Egy pillanat - a Való Világról

Már a cím is félrevezető, „Való Világ”. Ennek a műsornak a valóhoz, a valósághoz semmi köze. Ehhez van a legkevesebb.

            Ez egy mű műsor, művi környezetben művi élethelyzetekkel, érzelmekkel. Ez még shownak sem az igazi. Annak is olyan művi.

            A műsor készítői ahhoz, hogy az érdeklődést fenntartsák, ma már vendégeket is küldenek a villába. Ezért is százezres, milliós nagyságrendű a nézettség. Több mint száz napja tart ez az őrület.

            Próbára tettem magam. Magamra erőszakoltam, hogy néhány nap nyomon kövessem az eseményeket. Ha valaki megkérdezné, mi történt ezeken a napokon, tanácstalan volnék és nem tudnék mondani semmit, semmi érdemlegeset. Remélem, hogy csak én értetlenkedek és mindenki más számára ez a műsor mond is valamit, jelent is valamit.

            Nem tudom, mennyibe kerülhet ez a világ. Biztosan nem kevésbe. Olcsó populizmus volna, ha most azt mondanám, ha bármi másra költenék ezt a pénzt, jobb helyen lenne.

            A századik napnak volt egy valóságos pillanata, mikor Szandika, a villa egyik lakója, azt mondta, a kis kutya aranyos, aki őt otthon várja. Ezt látatlanul is elhiszem.