Hajnali születés

Az éjszaka szeret,
mint anyaméh 
magába ölel,
veled lélegzik 
és táplál,
vére a tiéddel lüktet,
szívdobbanásra
szívdobbanása válasz...
Csodálkozva nézed
a feketeséget,
a szemmel 
mérhetetlen teret,
és fölkiáltasz:
Mily nagy vagy anyám!
És lomhán elúszik
az éjszaka,
szelíden kitol 
magából a világosságba
és magába fogad
a nappal vágya.
Halljátok,
új ember született!