtól kapott 

kegyelemben,

vagyunk örök

szerelemben.

Napló

Kevés olyan esemény van, amivel szerintem a világon mindenki egyetért, egyetérthet. Ilyen Teréz anya 2016. szeptember 04-i szentté avatása.

x x x

Elhunyt Csoóri Sándor költő, esszéíró. A népi költők utolsó mohikánja. 

      A nyolcvanas években a Nomád napló esszéinek olvasása revelációként hatottak rám. Emlékszek, egyik barátommal éjszakákat átbeszélgettünk ezekről az írásokról.

   A rendszerváltás utáán közéleti kérdésekben ritkán hallatta a hangját, pedig lett volna miért megszólalnia, ha a nyolcvanas évekbeli nézeteiből indulunk ki.

x x x

Október másodikán megvolt a kvótanépszavazás. Ez egy különleges esemény volt, a szavazás után minden politikai irányzat győztesként kiáltotta ki magát. Vagyis összességében elmondhatjuk azt, hogy győztünk.

     Na, erre varrjunk gombot!          

Az elmúlásban

Csókod ízével

számban vagyok és várok

rád elmúlásban.

Vártalak és jöttél

Úgy lettél nekem

valóságos alak,

hogy álmaimban

már láttalak.

Tudtam, hogy

valahol vagy,

időtlen idők

óta vártalak.

Aztán egyszer csak

a derült égből jöttél,

az ismeretlenségből

hozzám léptél.

Jöttél pörgős ruhában,
seregtél-forogtál

valóságosabban

minden földi vannál;

gyarló hibáimmal együtt

magadba fogadtál,

két karoddal szerelmesen

magadba karoltál.

A szerelem szépen

szeretve élet és halál,

ránk együtt még

évekig az élet vár.

Immár nélküled az élet

egy rossz álom,

már semmi, még

innen a halálon.

Lásd, Jézus nekünk örül,

miattunk sír a keresztfán,

miattunk és értünk

öröme könnyével az arcán.

Stephen King író

King: "Mint egykori irodalomtanár, az olvasás öröméről és fontosságáról beszélt, és arról, hogy a hanyatló műveltség miatt a politikusok teljesen értelmetlen nyilatkozatokat is képesek átverni a hallgatóságukon. King nem hisz Amerika elbutulásában, de szerinte a kevesebb olvasás az analitikus gondolkodás csökkenéséhez is vezet. Ha olvasunk, könnyebben észrevesszük, ha teljesen hülyének akarnak nézni minket.

Arról is beszélt, hogy olyan társadalomban él, ahol a kultúrának sokan nem tulajdonítanak túl nagy jelentőséget, legyen az a kultúra Shakespeare vagy a slam poetry. Azt hiszik, hogy a gondolkodás olyan természetes, mint megtanulni járni, pedig ez nincs így. A gondolkodás kemény munka eredmény, és folyamatos erőfeszítést igényel, a kultúra semmibevétele viszont írástudatlansághoz, félműveltséghez vezethet: az emberek egyre kevésbé lesznek képesek felismerni a hozzájuk intézett baromságokat vagy a teljesen általános, semmitmondó gondolatokat, ez pedig jelentősen megkönnyíti a politikusok dolgát" (2016. szeptember 28., konyvesblog, Guardian).

Velem futottál

A lábam helyett

lábam voltál,

ha kellett,

velem futottál,

én négy keréken,

te sportcipőben...

Versenyt futottunk

egymásért,

futottunk az időben

kipirosodva, lihegősen,

szerelemben szépen,

melletted, veled

a csúcsra értem.

Az idővel versenyben

a jó Istent kértem,

tartson meg minket,

hitet nem váltunk,

legfeljebb csak inget.

A lábam helyett

lábam voltál,

ha lehetett,

velem szárnyaltál...

Elvoltunk a lebegésben,

megmártóztunk

a másik szemében;

utunkat jártuk,

tettük, amit vártunk;

húztál,toltál,

ha kellett,

velem futottál

kipirosodva a hevületben,

egymásba égve a tűzben,

kötésből az oldásban,

együtt a jövőbe futásban.

