- filmajánló -
A betegséggel küszködő, vívódó emberről szóló filmnek
mindig van egy különleges feelingje. Ezeknek a filmeknek van egy veszélye is,
hogy könnyen érzelgőssé válhatnak. Ennek a veszélynek a Most jó című angol film
készítői is ki voltak téve.
A
film Tessáról, egy tizenhat éves kamaszlányról szól. Csinos, szemtelenül
szókimondó, kis vadóc, szóval olyan belevaló csaj. Lehetne akár egy átlagos
csaj is, de nem az.
Tessa
leukémiás. Tudja, hogy nem sok ideje van hátra. Éppen ezért lemond az ágyhoz
kötöző gyógykezelésről. Tisztában van vele, hogy nem tudnak rajta segíteni. Van
egy tízpontos listája, amit szeretne teljesíteni hátralévő idejében.
Szeretné
elveszíteni a szüzességét, szeretne szerelmes lenni… Kipróbálja a drogot, a
barátnőjével lopnak egy áruházban…
Aztán
jön a nagy szerelem, amit a szomszédfiú ad meg neki.
Apjával
él, aki óvná a szabályok megszegésétől, félti a szerelemtől.
Egyre
gyorsabban hatalmasodik el rajta a betegség. A film legdrámaibb jelenete,
amikor Tessa megkérdezi ápolónőjétől, hogy mi jön ezután, mire számíthat. Az
ápolónő szakszerűen elmondja az egymást követő fázisokat.
Ol
Parker rendezésében a Tessát alakító Dakota Fanning bravúros. Már csak miatta
is érdemes megnézni a filmet.
Láthatjuk,
hogy Tessa szétesett családja hogyan zár a bajban. Terhes barátnője miatta nem
veteti el a gyermekét.
A
film tanulságait mondhatnánk akár közhelyszerűeknek is, de nem azok. A betegség
és a halál nem életkorhoz kötött, fiatalon, kamaszként is meg lehet halni.
Minden
embernek joga van a méltóságos meghaláshoz, a szeretetben történő távozáshoz.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése