Üzenet - 123.

"Sajnos nagyon sokan hiszik azt, hogy a csend olyan űr, amit mindenképp ki kell tölteni még akkor is, ha nincs fontos mondanivalójuk" (Nicholas Sparks).

Napló

Az elmúlt hétvégén Győrben az adventi vásáron jótékonysági célból házi készítésű süteményeket áruló  családokat, aktivistákat büntettek meg. Állítólag évek óta árulnak így karácsony előtt. Még sohasem bűntették meg őket, de most igen.

       Nem tudom, miért kell elvenni a kedvüket azoknak, akik még egyáltalán segíteni akarnak? 

       Vagy már nincs rászoruló, és azért a tíltás?

x x x

Woody Allen filmrendező, forgatókönyvíró, színész, zenész nyolvan éves. Borányoktól sem mentes élettébe belefért számtalan film, Oscar-díj, számtalan szerelem, házasság és nem utolsó sorban a jazz.

x x x

A KSH adatI szerint Magyarországon a születésszám átmeneti emelkedés után ismét csökkenő tendenciájú. Vagyis fogyunk rendületlenül.

x x x

A magyar női kézilabda-válogatott készül a világbajnokságra. A vezetők elmondták az egyik sajtótájékoztatón, ha a csapat az első hét hely valamelyikén végez, amivel már kijuthatnának az olimpiára is, összesen negyvenmillió forintot osztanak szét a játékosok között.

        A magyar labdarugó-válogatott tagjai közül csak egy játos nyolcvanmillió forintot kapott a legutóbbi mérkőzésen, amelyen a csapat kijutott az EB-re, nyújtott teljesítményéért. 

         Kár, hogy nincs kerekesszékes foci! De az is lehet, hiába volna, mi akkor sem lennénk így jutalmazva.

 

  

Jó volna

Esik az eső

odakint;

jó volna,

ami nincs,

valami más,

valami új,

esőre falevél,

falevélre eső hull.

Jó volna

szemedben látszani,

szeretni

és nem bántani.

Jó volna,

hogy végre legyen:

őrjítsen meg

a szerelem.

Veled

Jó volna veled:

felhő alatt és felett

fognám a kezed.

Napló

Ma kedd van, a múlt héten szerdán még a szabadban ebédeltem a szolnoki Kossuth téren. Pulóverben voltam, de voltak bátrabbak is, akiken csak ing volt.

       Kegyes időjárás. És a hétvégén már advent első vasárnapja lesz.

x x x

A párizsi merényletek után - százharminc halott, többszáz sebesült - mi jöhet még? 

       Eddigi ismereteink szerint olyanok követtték el a merényleteket, akik évek, évtizedek óta itt élnek a nyugati társadalmakban. Olyanok, akikről még a szomszédjuk is csupa jó dolgot mondott. Valami mégsincs rendjén.

        A bizalom most már teljesen oda? Mindig mindenre fel kell készülni?

        Az ember botlásaival együtt is az, aki. De ezek már nem botlások voltak.

x x x

Hallgatom egyik politikusunkat. Egyszerű, közérthető igazságokat mond. Úgy mondja, mint a vízfolyás. Olyanokat, mint például, aki megszületik, egyszer meg fog halni.   

        Az embereket nem is érdekli ennnél több. De eligazítanak bennünket ezek az egyszerű igazságok bármiben is összetett világunkban? Vagy csak arra jók, hogy megtévesszenek bennünket, elfedjék előlünk a valódi összefüggéseket?

x x x

Hallgatom a négygyerekes anyát, a gyerekvállalás szépségéről beszél.  

        A nő vak.

        Példa és példázat.

 

Üzenet - 122.

Egy négygyermekes vak anyától hallottam: Egy anya előbb-utóbb elengedi a gyermeke kezét, de a szívét soha.

Miattad

Kívül a körön
mi az öröm;
kívül  a körön
hol az öröm?
Kerekesszékem kereke
perdül a kövön;
miattad, érted
magamat töröm.
Belül a körön
mi az öröm;
belül  a körön
hol az öröm? 
Magamat hajtom,
hajt a lendület;
forog a a világ,
érted a hevület.

Napló

Mit jelent ma Magyarországon a szolidaritás?

          Talán elmondhatom magamról, hogy a közélet iránt érdeklődő ember vagyok, de erre a kérdésre nem tudok válaszolni.

        Művészek szerveztek egy segélykoncertet az éhező gyerekekért nemzeti minimumként. Alig-alig volt érdeklődés.

          Az országgyűlési képviselők nem arról vitatkoznak, hogy mit kellene tenni a gyerekszegénység ellen, hanem arról, hogy van-e miről beszélni. Az egyik tábor szerint nincs miről beszélni, a másik szerint volna miről.

            Az egésznek semmi társadalmi hatása. A kérdés nem lesz közügy.

