2013. június 4., kedd
Belőled épültem
Formálódott a nemrégen még
újszülött.
Már akkor is a holnapra
készültem,
már akkor is minduntalan
világgá akartam
bömbölni valamit.
Karodba vettél anyám,
ringattál,
arcomon a szeretetre méltó
önzést simítottad
és melledre vontál,
a bimbót számba adtad,
csitítottál és csillapítottam
magam.
Belőled épültem anyám,
magamba
szívtalak.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
1 megjegyzés:
Szia Béla! Most olvastam a verset, és megkönnyeztem. Győnyörű.
Megjegyzés küldése