Csillagvirágok - Virágos mező

Nekem te vagy a nő,
a virágos mező,
hol rólad merengek,
hol minden virágot
szeretek,
mert szeretlek.

Ryan Gosling színész

"Azzal a lánnyal élek, akivel élnem kell." - "...soha ne dönts azon az alapon, hogy mennyit ajánlanak, mert meg fogod bánni! A pénzt elköltöd, a rossz szájíz megmarad" (interjú a szinésszel, Nők Lapja, 2016. évi 30. szám, Návai Anikó).

Csillagvirágok - Mit jelent?

Mit jelent nekem a rózsa?
Tanítás szépre és jóra.
Mit jelent szerelmem csókja?
Életem élesztő sója.

Üzenet - 129.

"Vállald a felelősséget azért, amit akarsz!" (Az arc nélküli ember - amerikai film).

Martfűi levelek - Égi adomány

Kedves Barátom,

Amíg az ember fiatal, hajlamos azt hinni, hogy mindenre van és lesz ideje. Aztán, ahogy az ember öregszik, rá kell jönnie, hogy egyre kevésbé van ideje bármire is.

            És ez nagyon idegesítő, zavaró tud lenni.

            Jómagam ebben az állapotban vagyok jelenleg.

Tudom, hogy nagyon sok könyvet, holott szeretnék, de nem fogok tudni elolvasni. Ugyanígy vagyok a filmekkel is.

Sok helyre szeretnék még eljutni, de egyre kevesebbre fogok. Sok emberrel sokszor szeretnék még találkozni és egyre ritkábban fogok, és egyre kevesebbel.        Sok embert szeretek, de erősen fogyatkozik azok száma, akik fontosak nekem. És lassan marad az az egy-két ember, akiknek a társaságában még jól is érzem magamat.

Esterházy Péternek is mennyi megírásra váró terve lehetett még másfél évvel ezelőtt. Aztán jött a betegsége diagnosztizálása és elkészült a Hasnyálmirigynapló, ami még csak tervben sem lehetett.  Jó, hogy a Hasnyálmirigynapló megíródott és a Magvető Kiadó azonnal, még a szerző életében ki is adta az idei könyvhétre. Esterházy még megérhette a könyv frenetikus sikerét és az olvasók odaadó szeretetét.

Igen, szeretet. Van egy pont az ember életében, amikor már csak a feléd irányuló szeretet, szerelem számít, és az, akitől mindezt kapod.

Döbbenetes, hogy az ember életében mennyire jelentéktelenné tud válni a világ. Az lesz már csak a lényeges, hogy azt az egyetlent szeresd, és ne mulaszd el szeretni. Szeresd minden percben, mert soha nem tudhatod, hogy mennyi idő adatik neked erre!

Vigyázz Barátom, a szeretettel és az idővel a legnehezebb sáfárkodni! Ezzel próbálkozok én is. Ha ehhez társa is van az embernek, az már égi adomány.         Elmondhatom, részem van benne, és így maradjon arra az időre, ami még hátra van. Kívánom, hogy más is részesüljön ebben az érzésben, Ti is Barátom.

József Attila írja Két hexameter című versében:

Miért legyek én tisztességes? Kiterítenek úgyis!

Miért ne legyek tisztességes! Kiterítenek úgyis.

Azért citáltam ide ezt a kétsorost, mert ha a végeredmény így is, úgyis ugyanaz, akkor az ember inkább szeretetben, szerelemben élje az életét.

Így legyen!

Üdvözöl: Barátod

Dés Mihály író

"Mindenki azt mondja, hogy boldog akar lenni, de az emberek jelentős része igazából szerencsétlen akar lenni. Nem tud lemondani az áldozati szerepről."

Elalvás előtt

Este van,

elcsendesedett 

az utca, a ház;

közeleg az éj,

az arcokon

fáradtság....

Aludni szeretnél

egy nagyot,

de nem hagynak

az események, az ideg,

próbálod összerakni,

értékelni a napot.

A csend motoz

a házban,

a világ dolgaival

forogsz az ágyban.

Füledben zúgás,

a csend kiált,

a zuhanásban

a holnap iránt

félelemmel,

irántad örök

szerelemmel.