            A kérdés egyelőre kérdés, a probléma meg köztünk van.

x x x

Amikor éhező gyerekekről beszélünk, hány embernek jut eszébe vajon, hogy ott a szülők is éheznek?

x x x

Ehhez képest még kevésbé érdekel bárkit is, ha egy rokkantsági ellátott felülvizsgálatát követően rokkantsági ellátásának felét, negyvenezer forintot kap ötvenhét évesen. Ebből kellene megélnie úgy, hogy harminchatezer forint a rezsiköltsége.

            Valahol a túlélés művészetét is tanítani kellene.

Várakozás

Ködös reggelen
nem folytatódik, ami
el sem kezdődött.

Charlie Puth - Marvin Gaye

Esti ellazulás.

Keresni

Keresni valami szépet,
valami jót;
feledni a napit,
keresni valamit,
azt az egyetlen szót,
ami nem hazugság.

Keresni valami szépet,
valami jót,
bármilyen a világ;
keresni a nőt,
ki megszabja a jövőt,
keresni egyfolytában,
a tegnapban, a mában,
leállni egy ájulásban.

Nem világszám, csak világnap

Október 23-a előtt, alatt és után a legérdekesebb írások - számomra - a járványos gyermekbénuláshoz kapcsolódtak. A téma jelntőségét nem az emelte meg, mert felismerte a média, a társadalom a fontosságát. Arról van pusztán szó, hogy politika most leült, éppen nem szolgáltatott témát.

       Magyarországon az ötvenes évekk végére, a hatvanas évek elejére sikerült megfékezni a járványt.

       Már a legfiatalabb heine-medinesek is hatvan évesek. Alig telik el úgy néhány hónap, hogy ne lehetne hallanni, hogy valaki ismét elment közülünk. 

        Maradék erőnkkel próbálunk megkapaszkodni, , maradék jogainkért harcolunk.. Ma a legkevésbé van biztosíték bármire is, nekünk meg már végképp.

        Ott vagyunk, képviseltetjük magunkat minden fontosabb érdekvédelmi helyen, mégsem tudjuk érvényesíteni jogainkat.

        A MEOSZ elnökségében is ott vagyunk, mindig is ott voltunk. És mégis, folyamatosan hiányérzetünk van.

        A mozgássérüllt emberek érdekvédelme sokat köszönhet a heine-medineseknek. Aztán ami ezeknek az embereknek a hathatós közreműködésével létrejött, most meg kell élnünk ezek lassú leépülését. Ezt legalább olyan nehéz megélni, mint magát az öregedést.

        Nekünk mindig harcolnunk kellett valamiért, az életkori sajátosságoknak megfelelően. Most is kellene - még. Most is kellene, de már fogy az erő.

         Mindez arról jutott eszembe, hogy október 24-én volt a Polió - a járványos gyermekbénulás vírusának - világnapja.

Martfűi levelek

Kedves Barátom,

még egy gondolat Esterházy Péternek az általa a betegségére vonatkozó bejelentéséről. A bejelentést követően sokan megkereshették újságírók, tévések az írót, hogy kérdezzék, hogy nyilatkozzon a betegségével kapcsolatosan. Esterházy mindenkit elhárít azzal, hogy nem beszél, nem nyilatkozik. De megigérte, hogy majd ír róla - ha eljön az ideje, ha úgy érzi, hogy kell.

       Nekem tetszik Esterházy hozzáállása. Nem hagyja, hogy a betegsége bulvártéma legyen.

       Barátom, a Mozgássérültek Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Egyesületének Kenderesi Csoportja 2015. október 17-én fogyatékossággal élő emberek kultárális fesztiválját rendezte meg. Az egész rendezvény nagyszerű volt, katartikus, külön-külön szólhatnék mindegyik szereplőről, csoportról.

        A bánhalmai értelmi fogyatékosok otthonának Csutka Jutka és csodacsapatának mozgásszínházi Szerelem című produkcióját szeretném kiemelni. A mozgás és a zene drámai egységben volt, a hatás fantasztikus.A csoport a darabot Itzhak Perlman által játszott zenére adta elő.

         Még akkor este megkerestem a zenét a YouTube-n. Így tudtam meg, amit addig nem, hogy Perlman mozgássérült.

         Azokon a felvételeken, amiket megnéztem, mindegyiken látszik,, ahogy kétmankósan a pódiumra biceg a világ egyik legnagyobb hegedűse. Mintha ezzel is tudatosítani akarná hallgatóságában, hogy egy mozgássérült is lehet a világ legjobbjai között. Nem magáért, hanem a többi sérültért tette, teszi mindezt.

        Hogy miért hoztam szóba ezt most? Igenis fontos, hogy hogyan viszonyulunk sajátosságainkhoz, betegségünkhöz, testi fogyatékosságunkhoz... Fontos ez önértékelésünk, méltóságunk szempontjából. És fontos ez egy-egy közösség, végsősoron a társadalom szempontjából.

         A minap hallottam egyik ismerősömtől: Amíg az ember húszéves, azt hiszi, hogy mindenki hülye. Harminc és ötven között belátja, hogy nem mindenki az. Ötven fölött pedig abban bízik az ember, hogy vannak nála  is hülyébbek.

        Egy-egy Esterházy után, egy-egy kenderesi rendezvény után, csendesen, szerényen bízok, hogy van remény.

         Ezzel búcsúzok most, üdvözöl barátod.

   

Kemény Zsófi: Nyílt láng használata

- anzix 3. a Librinél 2015-ben megjelent Kemény Zsófi: Nyílt láng használata című kötetéből -



"Irigyelltem a gyertyát, mert én akartam meggyulladni."

"... Az évnek ezen a napján
egy másik boldogság emlékétől szenvedek."

"...te nagyon szereted magadban azt,
amiért én el foglak hagyni."

"Nem múlik el a csuklás, ha hátra felé iszol."

"... próbálom elsiratni,
de még nem fáj eléggé
(Nyílt láng használata)

x x x

"Most majd egyenként siratok el mindent,
ami eltűnt veled."
(Lobogás)

x x x

"Mert ha annyira ragyog minden, ahogy süt,
akkor nem is számít annyira semmi."
(Nem mondunk ki semmit)

x x x

 "Olyan fiatal vagyok még,
hogy hagyhattál volna egyszerűen jelentés nélküli
nagy mondatokat mondani."
(Kamaszvers)

x x x

"Megoldás úgysincs,
hát szelíden szeretetttel rád szabadítom a világot."
(Szelíden, szeretettel)

x x x

"... egy rossz emlékem jó emlékre váltott."
(Nagymosás)

x x x

"... dönthetnék én is másképp,
dönthetnének másképp rólam is."
(Fekete)

x x x

"... otthon hagyta
az istent.
(Responsabilité)

x x x

"Ha trágyaszag van, mindegy,
hogy egyébként levendulaföldön fekszem."
(Mindegy)

x x x

"Én meg akartam valamit, ami végül elüldöz innen."

"Szájkosárból kettő kéne,
végcélból csak egy."

"... nekem sincs már időm
ennél szebben megöregedni.+
(A híres kétfejű)

x x x

"Amit kimondtam, kint fekszik előtted."
(A gyilkosnak)

x x x

"A remény vak, ezért én vagyok a szeme,..."
(Mindennek a tetején)

 

Ida

- filmajánló -

Miért van az, hogy egy fekete-fehér film ma a legnézettebb film Lengyelországban és ez a lengyel film a legnézettebb nemzetközi szinten is? Miért van az, hogy lényegében egy kamaradarab éri el mindezt? Miért van az, hogy filmes eszközökben puritán film fogja meg a nézőt?

            Az Ida című film titkai az ezekre a kérdésekre adott válaszokban vannak.

            Anna kolostorban nevelkedett. A szerzetesi fogadalomtétele előtt megkeresi az általa nem ismert nagynénjét, Wandát, aki szórakozásban folytja életuntságát, aki alkoholista és szexmániás. A két nő lassú egymáshoz közeledése a film leginkább kidolgozott része.

            Együtt mennek felkutatni, hogy mi történt a családjukkal, Anna szüleivel, Wanda kisfiával.

            A történetük a második világháborúba nyúlik vissza. Anna Wandától tudja meg, hogy ő zsidó és nem Anna, hanem Ida. A családjuk halálát nem a németek okozták, hanem a szomszédjaik, akiknek kellett aa földjük. Ida azért maradt életben, mert nem nézett ki zsidónak.

            A háború után Wanda kolostorba adta Idát, ő pedig ügyész lett, védte a kommunista rendszert. Megcsömörlött az életétől, a rendszertől. Próbálja lebeszélni Idát a fogadalomtételről, ne mondjon úgy le az életről, hogy nem is ismeri mi az élet.

            Wanda úgy tud menekülni önpusztító életétől, hogy kisétál az ablakon, öngyilkos lesz.

            Ida belekóstol a Wanda által kínált életbe. Iszik, kipróbálja a szexet, a szerelmet a szaxofonos fiúval. Aztán mégiscsak visszamegy a kolostorba.

            Az Angliában élő Pawel Pawlikowski rendező filmje, amely a legjobb idegen nyelvű film kategóriájában Oscar-díjat nyert, puritánságával, fekete-fehér színeivel, árnyaival revelációként hat.

            Nehéz a film után megszólalni. A hit ereje megtart, ez a különbség Ida és Wanda között. Wanda már nem bírt hinni.    

Ölelés

Egy világot ölelek,
ha téged ölellek;
bármerre megyek,
körülveszel;
a ma megtart,
a holnapnak 
visz el.

Napló

Néhány hónappal ezelőtt annak örültek a megváltozott munkaképességű emberek, hogy akik öt éven belül vannak az öregségi nyugdíjkorhatárhoz, azokat már nem hívják felülvizsgálatra.

            Korai volt az öröm. A szakhatóság azt „találta” ki, hogy ezt a határidőt úgy hárítja el, hogy még a határidő bekövetkezte előtt, dömpingszerűen hívják felülvizsgálatra az érintetteket.

            Az már csak hab a tortán, hogy sok esetben nem lakóhely szerinti megyeszékhelyre hívják az embereket, hanem egy másikra.

            A felülvizsgálatok lényegét korábbi tapasztalatból tudhatjuk. Egyrészt visszaminősítik úgy az adott személyt, hogy vagy nem kap ezt követően ellátást, vagy csak csökkentett mértékben, másrészt elég ha csak egy-két százalékot változik az egészségkárosodás mértéke, ilyenkor újra kell számolni az ellátás mértékét, ami tulajdonképpen szintén az ellátás csökkenésével jár.

            Nehéz kommentálni mindezt, nem is kívánom.

       A minap beszélgettem egy megváltozott munkaképességű embereket foglalkoztató cég vezetőjével. Panaszkodott, hogy elfogynak a megváltozott munkaképességű dolgozói.

x x x

Elhunyt Göncz Árpád volt köztársasági elnök, író, műfordító. Két cikluson keresztül elnökösködött.

          Népszerű ember volt, általában szerették az emberek. A jobboldalon felróják neki a taxisblokád idején gyakorolt szerepvállalását, másrészt azt, hogy Antall József miniszterelnöksége idején nem írta alá az ügynöktörvényt, amit az elmúlt huszonöt év alatt nem sikerült elfogadtatni és hatályba léptetni (de ez nem Göncz Árpád hibája).  

Merre?

Esős éjszaka.
Most vajon merre van ő?
Kopog az idő.

Kemény Zsófi: Nyílt láng használata

- anzix 2. a Librinél 2015-ben megjelent Kemény Zsófi: Nyílt láng használata című kötetéből -

"...Túl közel vagy, de ne aggódj,

van még köztünk pár halál..." 

(Huszonnyolc)

x x x

"... Ne merőlegesek legyünk,

amik valahogy mindig elkerülik

egymást a végtelenben..."

(Csak ne merőlegesek)

x x x

"... Néztük, ahogy elszáll a vég..."

"... Csak azt gykorlom, hogy kell elrontani mindent..."

"... Szóval azért teszek meg mindent,

hogy kiszedjek belőled pár olyn mondatot,

amiért nekem érdemes élni..."

(Egy alternatív vég)

x x x

"Egy ideje magamban

a hibáidat sorolva alszom el.

És a sajátjaim miatt nem tudok aludni.

Félre lettünk mi gombolva,..."

(Törlőrongy)

x x x

"... És ki tudja, hogy az elméleteid merre dőlnek,

de attól félek, bárhol vagyok, mindenképp rám..."

(Fejre állított vulkán)

Napló

Szeretek időzni a könyvesboltokban. Ha már az ember egyre kevesebb könyvet vásárolhat - sajnos -, legalább azt tudja, hogy miről marad le. Legutóbb a Susan Spencer-Wendel - Bret Witter Mielőtt végleg elmegyek című kötetét (Libri Kiadó, 2015) lapozgattam sokáig. A regény alcíme Egy boldog év. Itt találtam meg John Dryden Az boldog ember című versét is:

"Az boldog ember, és boldog csak az,
Kinek a ma, a most igaz,
Ki ép lélekkel látja át,
Holnap, rombolj csak, én már megéltem a mát.
Vihar tombol, ragyog a fény,
Vaksors: ha örömöm betelt, az már az enyém.
A múlt fölött a Menny maga sem úr,
Ami megvolt, marad már változatlanul."

Ettől csak még izgalmasabb, érdekesebb lett számomra a könyv, ami egy gyógyíthatatlan betegségben szenvedő asszony életének utolsó évéről szól.  Ezt már csak fokozta egy másik idézet dr.Seusstól, ami akár a könyv mottója is lehetne: "Ne sirj, hogy vége. Mosolyogj, hogy megtörtént".

       Aztán így jutok el szép lassan oda, hogy a beleolvasásból egyszer-egyszer vásárlás is lesz.

x x x

A múlt héten bombamerénylet volt Ankarában. Több mint százötvenen haltak meg és rengetegeen megserültek. Kimondva-kimondatlanul a legtöbben a merénylet mögött az Iszlám Államot sejtjük. 

       Egyre fölfoghatatlanabb a világ körülöttünk.