Jó ez a néhány nap. Nem kell időre csinálni semmit, nem csörög folyamatosan a telefon... Próbálom kihasználni a lehetőséget, olvasok, írok, beszélgetek, filmet nézek.
Élvezem az életet.
Szombaton átmentem oda-vissza a szolnoki Tiszavirág hídon. Nem lesz, ez már a város büszkesége.
Zarándokhely. Szombat este is jöttek-mentek az emberek, főleg fiatalok. A nyáron ez még inkább így lesz.
Míg épült a híd, sőt, még ma is, sokan ellenezték, sokan haragszanak rá. Most, ebben az időszakban, ilyen szegénységben erre van szükség? A legkevésbé erre.
Sokan azt felejtik el, hogy uniós pályázati pénzből épült, amit csak erre lehetett felhasználni. Pályázni pedig csak arra a célra lehet, amit kiírnak. Hiába volna másra szükség, ha lehetőség csak erre van.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése