2013. június 4., kedd

Belőled épültem




Formálódott a nemrégen még
újszülött.
Már akkor is a holnapra
készültem,
már akkor is minduntalan
világgá akartam
bömbölni valamit.
Karodba vettél anyám,
ringattál,
arcomon a szeretetre méltó
önzést simítottad
és melledre vontál,
a bimbót számba adtad,
csitítottál és csillapítottam
magam.
Belőled épültem anyám,
magamba
szívtalak.

1 megjegyzés:

Kevy írta...

Szia Béla! Most olvastam a verset, és megkönnyeztem. Győnyörű.